A visegrádi országok megerősítették együttműködésüket a bevándorlás uniós kezelésének kérdésében. Az Európai Unió (EU) és a Latin-amerikai és Karibi Államok Közössége (CELAC) közös csúcstalálkozót rendezett Brüsszelben június 10-én.
Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter arról tájékoztatta a sajtót, hogy a visegrádi országok ragaszkodnak az unió állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács korábbi döntéséhez, amely ebben a kérdésben az önkéntes befogadás lehetőségét hangsúlyozza, s elutasítják a kötelező befogadási kvótákat.
Szijjártó kifejtette, hogy ebben a kérdésben földrajzilag kiegyensúlyozott megközelítésre van szükség, az uniós intézményeknek európai felelősségként kellene elismerniük a Nyugat-Balkánról érkező migráció okozta nyomást, és segíteniük kellene azokat az országokat, amelyek ezzel kénytelenek szembenézni.
A visegrádi országok – Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia – abban is egyetértenek, hogy az igazi megoldást az unión kívül kell keresni, egyúttal elutasítanak minden olyan megközelítést, amely biztatólag hatna a bevándorlásra.
A miniszter elmondta, hogy magyar kezdeményezés, hogy ha az EU kereskedelmi, gazdasági, fejlesztési együttműködésről tárgyal külső országokkal, ahonnan migrációs nyomás tapasztalható, akkor az együttműködésnek legyen feltétele a migráció kezelése is.
„Nagyon fontos, hogy miközben az Európai Unió az európai adófizetők pénzét költi fejlesztési programokra Európán kívül, akkor ezeknek az elköltött az eurómillióknak, -milliárdoknak érezhetőnek kell lenniük ezeknek az országoknak a gazdasági teljesítményében úgy, hogy az ott élők ne kényszerüljenek arra, hogy gazdasági okokból elhagyják az adott országot” – húzta alá Szijjártó Péter.
A külgazdasági és külügyminiszter megjegyezte, hogy jogosnak tartja a vitát arról, hogy lehet-e menekültnek nevezni azt, aki egy biztonságos országból érkezik, és semmiképpen sem tartja helyénvalónak amiatt bírálni bárkit is, mert ez a kérdést felveti, miután Európában gondolat- és szólásszabadság van.
Magával az EU-CELAC csúcstalálkozóval kapcsolatban Szijjártó elmondta, hogy az igazolta a kormány „Déli Nyitás” politikájának helyességét, mindazonáltal az EU-nak komoly közös erőfeszítést kell tennie ahhoz, hogy a térségben megszerezhesse a vezető szerepet, mert míg az unió a saját gazdasági kihívásaival volt elfoglalva, addig Kína és Oroszország megelőzte ebben. Szijjártó Péter amellett foglalt állást, hogy fel kell gyorsítani a szabadkereskedelmi tárgyalásokat a térséggel. Kiemelte, hogy Magyarország ratifikálta a Peruval és Kolumbiával kötött egyezményt, és szorgalmazza, hogy ezt mielőbb a többi uniós tagország is tegye meg.
A miniszter elmondta, hogy Magyarország saját lépéseket is tesz annak érdekében, hogy a latin-amerikai országok fejlődéséből a magyar gazdasági is ki tudja venni a részét. Magyarország korábban bejelentette, hogy megfigyelőként csatlakozni kíván a Csendes-óceáni Szövetséghez, amelynek megfigyelőként több nagyobb uniós tagállam is tagja. Erről a magyar tárcavezető a szövetség soros elnökségét hamarosan átvevő Peru külügyminiszterével tárgyalt, aki támogatásáról biztosította a magyar kérelmet.
A külgazdasági és külügyminiszter az év végén Párizsban tartandó ENSZ-klímacsúcs témakörében arra az álláspontra helyezkedett, hogy olyan megállapodást kell majd kötni, amely jogi értelemben kötelező érvényű.
„Amennyiben nem sikerül Párizsban jogilag kötelező megállapodást kötni a klímaváltozás tekintetében, az mind természeti, mind biztonságpolitikai katasztrófákhoz fog vezetni” – érzékeltette a helyzet súlyosságát a politikus, aki arra is kitért, hogy az emberiség 40 százaléka határokkal szabdalt vízgyűjtő területeken és vízbázisokon él, és 2025-re 1,8 milliárd ember él majd vízhiánnyal küzdő területeken, ami azt jelenti, hogy a vízbázisok megóvása a század legfontosabb nemzetközi együttműködési és biztonságpolitikai kihívása lesz.
A miniszter arról is beszámolt, hogy az EU-CELAC csúcstalálkozón úgy döntöttek, hogy a kétévente megrendezendő állam-, illetve kormányfői csúcstalálkozók között félidőben külügyminiszteri tanácskozásokat rendeznek.
A második EU–CELAC, illetve a 8. EU–LAC csúcstalálkozóra június 10–11-én, Brüsszelben kerül sor. A csúcstalálkozó témája: „Közös jövőnk alakítása: virágzó, összetartó és fenntartható társadalmak kialakítása polgáraink számára”.
Az ülésen várhatóan 61 állam-, illetve kormányfő vesz majd részt, az elnöki feladatokat pedig Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke látja el.
A megbeszélések középpontjában elsősorban biregionális és globális kérdések állnak majd. A csúcstalálkozó jó alkalmat kínál annak hangsúlyozására, hogy összetett és gyorsan változó világunkban mennyire fontos az EU és a Latin-amerikai és Karibi Államok Közössége közötti együttműködés.
A találkozó egyúttal előmozdítja Európa, Latin-Amerika és a Karib-térség közös identitását és értékeit.
Lehetőséget nyújt továbbá arra is, hogy mélyebb politikai párbeszédet folytassanak a felek a fenntartható növekedést célzó innováció, az oktatás, a biztonság és az éghajlatváltozás területén indított, a polgárokat középpontba helyező kezdeményezésekről.
mti-Brüsszel nyomán, Felvidék.ma
