Czimbalmosné Molnár Éva, Magyarország pozsonyi nagykövete nyitotta meg a VI. Önkormányzati Szabadegyetemet Nagymegyeren. A Pro Civis polgári társulás által szervezett rendezvényen felvidéki magyar polgármesterek és önkormányzati képviselők vesznek részt.
Az Önkormányzati Szabadegyetem a nagykövet szerint Kárpát-medence-szerte egyedi kezdeményezés. Ezen a rendezvényen olyan témákról szólnak, melyeket a jelenlévők használni tudnak az önkormányzatoknál. Magyarország számára fontosak a külhonban élő magyarok, ezért indította a nemzetpolitikai államtitkárság a tematikus programokat, az idei évben például a vállalkozók évét, amellyel a fiatal magánvállalkozókat támogatják, ezzel gazdaságilag is megerősödhet a felvidéki magyarság – mondta el a nagykövet.
Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártja elnöke a nyelvhasználati jogokról szólt. Kiemelte, a két világháború közötti nyelvi jogokhoz képest nagy a visszalépés. Nem előnyös, hogy a magyar nyelv a magánszférába szorul, hiszen ezzel veszít a nyelv a presztízséből. Ennek következménye az asszimiláció.
Menyhárt József elmondta: az önkormányzatoknak többek között kötelességük a település nevét feltüntetni a kisebbség nyelvén, a község elején és végén, de középületeken is. Kötelező a veszélyre figyelmeztető információkat is a kisebbség nyelvén. Az önkormányzati rendeleteket és a képviselő-testületi ülések jegyzőkönyveit a nemzetiség nyelvén is ki kellene adni. A választások előtt az államnyelv mellett a kisebbség nyelvén is értesíteni kell a polgárokat. Magyar nyelvű kérelem esetén, amelyet az önkormányzat kap, magyar nyelven is válaszolnia kellene a hivatalnak. A helyi képviselők számára biztosítani kellene a magyar nyelv használatát. Az MKP elnöke, mint nyelvész azt kérte a jelenlévőktől, hogy használják bátran az anyanyelvüket, hiszen arra a magyarságnak joga van.
Grezsa István kormánybiztos a peremvidéken és a diaszpórában élő magyarság helyzetéről szólt. A kormánybiztos szerint sok diaszpórában élő magyar, harmadgenerációs emigráns már nem tud magyarul, de magyarnak vallja magát. El kell fogadnunk, hogy ők is magyarok. Az anyaország sok pénzt fordít a külhoni magyarságra. A magyar állam támogatja a diaszpóra magyarságának hétvégi iskoláit is. A Magyar Diaszpóra Tanács és a Magyar Állandó Értekezlet határozza meg az anyaország nemzetpolitikájának irányát – emelte ki Grezsa István. Jelenleg a nemzetpolitika az otthon maradás erősítését segíti, ezért próbálnak gazdasági támogatást adni a helyi magyar vállalkozóknak.
A kormánybiztos elmondta: nyolcszázötvenezer külhoni magyar adta be az egyszerűsített honosítási kérelmet, sajnálatos, hogy a felvidékiek ebből az érzésből kimaradnak. Az idei Márton Áron emlékév után a jövő évben Szent László emlékévet hirdet a magyar állam – ezzel is a Kárpát-medence magyarságát szeretnék támogatni. Grezsa bízik abban, hogy hamarosan a felvidéki magyarok is kaphatnak gazdasági segélycsomagot, ahogy nemrégiben a vajdaságiak kaptak.
Pályázati lehetőségekről a szórványban élőknek és az önkormányzatoknak
Ugron Gáspár, a Rákóczi Szövetség alelnöke már 1994 óta szervezi az utaztatási programját, majd 2010-ben a magyar kormány elindította a Határtalanul programot, azóta ez ad lehetőséget arra, hogy az iskolások ellátogathassanak a Kárpát-medence városaiba.
A Rákóczi Szövetség meghirdette a diaszpóra programot is. Ez nem csak a nyugati diaszpóra, hanem a szórványban élő közösségek programja is. A pályázati lehetőség fent van a Rákóczi Szövetség honlapján – mondta az alelnök és azt kérte a jelenlévőktől, hogy népszerűsítsék ezt a pályázati lehetőséget. Ennek köszönhetően majdnem kétezer szórványban élő és 650 diaszpórában élő gyermeknek biztosítanak majd lehetőséget, hogy a Kárpát-medencébe látogassanak. A nemzeti öntudat a diaszpórában élő közösségeknél is erősen jelen van, még akkor is, ha már a magyar nyelvet nem is beszélik, vagy gyengén beszélik – mondta el Ugron Gáspár.
A Rákóczi Szövetségnek széles a programskálája. Minden évben írnak ki pályázatot a kárpát-medencei vállalkozók számára magyar nyelvű cégér elkészítésére, ez Ugron Gáspár szerint csak odafigyelés kérdése. Legismertebb kezdeményezése a Beiratkozási program, amellyel arra szeretné ösztönözni a magyar szülőket, hogy az anyanyelvi oktatást válasszák a gyermeküknek. A munka még novemberben kezdődik, amikor is megkeresik az óvodás gyermekek szüleit, és bíznak abban, hogy a magyar iskola választás egy önkormányzatnak is fontos. A Rákóczi Szövetség keresi a partnereket ehhez a programhoz. Közel nyolcezer ösztöndíjat oszt ki a Rákóczi Szövetség, az összeget magánvállalkozók, önkormányzatok és magánszemélyek adják össze – mondta Ugron Gáspár.
