Minden gyermeknek, így az első osztályosoknak is más-más időre van szüksége ahhoz, hogy alkalmazkodjon az új körülményekhez. Egyeseknek ez egy hét, másoknak akár két hónap is lehet. Ez hasonlóan működik a felnőtteknél is, ezért ezt az alkalmazkodási időt tiszteletben kell tartani. Eva Smiková, a Gyermekpszichológiai és Pathopszichológiai Kutatóintézet (VÚDPaP) munkatársa a TASR-nek a közelgő tanév kapcsán adott tanácsokat.
Ha egy gyermek szorongóbb és bizonytalanabb az új helyzetekben, segíthet, ha a szülővel együtt megnézi az iskolát, és megismerkedik a tanárral – tanácsolja a pszichológus. „Fontos, hogy csökkentsük a szorongását. Minél jobban meg tudják jósolni, mi vár rájuk, annál kisebb a kockázata annak, hogy szorongásos állapotba kerülnek. A sok információ egyszerre nem segít, elég az apróságok – egy órarend, mikor kelünk fel, hogy reggelizünk, hogyan készítjük el a ruháinkat, hogy fog kinézni az ebéd” – mondta Smiková.
Ha egy gyermek nem várja az iskolakezdést, türelmesen teret kell adni neki, hogy elmondhassa, pontosan mit nem szeret az iskolában. „Nem kell megállni a felszínes leírásnál. A felnőttek megértése segít nekik megbirkózni a következő nappal”
– mondta Smiková.
Rámutatott arra is, hogy egy gyermek nem feltétlenül tudja felnőtt módon megfogalmazni, hogy fáradt, de azt mondhatja, hogy a tanár rossz. „Ha érzékenyen tudunk közelíteni egy gyerekhez és felismerjük az igényeit, akkor megnyugszik és képes lesz megbirkózni a helyzettel. Hiba, hogy gyakran reagálunk a gyerek által beszélt problémákra, ahelyett, hogy reagálnánk arra, amire szüksége van, segítenénk neki megnyugodni és megnyugtatnánk, hogy amit tapasztal, az rendben van” – magyarázta. Szavai szerint az egyszerű meghallgatás „jobb, mint kérdéseket feltenni és nyomást gyakorolni a gyerekre”.
Smiková azt javasolja, hogy
az első osztályosok és az alsó tagozatos iskolások szülei támogassák gyermekeik érzelmi felkészültségét. Fontos, hogy pozitív élményként beszéljünk velük az iskoláról.
„Győződjön meg arról, hogy gyermeke kifejezheti igényeit, érzéseit és segítséget kérhet. Ne aggódjon, ha gyermeke eleinte bizonytalan – az alkalmazkodási időszak természetes” – mondta. A rutin és az önállóság kialakítása szintén fontos.
A kommunikációs készségek és a társas kapcsolatok fejlesztése ugyancsak lényeges. „Tanítsd meg gyermekedet az alapvető udvariassági kifejezésekre, arra, hogyan szólítsd meg a tanárt, hogyan viselkedj a barátaiddal. Adj lehetőséget a gyermeknek, hogy találkozzon társaival – ez javítja a társadalmi alkalmazkodását” – javasolja Smiková.
A pszichológus azt is tanácsolja a szülőknek, hogy legyenek reális elvárásaik.
Ne csak a teljesítményre, vagyis a jegyekre koncentráljanak, hanem értékeljék az erőfeszítéseket és a fejlődést is. Rámutatott arra, hogy minden gyermeknek megvan a saját tanulási tempója, ezért nem helyénvaló őket más gyerekekhez hasonlítani.
Smiková szerint fontos a kapcsolattartás az osztálytanítóval és az iskolapszichológussal is. „Nyíltan, de tiszteletteljesen kommunikáljanak. Az együttműködés kulcsfontosságú a gyermek fejlődéséhez” – mondta.
A szülőknek nem szabad arra ösztönözniük iskolás gyermekeiket, hogy túlteljesítsenek, vagy a pihenés rovására vegyenek részt tanórán kívüli tevékenységekben. „Figyelj a fáradtság, a félelem vagy az iskolai ellenállás jeleire – a korai reagálás fontos” – zárta gondolatait.
PP/Felvidék.ma/TASR
