A mai kormányülés a jutalékosztáson és a jövő évi munkaterv jóváhagyásán kívül a kisebbségiek oktatásával és művelődésével foglalkozik. Az utóbbi célja az, hogy megfelelő feltételeket teremtsen az „országalkotó nemzet és minden kisebbségi állampolgár számára, egyenlő jogokkal az oktatásra és művelődésre”, tudósít a TASR hírügynökség.
„Az államnyelv ismeretét összeforrasztó eszköznek kell tekinteni minden Szlovákiában élő polgár számára, amelynek közvetítésével a kölcsönös megértés, együvétartozás érzése jelenik meg a közös hazában. A nyelv formálja az emberi tudatot és a demokrácia megszilárdítását a személyi és közösségi jogokkal egyetemben”, szól a törvénytervezet szövege. A 2001-es népszámláláskor a lakosság 85,8 %-a szlováknak vallotta magát, a többiek – 14,2 % pedig a kisebbségi nemzethez tartozónak jelölték magukat: ezen belül 9,7 % magyar, 1,7 % roma, 0,8 % cseh, 0,4 % ruszin, 0,2 % ukrán, 0,1 % német és 1,3 % más nemzetiségűnek. A koncepciót kritizálta az MKP.
Szigeti László volt oktatási miniszter azt állítja, hogy az nem rögzíti a kisebbségi jogok status quoját, amint azt a kormányfő megígérte a kormányprogram jóváhagyásakor. Mi több, a kisebbségek nevelési-oktatási jogait az eddigi szint alá erőszakolja. Az MKP azt is nehezményezi, hogy az új oktatási koncepció 80 százaléka a szlovák államnyelv oktatási feltételeinek elmélyítésére összpontosít. Szigeti szerint a többi tantárgy tökéletesítésére is hasonló hangsúlyt kell fektetni. Nem világos az a megfogalmazás sem, mit értünk az „ismeri” az államnyelvet és a „tökéletesen ismeri” megjelölés között, illetve, hogy ezt kinek kellene minősítenie. Szigeti azzal se ért egyet, hogy csupán az államilag jóváhagyott tankönyvekből lehessen tanítani a magyar tannyelvű iskolákban. Amint azon kötelezettség megvalósítását is kifogásolja, hogy kötelezővé kell tenni az adott tantárgy szlovák nyelven történő oktatását, ha ezt kéri a szülő. Fölöslegesnek tartja a diplomás pedagógusok újbóli vizsgáztatását szlovák nyelvből, hiszen azok szlovák nyelvből érettségiztek, tehát rendelkeznek megfelelő nyelvtudással. Szigeti szerint rossz a javasolt törvénytervezet, mivel se a kisebbségiekkel, sem pedig a szakemberekkel nem egyeztettek. A törvénytervezet „rólunk, nélkülünk” született, fogalmazott a volt oktatási tárcavezető. déva, FelvidékMa
