25. Mécs László Szabadegyetem – pénteki programja

2023. július 14. (péntek)

09:00   Lovaglás a nyári napközis gyerekek számára – A gyermekek önbizalom fejlesztése.

A nyári táborban élmény lesz a napközis gyerekeknek a lovaglás is. Nem csak új emlékek miatt érdemes elkezdeni lovagolni, ugyanis a gyerek egész fejlődését segíti. A felnőttkorban is jól szolgáló képességeket erősíti. A lovak iránti élethosszig tartó szeretet,a közös munka jót tesz a gyermekkor különböző szakaszában. . Lovagolni nem csak móka,de igazán nagy motivációs eszköz lehet a fiatalok számára.

10:00   Előadás: „100 éve halt meg Papp-Váry Elemérné Sziklay Szeréna, a Magyar Hiszekegy költője.”

Előadó: Szabó-Sári Anikó, ének-, zene és népzene tanár, a miskolci Herman Ottó Múzeum Múzeumpedagógiai Osztályának pedagógusa.

Szabó-Sári Anikó, pedagógus előadásában elmondja Papp-Váry Elemérné Sziklay Szeréna, a Magyar Hiszekegy költőnőjének életútját, munkásságát, különös tekintettel a Magyar Hiszekegy születésére és megzenésítésére. Sziklay Szeréna, a Gömör vármegyei nemesi származású Sziklay család sarja, 1881-ben született Rozsnyón, családjával a Szepsihez közeli Jánokon élt, de Szádalmáson is huzamosabb időt töltött lány korában. Itt kötött házasságot a Hajdú vármegyei nemesi származású Papp-Váry Elemér vezérőrnaggyal, házasságukból négy gyermek született: András, Judit, Piroska és Zsuzsanna. Sziklay Szerénának több verseskötete is megjelent az első világháború idején. Amikor a Védő Ligák Szövetsége pályázatot hirdetett egy ima, fohász, vagy jelmondat megfogalmazására, mely a revans eszméjének ébrentartására alkalmas volt, Sziklay Szeréna háromsoros fohászt küldött be, mellyel elnyerte a pályadíjat. Művének megzenésítésére újabb pályázatot írtak ki, melyből Szabados Béla feldolgozása került ki győztesen. Papp-Váry Elemérné 100 évvel ezelőtt, 1923-ban hunyt el, síremléke a Kerepesi temetőben áll.

11:00    Előadás: „Magyar Hiszekegy – emlékeink a családban és a köztudatban.”

Előadó: Szinyei András, Sziklay Szeréna unokája, apai ágon Knézich Károly aradi vértanú leszármazottja, Hatvan város alpolgármestere, a Magyar Érdemrend Lovagkereszt tulajdonosa.

Szinyei András, Sziklay Szeréna unokája, előadásában beszél a Felvidék egy elszakadt leányáról, Papp-Váry Elemérné, született Sziklay Szerénáról. Apja gömöri főispán volt, férje pedig honvéd ezredes. Õ maga költő, a Magyar Hiszekegy szerzője. Ma már keveset mond a név, de az idősebb nemzedék még biztosan emlékszik egy kis versre, amely a Trianonban megcsonkított ország lakóiban tartotta a lelket: Hitvallás című irredenta versének első szakasza a Horthy korszak nemzeti imája volt. Alig száradt meg a tinta a trianoni békeokmányon, amikor a Védő Ligák Szövetsége pályázatot írt ki olyan ima vagy fohász, illetve jelmondat megfogalmazására, mely alkalmas a revans eszméjének ébrentartására. A pályázat nyertese, a Felvidék egy elszakadt leánya, Sziklay Szeréna volt. Nevét azonban a pályadíj elnyerése tette ismertté. Különösen radikális jobboldali körökben érdeklődtek felőle. Ez a figyelem késztethette arra, hogy háromsoros, díjnyertes fohászát tizenöt szakaszos verssé formálja. A két világháború között alig volt olyan hivatalos rendezvény, ahol el nem hangzott volna az ún. Magyar Hiszekegy, sőt az iskolák egy részében is naponta elmondták közösen, a tanítás megkezdése előtt, persze nem mind a 15 szakaszt, hanem csak az elsőt, ami egyben az utolsó is: „Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában: /Hiszek egy isteni örök igazságban, /Hiszek Magyarország feltámadásában.” A Mécs László Egyetem ezzel az előadással emlékezik a Magyar hiszekegy költőnőjére, halálának 100. évfordulója alkalmából.

