Másfél hónapos kemény kormányuralom után most van az ellenzéknek – és köztük az MKP-nak – először esélye arra, hogy a kormánnyal megértesse, állítólag demokrácia és nem diktatúra van Szlovákiában.
Mivel alkotmányerejű törvényről van szó, Ficónak szüksége van az ellenzéki szavazatokra, hogy aztán elbüszkélkedhesse, Szlovákia az elsők között lépett az új európai útra, azaz ratifikálta a Lisszaboni Szerződést (első már nem lehet, hiszen azt a helyet Magyarország már „elfoglalta”). Közben olyan antidemokratikus sajtótörvényt akar átnyomatni a parlamentben, amellyel igazán csak fehérorosz és kubai barátai előtt dicsekedhetne.
Fico bizonyára vágyik a diadalra, hiszen amióta Európa tudja, hogy a Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párttal paktált le, még az európai szocialista pártok számára sem elfogadható partner, nemhogy az Európai Parlament többi pártja számára. De miért legyen ez a szlovákiai ellenzék gondja, akik még idejében Fico tudomására juttatták, gondjai lesznek?! Miért az ellenzéknek fájjon emiatt a feje, akiknek véleményét, javaslatait másfél éve folyamatosan lesöprik a tárgyalóasztalról, és akik most sem akarnak többet, minthogy Szlovákiának olyan sajtótörvénye legyen, amely nem tiporja sárba a véleménynyilvánítás szabadságát.
Fico most pökhendien Európa előtt az ellenzékre mutogat, szinte bűnös szerepre kárhoztatva őket. Az igazság és a tisztesség bajnoka szerepében tetszeleg Slotával és Mečiarral az oldalán!
Remélhetőleg az ellenzék tartja magát korábbi álláspontjához, azaz, ha Fico európai szerződést akar, akkor tessék európer módjára politizálni! Fico tegnap 85 szavazatot garantált a kormányzat részéről, de azt is mondta, hogy „talán 86!”. Nem nevezte meg a várt plusz egy ajándékszavazat eredetét, de csak remélni lehet, hogy nincs összefüggésben azokkal a sajtóban megjelent hírekkel, miszerint az MKP-ból Simon a kormánnyal szavazna. Csáky Pál MKP-elnök a Pátria Rádióban úgy nyilatkozott, hogy az MKP-frakció egységes. Ugyanakkor megszólalt ott Simon Zsolt is, aki arra a kérdésre, hogy nem tart-e esetleges következményektől, ha a pártfegyelmet megsérti, azt is elmondta, őt az nem érdekli…
Kár lenne, ha ez ellenzék az első alkalommal kínálkozó esélyt elmulasztaná. Még nagyobb baj lenne viszont, ha az ellenzéki egységet a magyar párt bontaná meg. Az MKP a kormány számára már az elejétől fogva elfogadhatatlan partner (de ezt egye fene!), most az is kockán forog, hogy megtartja-e megbízható és stabil párt hírét volt kormányzati partnerei előtt.
O.N., Felvidék Ma
