A Pro Civis Polgári Társulás elsősorban nyelvi jogaink védelmében kifejtett tevékenységéről ismert, de nagy segítséget nyújt az önkormányzatokban tevékenykedő hivatalnokoknak, polgármestereknek és képviselőknek is. Ebből a célból adják ki negyedévente az Önkormányzati Szemlét is, melynek több munkatársunk is állandó szerzője.
Az idei negyedik szám vezércikkében Őry Péter, a Pro Civis PT elnöke, a lap felelős kiadója ezt írja: „Nem könnyű munka polgármesternek, önkormányzati képviselőnek lenni, a település ügyeit intézni – törvényi előírásoknak és lakossági elvárásoknak megfelelve. (…) Folyton változó törvényi környezetben mozgunk, mindig kapunk új feladatokat: amelyik problémával a központi államigazgatás nem tud mit kezdeni, átruházza az önkormányzatokra, csak éppen pénzt nem rendel a feladatok mellé.”
Őry Péter bevezetőjében arról is ír, a községeknek akkor is el kell látniuk feladatukat, ha ahhoz nem kapnak pénzt. Ezért a polgárokat partnerként kell kezelni, és párbeszédet folytatni velük. Mint írja „Az iskola sorsa, a szociális ellátás ügye vagy a hulladékkezelés problémaköre nélkülük megoldhatatlan. Ezeket mindannyiunk közös ügyévé kell tenni, hiszen mindenkit érintenek személy szerint.”
Az Önkormányzati Szemle ezúttal is színes tartalommal jelentkezik. Az Önkormányzati Szabadegyetem témáira visszatérve szó esik a hulladékgazdálkodásról. A nyelvi jogainkról és az önigazgatás kialakításának fontosságáról, az élhető települések kialakításának módjáról, a szórványprogramokról és a női szerepekről is olvashatnak összeállítást az Önkormányzati Szemlében.
Szlovákia déli járásaiban sok kisközség található, az egyik ilyen Dercsika. A település polgármestere szerint a kis falvak óriási hátrányban vannak, elsősorban a pályázati rendszereket nem tudják kihasználni. Palást, a Lévai járás egyik központi települése, két iskolája és egészségügyi központja is van. Több gonddal küzdenek ők is. A közép-szlovákiai régió több települése a lakosok elköltözésével szinte néptelenné válik. Pelsőc ennek ellenére gyarapodó jövőt tervez. Kelet-Szlovákia is az elköltözés áldozata, Bodrogszerdahely önkormányzata mégis pozitív jövőt jósol önmagának.
A turizmus fejlesztése lehet több település számára a kiút a gazdasági válságból, számos településen borászok adnak munkát a helyieknek. A borászkodás hivatás és szenvedély, vallják többen, többek között a búcsi Karkó János is. A gútai Nagy Géza pedig arról vall, hogy bort sokan készítenek, de a legtöbben saját használatra.
Ipolyságon is megnyílt a Magyar Nemzeti Kereskedőház, elsődleges feladata a gazdasági kapcsolatok kiépítése lesz.
Megmaradásunk záloga az iskola, érzik ezt a szórványterületeken és a Bodrogközben is, ahol nyolc teljes szervezettségű és tíz kisiskolában tanulhatnak magyarul a gyerekek. A dunaszerdahelyi iskolákban még nincsen diákhiány, mégis sok gonddal küzdenek, ennek egyik oka az állandóan változó tananyag és tanterv.
Rozsnyón húsz éve alapították meg a Református Egyházközség Alapiskoláját, ahol elsősorban öntudatos gyermekeket szeretnének nevelni. Sokakban felmerül a kérdés: mi a helyzet a nemrégiben alakult szepsi iskolaközponttal. A központnak igenis van értelme – vélik többen is.
Az Önkormányzati Szemle nem első alkalommal ír nyugat-európai követhető példákról. Ezúttal Dél-Tirol autonómia statútumát ismerhetik meg az olvasók.
A lapot keressék az önkormányzatoknál vagy majd a http://www.onkormanyzas.sk oldalon.