14:00   Távlövés íjjal: Bástyalövés a jászói várhegyről, a Jászói-szikláról.

Előadó: Mónus József László, magyar lovas íjász, hagyományőrző, többszörös világrekorder, tradicionális távlövő íjász, a Fehér Farkas, a Kék Toll.

A Mónus József László, a tradicionális távlövő íjász íjaival harcol a múlt tiszteletéért. Keleten Farkasként emlegetik, Amerikában Két Tollnak hívják a hajdúnánási tradicionális íjászt. A többszörös világrekorder távlövő és harci céllövő látszólag véletlenül, valójában sorsszerűen csöppent a hagyományos íjászat világába. Ma már életformája az íjászat. Az egész világon számon tartják, részvétele rangot ad egy-egy versenynek. Évente átlagosan nyolc nagy megmérettetésen indul világszerte. Hogy mire képes Mónus József az íjával és a több ezer éves harci technikával? Nos, nem véletlenül állítottak neki emlékművet a belső-mongóliai Ergun városában, mert 2012. augusztus 24-én a saját készítésű íjával és nyílvesszőjével 653 méteres távolságra lőtt el, amivel felállította a távlövés új világrekordját. Érdemes hozzátenni, hogy az addigi rekordot is Mónus tartotta, két évvel korábbi, Budapesten mért, 508,74 méteres lövésével. Szintén emlékezetes volt két évvel ezelőtt a törökországi verseny az 50 fontra korlátolt íjak kategóriájában a 2. Nemzetközi Tradicionális Íjászati Fesztiválon. Mónus ott is a saját készítésű íjával harcolt, ám a szintén többszörös világrekorder lovas íjász, Kassai Lajostól kapott cédrusnyíl-testekből készített nyílvesszőit repítette a legtávolabbra. Úgy sikerült 467 méteres lövéssel megnyernie a versenyszámot, hogy 137 méterrel legyőzte a második helyezettet. Majd a következő versenyszámban a korlátlan erősségű íjakéban is indult, de csak egyszer próbálkozhatott. Megsérült ugyanis a keze az első lövésnél, s már a mentőben értesült a győzelméről.  Az Egyesült Államokban lévő Sós Sivatag a távlövő íjászok fellegvára. 1940 óta vezetnek egy rekordlistát, amelyre ma csak úgy lehet felkerülni, ha az addigi összes lövőt legyőzi valaki. Ezen a listán, ha a szokásos módon való íjhasználat kategóriáinak világrekordjait nézzük, akkor azt láthatjuk, hogy Mónus a kilenc lehetséges kategóriából ötben 12 világrekordot lőtt. Farkas, életre-halálra harcol, azaz csak a győzelem az elfogadható számára. Küzdelmeinek szellemisége máig is a régi nagy történelmi harcokat idézi, vagyis a múlt emlékképeinek újbóli megélését. Ahogy Mónus József, alias Fehér Farkas mondja: „Már szinte mindenkit kihívott és legyőzött, aki számít a harci cél- és távlövészetben.” Személyes mottója: „A győztes jogán a dobogón állva megmutatni a világnak a magyar zászlót!” Az idén ismét találkozhattok vele bástyalövése helyszínén, Jászón. A Farkas, a távlövő íjász, a Premontrei Apátság Keresztelő Szent János-templomával szembeni várhegyen, a Jászói-szikláról vagy más néven a Szépleány-hegyről biztonságos távlövést ad le.

15:30   Előadás: „Miről mesélnek a bódvavendégi üvegnegatívok?

Előadó: Bodnár Mónika Dr., a miskolci Herman Ottó Múzeum Néprajzi Tárának osztályvezetője, etnográfus – muzeológus.

