Az egykori Abaúj vármegye 18 olyan települése, amelyek a magyar-szlovák határ két oldalán találhatóak, a Schengeni Egyezmény életbelépése előtt, december 20-án kezet nyújtanak egymásnak azzal, hogy partnerségi megállapodást kötnek.
A Schengeni Egyezmény értelmében Szlovákia és Magyarország állampolgárai számára gyakorlatilag láthatatlanná válik a közös országhatár, mivel az számukra szabadon átjárható lesz. Ezt a nagy fokú szabadságot létrehozó megállapodást még 1985-ben Luxemburg városban hozták tető alá a Benelux-államok, Franciaország és a Német Szövetségi Köztársaság képviselői. A szerződés lényege: fokozatosan lebontják az ellenőrzést a közös határaikon. Később aztán Dánia, Írország és Nagy-Britannia kivételével a szerződéshez valamennyi európai uniós tagország csatlakozott.
Hazánk – nyolc másik uniós tagországgal egyetemben – idén, december 21-én lesz a schengeni övezet teljes jogú tagja. Ez számunkra azt jelenti, hogy az osztrák, szlovén és a szlovák határszakaszon megszűnik az állandó határellenőrzés. Az ebben rejlő lehetőségeket ismerték fel az egykori Abaúj vármegye Magyarországon maradt, illetve Szlovákiába került, határ menti önkormányzatai azzal, hogy partnerségi megállapodást kötnek egymással – mégpedig a Schengeni Egyezmény életbelépésének előestéjén. A 18 település első embere által december 20-án aláírandó dokumentumban olvasható: „A Fejlesztési Partnerség célja, hogy a határok nélküli térségben együtt dolgozzunk ki olyan programokat, projekteket, amelyek az országaink egyik leghátrányosabb helyzetű térségének és településeinek a gazdasági, szellemi felemelkedését biztosítják, visszanyúlva kulturális, történelmi alapjainkhoz, merítve az adottságainkból”. A megállapodást aláíró magyarországi településeket kivétel nélkül olyan polgármesterek vezetik, akiket a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Fidesz és KDNP egyaránt támogatott.
Gondola