Lelkes Gábor, a Danube Euroconsulting igazgatója a szlovák-magyar INTERREG pályázati lehetőségekről szólt. A 2020-ig tartó időszakban összesen 183 millió eurós a költségvetés. Nemcsak önkormányzatok, hanem egyházi közösségek, civil szervezetek és EGTC-k is pályázhatnak. Az idei évben az összeg nagyjából negyven százalékát szétosztják. A programnak köszönhetően várhatóan nyolcszázezerrel növekszik majd a látogatottsága a régiónak, a határátkelőhelyek átlagosan 15 kilométerre lesznek egymástól, tehát több határátkelő lesz. Nőhet a foglalkoztatás is. Az INTERREG pályázati rendszerben négy kategória van, az első a természet és a kultúra területe. A másik program a határon átnyúló mobilizáció javítása. A harmadik kategóriát még nem írták ki, de ennek a programnak a minőségi foglalkoztatás fenntartása és javítása a célja. A negyedik kategóriában a határon átnyúló kapcsolatok erősítésére lehet pályázni. A szakember azt javasolta, hogy mindenképpen pályázzanak az önkormányzatok.
Van nemzeti öntudatunk
Az Önkormányzati Szabadegyetem pénteken délután a Feszty-Körkép Alapítvány elnökének, Ökrös Mariannak az előadásával folytatódott. Az elnök a Feszty Árpád Emlékév kapcsán elmondta, 160 éve született Feszty Árpád, 120 éve avatták a Millenniumi Emlékparkot. A céljuk az volt az emlékévvel, hogy a tankönyvekben nem szereplő tényeket, vagy hamisan tanított eseményeket bevigyék a köztudatba. A programmal összekötötték a Kárpát-hazát, voltak vetélkedők, amelyekben felvidéki gyerekek is részt vettek.
Az emberek gyakran felteszik a kérdést: ki vagyok én? A nemzetek is feltehetik ezt a kérdést önmaguknak. A magyarságnak erős nemzeti öntudata van, még akkor is, ha ettől az identitástudattól meg akarnak minket fosztani, a nemzeti öntudatunk gyengítése idegenkezűségre utal – fogalmazott Ökrös Mariann.
A magyarságot a szomszédos országok tankönyveiben negatív jelzőkkel illetik. Nem értenek minket, hiszen mások vagyunk, más a nyelvünk, mások a szokásaink, más a kép-jel rendszerünk. Az európaiak viszont nem tolerálják a másságot.
Élhető településeket
Hájos Zoltán, Dunaszerdahely polgármestere a fejlesztési tervek buktatóiról szólt. A községek általános érvényű rendeletben szabályozzák a területfejlesztési tervüket, ennek kialakításakor gyakran a polgárok igényeit is figyelembe veszik. Ez alapján lehet fejleszteni és építkezni a településeken.
Hájos Zoltán pozitívan értékelte, hogy az állam az építésügyi feladatot leosztotta az önkormányzatokra, és nem központilag adják ki az építkezési engedélyeket. Dunaszerdahelyen rendelettel szabályozták, hogy a befektetőknek, akik lakóparkokat építenek ki a városban, milyen széles utcát kell építeniük. A fő útvonalakhoz 12 méter széles utcát kell kiépíteniük. Azaz 6 méteres úttestet, és két oldalon járdát, illetve zöldövezetet. A mellékutcák útjainak 5.5 méter szélesnek kell lenniük. Amennyiben a befektető nem ilyen utcákat épít ki, a város nem hajlandó átvenni saját tulajdonba ezeket a közterületeket. Ezzel az a célja az önkormányzatnak, hogy élhető település legyen Dunaszerdahely.
A polgármester kiemelte, a városnak felelőssége két nyelven tájékoztatni. Dunaszerdahelyen információs táblát helyeztek ki, amely a gyakorlatban kétnyelvű útjelző tábla.
Őt követően Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke, Tab polgármestere, ismertette a magyarországi helyzetet. Jelenleg az önkormányzatoknak 21 feladatuk van. Magyarországon elsősorban a feladatok után járó pénzből gazdálkodnak az egyes települések.
Varga Krisztina, az Ovi Foci Alapítvány elnöke szólt az ovi-foci programról. A program óvodás korú gyermekeket szólít meg, egy 6 méter széles és 12 méter hosszú pályát alakítottak ki, amelyen bármilyen sportot űzhetnek a gyermekek. A programmal harmincezer gyermeket értek el eddig és kétezer pedagógus képeztek.
Kevesebb hulladékot
Szlovákiában idén júliusban lépett életbe az új hulladékgazdálkodási törvény. A jogszabály a szakemberek és a polgármesterek szerint módosításra szorul. Az Önkormányzati Szabadegyetem résztvevőit az eddigi tapasztalatokról a Natur Pack munkatársai tájékoztatták.
Az új törvény értelmében a csomagoló cégek fizetik a hulladék egy részének felhasználását. A problémát az jelenti, hogy minden termék be van csomagolva, a csomagolás pedig hulladék –mondta Bognár Éva, a Natur Pack munkatársa. Januártól a szemetes konténereknek színeseknek kell lenniük, illetve a feketéket matricázhatják. A szelektív hulladékgyűjtésre tanítani kell még a polgárokat, ami viszont az önkormányzatok felelőssége.
Weingartner Béla, a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy a hulladékgyűjtőkből származó szennyeződés akár évtizedek után is jelen van a területeken, ezeket a területeket rekultiválják, hogy ismét hasznosítható legyen, bár az Európai Unió szabályozza, hogy itt milyen tevékenységet szabad végezni.
Süveges László, a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. projektkoordinációs igazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy Felvidéken négy helyszínen tartanak majd előadást és workshopot a hulladékgazdálkodásról.