Bodnár Mónika, a tornaújfalui származású etnográfus – muzeológus 2011-ben Bódvavendégi határmenti kisközségben járva felfigyelt egy 450 db-os üvegnegatív kollekcióra, amit a tulajdonosok később a miskolci Herman Ottó Múzeumnak ajándékoztak. Ezek digitalizálását követően megkezdte a felvételek beazonosítását. Az üvegnegatív felvételeket Veres József, a kassai ipari egykori legendás tanára készítette az 1920–1940-es években. Szülőfaluja, Bódvavendégi mellett fotózott a környező településeken, valamint kirándulásai színhelyén. Megörökítette a felkeresett települések történeti építményeit, emlékhelyeit, de érdekelték őt az új, éppen folyó építkezések is. Lencsevégre kapta a vidéki lakosság ünnepeit és dolgos hétköznapjait. Megrendelésre is fotózott, ide sorolhatók a portrék, gyermekfotók, családi csoportképek, lakodalmi és karácsonyi felvételek, valamint a környék katolikus templomairól és iskoláiról készült felvételek. Az elmúlt években a fotók kapcsán sikerült kibontani néhány érdekes témát. Az egyik témakör Torna nagyasszonya, Péchy Gáspárné Bartóky Mária életével és munkásságával foglalkozik, s olyan érdekes kérdéseket feszeget, hogy ki volt ő, hogy került Tornára, s milyen összefüggés van Torna és a festőóriás Munkácsy Mihály között. Egy másik témakör – a lakodalmi fotósorozat kapcsán – a térség házasodási és lakodalmi szokásait boncolgatja. Önmagában ez a téma is érdekes, de hogy a kutatás miként járult hozzá ahhoz, hogy bizonyítást nyerjen egy honfoglaló magyar vitéz és ma élő leszármazottjainak kapcsolata, az majd kiderül az előadásból.

16:30   Kerekasztal beszélgetés: ” Isten szolgája és népének pásztora – Esterházy János emlékezete és az Igazság bajnoka – Duray Miklós emlékezete.”

A beszélgetést vezeti: M. Molnár László. Beszélgetőtársak: Molnár Imre, Esterházy-kutató, Koltay Gábor, filmrendező, Gubík László, Esterházy Akadémia igazgatója, Bartók Csaba, Magyar TV munkatársa.

Molnár Imre, történész a baráti beszélgetés bevezetőjében elhangzik, hogy 120 éve született a felvidéki magyarság példaértékű politikusa, Esterházy János, aki a háború alatt több ezer embert menekített meg. Míg Szlovákiában háborús bűnösként tartják számon, addig Lengyelország a boldoggá avatását kezdeményezte. Ebben nagy szerepe volt és van Marek Jędraszewskinek, a krakkói főegyházmegye érsekének, aki a mártírpolitikus újratemetése után kijelentette: „Ez az ember méltó a boldoggá avatási perre. Esterházy János nemcsak egy politikus, korának meghatározó történelmi személyisége, de elsősorban Krisztus hű követője volt és maradt haláláig.” Molnár Imre annak a véleményének ad hangot, hogy gróf Esterházy János nemcsak a felvidéki magyarok, de az összmagyar nemzet legmeghatározóbb személyisége a 20. században: „A példa, amit mutatott, nemcsak a korának szólt, hanem a jövőnek, a mának is.” 1990-ben majdnem megtörtént Esterházy rehabilitálása, amikor Václav Havel elnök tanácsadója, Schwarzenberg herceg javaslatára In memoriam a legnagyobb állami kitüntetést szerették volna adományozni Esterházy Jánosnak. Szlovákiából érkezett azonban egy nyomás, ami miatt ezt vissza kellett vonni. Ugyanakkor ez nem azt jelenti, hogy a szlovák népakarat teljesült volna. Nem pontosan meghatározható politikai körök akarata érvényesült. Az Esterházy-ellenességnek egyértelmű politikai háttere van. A Moszkvába emigrált szlovák kommunisták magyarellenesek voltak, hiszen az sem véletlen, hogy 1943 decemberében Beneš Sztálinnal egyezett meg a magyarok likvidálásában. Esterházy nemcsak a magyarok és a lengyelek által elfogadott jelkép, de egész Közép-Európában: a háborúellenesség, a zsidógyűlölet megszüntetésének jelképe. Molnár Imre előadásában kihangsúlyozza, hogy a civilizációs válságban csak a megpróbált értékek maradnak fenn: „Esterházy János szenvedésével, a keresztényi értékekhez való hűségével a szülőföldjéhez, népéhez, nemzetéhez a jövőbe mutat. Utolsó üzenete a népéhez az volt, hogy maradjatok hűségesek két kincsetekhez, Krisztusba vetett hitetekhez és a magyar nemzeti önazonosságotokhoz, mert ezek fognak megtartani benneteket a jövőben.” A Mécs László Szabadegyetem ezzel a kerekasztal beszélgetéssel emlékezik Esterházy Jánosra, Isten szolgájára és népének pásztorára. Mihályi Molnár László , házigazda és műsorvezető beszélgetőtársa lesz Molnár Imre, történész, szociológus, diplomata, a Pozsonyi Magyar Intézet volt igazgatója, Esterházy-kutató, Koltay Gábor, Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, színigazgató, érdemes művész, a Magyar Örökség díj, a Magyar Szabadságért díj, a Petőfi Sándor Sajtószabadság-díj tulajdonosa, Gubik László, felvidéki magyar politikus, a Felvidéki Esterházy Akadémia alapító igazgatója, Szövetség a Közös Célokért és Via Nova ICS elnöke, Széchenyi Társaság Díja tulajdonosa és Bartók Csaba, a Magyar Televízió szepsi stúdiójának vezetője.

