Egy franciaországi jómódú nemesi házaspárnak hosszú időn át nem született gyermeke. Ezért fogadalmat tettek, hogy ha Isten mégis gyermekáldásban részesíti őket, gyermeküket Krisztus szolgálatára szentelik.
A Rókusnak keresztelt fiú mellkasának bal oldalán egy kereszt látszott. Rókus már korán kitűnt tudásával, emellett rengeteget imádkozott, böjtölt és jótékonykodott. Tizenkét évesen vezeklési gyakorlatait is elkezdte. Növekedvén azonban, nemcsak mély hitéletet élt, hanem jótékonykodott: segített a szegényeken, az özvegyeken és az árvákon. Majd zarándokruhát öltött, s ápolta a súlyos betegeket. Miután egy bíborost is meggyógyított, az elvitte őt Rómába a pápához, aki Rókus homlokán egy mennyei fényességet látott ragyogni. Rimini városát is megszabadította a pestistől. A piecenzai kórházban azonban álmában egy angyal így szólt hozzá: „Rókus, Krisztus híve, kelj fel, mert a pestis most benned van, és keresd a gyógyulást!” Ám, amikor a polgárok felismerték, hogy beteg, kiűzték őt a városból. Egy erdőben húzódott meg, s így imádkozott: „Hálát adok neked, üdvözítő Jézus, hogy most, amikor a betegség kínoz, ezen az elhagyatott helyen kegyelmeddel felüdítesz engem!” Alighogy ezt elmondta, az égből felhő szállt le melléje, s egy forrás fakadt ott, hogy szomját olthassa. Később pedig egy vadászkutya vitt neki a szájában kenyeret, az éhét enyhítse. (Weisbender 1988,444-448)
Még több csoda is történt Rókussal, ezért tisztelete már az 1347-49 között dúló európai pestisjárvány idején 
kialakult. S aki meg akart szabadulni a döghaláltól, hozzá fohászkodott, nevét hívta segítségül. Így lett a kórházaknak s az orvosoknak is védőszentje, s mint a tizennégy segítő szent egyikét hívták őt támaszul a járványok ellen.
Kultusza tehát a XIV. századtól indult útjára, tájainkon pedig a XVIII. századtól terjedt el a pestisszentekkel együtt. Ám csak a XX. század elejéig volt eleven. S. Lackovits Emőke monográfiájában olvashatjuk, hogy „Magyarpolányban az 1930-as, 1940-es években az akkori öregek még rendszeresen elmondtak esténként egy Miatyánkot Szent Rókus tiszteletére, hogy védelmezze meg őket a betegségektől.” (2000,244) Állítottak tiszteletére egy-egy szobrot is. Ezeken általában ifjú zarándokként, bottal, szájában kenyeret hozó kutyával, lábán pestises keléssel (sebbel), vállán vörös kereszttel, kobaktökkel ábrázolják őt.
Az Ipoly mentén is felbukkan szoboralakja. Ipolybalogon a főút mentén, az egyik ház kertjében látható a szobra. A szent hosszú fehér palástban van, vállán kék takarókkal. Bal kezében egy pásztorbotot tart, jobb kezével bal lábszárának a sebére mutat. Lábánál egy kutya ül, szájában kenyérrel. A dedikáción ez olvasható: St.Rókus/ 1810. A helybeliek szerint a szobor még régebbi lehet, 1810-ben felújíthatták, tavaly pedig egy kicsit odébb helyezték a főút mentén. Különösebb Rókus-kultuszra már nem emlékeznek itt. A szomszédos Kelenyén is tudnak az itteni Rókuskáról, de már csak annyit jegyeztek meg viccesen, hogy ha mulatságokkor a két falu legényei összevesztek, a kelenyeiek eddig kergették haza a balogiakat.
Drégelypalánkon a falun átvezető főút mentén, az egyik kisebb téren áll az 1762-ben emelt Szentháromság-szobor. Ennek talpazati párkányán látható Szent Rókus is, Szent Sebestyén, Nepomuki Szent János, Szent József és mások társaságában. Rókus kezében itt is hosszú pásztorbot van, lábánál kutya; jobb kezével a bal lábán lévő sebet mutatja.
A dél-honti Nagymaroson a Vác felé vezető főút mentén áll az 1770 körül emelt késő barokk Szent Rókus-kápolna.
Hont megye egykori híres bányavárosának, Selmecbányának meghatározó eleme a gyönyörű barokk Szentháromságszobor. Miután az 1710-es nagy pestisjárvány elmúlt, a városbíró elhatározta, hogy a téren felállítják ezt a szobrot, s Szentháromság napján istentiszteletet tartanak itt. A mű 1764-re készült el D. Stanetti olasz szobrászművész tervei alapján, K. Holzknecht kőfaragó irányításával. A talpazat hat oldalán is szobrok láthatók, köztük ott áll a Szent Rókusé is, mintegy védelmezve a várost a további járványoktól.
A másik bányaváros, Korpona főterén is ott áll 1752-től a késő barokk Szentháromság-szobor, a ragályos bajoktól védelmező Rókussal, aki az olyan ismert szentek társaságában látható, mint Miklós, Borbála és Flórián.
Csáky Károly, Felvidék.ma
a szerző felvételei
{iarelatednews articleid=”55541,55540,55460,55441,55424″}