19:00   Előadás és vetítés: „Egy életen át harcolni a magyar zászló becsületéért!”

Előadó: Mónus József László, magyar hagyományőrző, többszörös világrekorder, tradicionális távlövő íjász, Magyar Nemzetért Érdemérem ezüst fokozata, Magyar Arany Érdemkereszt tulajdonosa, Ex Libris díjas.

Mónus József László, beceneve Fehér Farkas. Az íjászatot gyermekével együtt kezdte elsajátítani 2006-ban.  2010-ben Budapesten rendeztek Nyílegyenes Távlövő Bajnokságot, amelyen Mónus József megdöntötte az akkor 784 éve felállított rekordot, a középkorból ismert mongol Esunkhei nevű íjász rekordját, 508,14 méterre szállt a nyíl. 2012-ben egy íjászversenyen 653 m távolságra lőtt el, felállította a távlövés új világrekordját. 2014-ben három nap alatt hat világcsúcsot állított fel a távlövő íjászatban. 2017-ben Isztambulban a Hódítók Kupája versenyt nyerte meg. A Farkas a második helyezettet 63 méterrel győzte le. 2018-ban a nemzetközi szövetség bírái által hitelesített mérése során 897,66 méterre lőtte a nyílvesszőt, 25 méterrel döntötte meg a korábbi csúcsot. 2019-ben Nevadában megcsinálta a lehetetlent. Leghosszabb lövése 907-es pozsonyi csata tiszteletére 907 m volt az álomhatár. A kiemelkedő teljesítmény átlag feletti edzésmunkát igényel. Naponta 500 lövést ad le, de ha versenyre készül, akkor akár napi ezret is. Önmagáért beszél, hogy minden 240 méteres céllövő versenyt megnyer. Legnagyobb sikeres céllövése: 9000 ezer ember előtt, 5 kilőtt nyílvesszőből 1-gyel eltalálta a tőle 453 méterre felállított ember nagyságú célt még 2012-ben Bugacon. A Fehér Farkas fő gondolata: „A győztes jogán megmutatni a világnak a magyar zászlót és minden magyarnak történelmet kell írni a maga módján. Minden nemzet, minden ország, minden íjkészítő, minden vesszőkészítő, minden lövő, aki kiáll a Farkasok ellen, az veszíteni fog, ha a jó Isten megsegít, a magyar zászló becsületéért. Szeretném a világbajnokság dobogóján látni, győztesen látni lobogni a magyar és a székely zászlót, a nagy történelmi népek zászlói előtt, a múlt tiszteletéért, a gyermekeink jövőjéért. A világ legjobb íjait készítettem el Hajdúnánáson, amelyek utcahosszal tudják megverni ellenfeleiket. A legendás Zrínyi íjaim átírják a távlövészet világát a világbajnokságon.”

20:00   Filmbemutató: „A szabadság ára. ”

A filmet bemutatja: Koltay Gábor, Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, színigazgató, érdemes művész, a Magyar Örökség díj, a Magyar Szabadságért díj, a Petőfi Sándor Sajtószabadság-díj tulajdonosa.

Koltay Gábor, magyar filmrendező történelmi dokumentumfilmje, A szabadság ára, szellemi, gondolati folytatása a korábbi műveknek. amely születése és eltűnése egy további furcsa mozzanat a film főhősének életútján. Film Duray Miklósról, aki ötven éven át volt a célkeresztben. Ez a mű a felvidéki magyarság sorsáról, megpróbáltatásairól, lehetőségeiről szól, központban Duray Miklós személyével, aki tizenöt éves korában vallomást tett arról, hogy életét a felvidéki magyaroknak akarja szentelni. Duray személyében olyan igazságkereső, az ok-okozati összefüggéseket leíró emberről van szó, aki őszintesége, szaktudása és kockázatvállalása révén széles körben elfogadott személyiség. Ebben a hazugsággal és becstelenséggel terhes világban azok kevesek közé tartozik, akik tiszták tudtak maradni. Ezért egyesek újra és újra megkísérték őt eltávolítani a közéletből, hiszen a korrupt szellemi és gazdasági összefonódások , a történelemhamisítások időszakában az ilyenfajta gondolkodásmód súlyos veszélyforrás. Duray Miklós korunk szabadságharcosa, azon kevés hiteles 68-asok egyike, aki szellemi igazodási pont volt. A 80-as években a kétszeri bebörtönzést is vállalva küzdött a magyar iskolákért, a magyar szó becsületéért , hiszen a trianoni szándékok akkor fognak beteljesülni, ha végképp elfogyunk, már nem lesz, aki magyarul megszólalna. Koltay Gábor 2008-ban több tucat beszélgetést készíttet felvidéki közéleti szereplőkkel, családtagokkal, barátokkal és magával Duray Miklóssal. Ezekből állította  össze dokumentumfilmjét, amely Duray Miklós pályafutását a csemadokos kezdetektől, az 1968-as szereplésén át, kétszeri bebörtönzéséig majd az 1990-utáni politikai tevékenységéig ill. a politikából történt kiszorulásáig tárja fel. A film kurta sorsa csak egy további váratlan fordulat Duray Miklós életében,  kb. olyan mint amikor a többéves börtönbüntetés várományosa azt látta, hogy a tárgyaláson valaki apró cetlit nyújt át a bírónak, aki azt elképedve elolvasta, majd berekesztette a tárgyalást és kis idő elteltével ejtette a vádat. Duray Miklós életében kétségkívül történtek csodák. Azonban inkább vele mint általa. “Duray élete és konfliktusai elválaszthatatlanok a felvidéki magyarság jogaiért folytatott küzdelemmel. Egy rendkívüli becsületes életútról van szó, amely azonban egyben kérlelhetetlen: az igazságot mutatja fel. Az igazság pedig nagyon sokaknak fájó.” – mondta Koltay Gábor, hogy miért forgatott filmet Duray Miklósról. Koltay, amióta elolvasta a Kutyaszorítót, Duray első könyvét, figyelte Duray Miklós pályafutását. Durayt az elmúlt évtizedek egyik legjelentősebb személyiségnek tartja: “Az igazság bajnoka. Ismerjük azokat a kezdeményezéseket, hogy eltávolítsák őt a közéletből, de nem tudnak fogást találni rajta, mert az igaz értékeket egy igaz ember mutatja fel, és így a felmutatott értékek ereje megsokszorozódik. Fiktív elemekkel átszőtt, több mint két órás filmről van szó, melynek címe: A szabadság ára. Figyelve a mai eseményeket, például, hogy a magyar köztársasági elnököt félúton megállítják a hídon, az utcán, a futballstadionban, de még a szlovák parlament épületében is történteket, a szlovák politikai eseményeket, a hazug és áttekinthetetlennek tűnő, ám nagyon is világosan kikövetkeztethető ok-okozati összefüggéseket látva azt gondolom, hogy ezt a filmet nagyon sok embernek látnia kell, mert segít megérteni azt a világot, amelyben élünk”. A film 1968-al indul, amikor Budapesten az Illés zenekar szinte a táncdalfesztivál minden díját besöpri. Sokan azt hitték, elkezdődött a szabadság időszaka, közben Csehszlovákiába, így a Felvidékre is elindultak a Varsói Szerződés tankjai, és következett még két évtized a kommunizmus jegyében, a rendszer, mely Duray Miklóst az ellenségének tekintette, többek között kétszer bebörtönözte. A filmben végigpereg szemünk előtt fél évszázad, több kortárs visszaemlékezése segítségével. A film 2009-ben fejeződik be, amikor Duray ismét bíróság előtt áll, ezúttal azért, mert kimondta véleményét a magyarellenes Szlovák Nemzeti Pártról. A film főszereplője Varga Klári, aki a filmvásznon Duray Miklós mellett végigtekintett a felvidéki magyarság elmúlt zavaros évtizedeire. A narrátor szerepében Sipos Imrét, illetve az egykori bírósági jelenetben Galán Gézát hallhattuk. A film időtartama: 2 óra 10 perc. Duray Miklós 2022. december 30-án hunyt el. A Mécs László Szabadegyetem ezzel a filmmel emlékezik a felvidéki magyar szabadságharcosra, az igazság bajnokára.