A legtöbb németet nem érdekli a Pekingben zajló olimpia, nincsenek tisztában versenyzőik esélyeivel, de csodálkoznak, hogy a sportolók nem szerzik egymás után az aranyakat. Az angolok hajlamosak ajnározni a kedvenceiket és filmsztárokhoz hasonló hűhót csapnak körülöttük. A szlovák és a cseh sportrajongók eddig elégedettek országuk olimpiai szereplésével,
hiszen a versenyzőik sok esetben várakozáson felüli eredményeket értek el a távoli Kínában.
A német újságok naponta különkiadásban foglalkoznak az olimpia eseményeivel, a tévé és rádió pedig szokatlanul bő teret ad a versenyeknek, ennek ellenére a lakosság jelentős részét hidegen hagyja, hogy mi történik a hét eleje óta Pekingben. Egy tévéállomás reggeli közvélemény-kutatása szerint a megkérdezettek között alig akadt valaki, aki név szerint tudott volna éremre esélyes német olimpikonokat említeni. A legtöbben az aranyéremért induló Európa-bajnok tornászt, Fabian Hambüchent ismerték, aki valóban kiváló eséllyel indult Pekingben, egy szerencsétlen mozdulat miatt azonban csak a negyedik helyen végzett.
A felmérésből kitűnt az is, hogy a válaszadók csak találgatni tudták a német sportolók által eddig szerzett aranyérmek számát. Azt pedig már senki sem tudta megmondani, hogy Németország pillanatnyilag a hatodik helyen áll négy arany, egy ezüst és ugyancsak egy bronzéremmel. Az egyik legtekintélyesebb német újság, a Süddeutsche Zeitung kettős hozzáállást vet a közvélemény szemére: részben érdektelenséget emleget, részben pedig a vérmes elvárásokat hozza fel, ugyanis sokan szenzációt jelentő győzelmeket remélnek a pekingi olimpián, és csodálkozva veszik tudomásul, hogy a német sportolók nem söprik be tömegesen az aranyérmeket. A lap emlékezteti olvasóit, hogy az olimpia nem csupán éremszerzésből áll, ám a vereségeket is el kell tudni viselni, ha a doppingmentes sportot helyezzük előtérbe. Mindez azonban – állapítja meg a Süddeutsche Zeitung – nem jelenti azt, hogy a komoly anyagi ráfordítással működő sportszövetségeknek nem kell tanulmányozniuk, hogy miként születnek a külföldi versenyezők által felmutatott kiváló teljesítmények.
Brit sztárcsináló
A britek számára nem volt rossz a kezdet, a pekingi olimpia első napjaiban immár két aranyérmet szereztek és az éremtáblán egyelőre az első tíz között szerepelnek. Az egyik győzelmet az országúti kerékpáros Nicole Cooke vívta ki, ez volt a britek kétszázadik olimpiai aranyérme, ami mutatja, hogy Nagy-Britannia vérbeli sportnemzet. A pekingi játékok harmadik napján pedig csak kevesen számítottak arra, hogy a 19 éves, szőke úszónő, Rebecca Addington, szinte körömhegynyi előnnyel az amerikai világcsúcstartó Katie Hoff előtt megszerzi a győzelmet. Most azután sztár lett belőle, a kisvárosban, ahol úszni tanult, róla fogják elnevezni a helyi uszodát. A szigetország sportkedvelői és sportszakértői tehát elégedettek a kezdettel. Két arany, két ezüst valamint három bronz eddig a mérleg, és bizakodni lehet további éremszerzésekben, hiszen jók az evezősök, a kerékpárosok, meglepetést okozhatnak színes bőrű brit atléták.
Az angolok hajlamosak ajnározni a kedvenceiket. Lehet, hogy lélektani támaszt próbálnak nyújtani nekik, amikor filmsztárokhoz hasonló hűhót csapnak körülöttük. Ha azután nyernek, nagy a boldogság. Ha veszítenek, az egész ország csalódott. Azt remélték, hogy Pekingben a teniszpályán megszorítja Nadalt és Federert a hórihorgas skót tehetség, a minap Amerikában tornát nyert Murray. Azután az első fordulóban veszített egy nála sokkal gyengébb teniszezőtől.
Most a világcsúcstartó maratoni futónőről, a vasakaratú és csont sovány Paula Radclifferől szól riportok tömege, előlegezik a győzelmét. Radcliffe hetek óta Makaóban akklimatizálódik, de ha a versenyen kiáll a táv közepén, mint azt már nem egyszer megtette, biztosan a fülledt kínai időjárást fogja okolni a brit szurkolótábor. Viszont extázisban ünneplik majd, ha az orvosok által nehezen rendbe hozott gerincproblémái ellenére megnyeri a maratont.
Amennyiben öt-hat aranyérmet, az éremtáblán pedig az első tíz-tizenkettő közötti szereplést hoz Nagy-Britanniának Peking, a közvélemény elégedett lesz a sportolókkal. A pompás olimpiai megnyitóról szóló közvetítést azonban kicsit megszeppenve nézték az angolok. Az járt a fejükben, hogy miként lehet még ennél is látványosabb parádét rendezni négy év múlva, Londonban.
Szlovák, cseh remények
A pozsonyi sportvezetés az olimpia előtt hét érmet várt a minden idők legkisebb létszámú szlovák olimpiai csapatától, és eddig úgy tűnik, a várakozásokat talán sikerül felülmúlni. Szlovákia eddig egy arany és egy ezüstérmet szerzett Pekingben. Az arany a szlalomkajakos Michal Martikán nevéhez fűződik. A sportoló eddig négy olimpián vett részt és mindegyikről éremmel tért haza. 1996-ban, Atlantában 17 évesen az önálló Szlovákia első aranyérmét szerezte, most, 12 évvel később ismét bebizonyította, hogy a sportág egyik legjobbja. Szlovákia egyébként a szlalomkajakban nagyhatalomnak számít, és, ha kijön a lépés, akár további két aranyérmet is szerezhet a kétszeres olimpiai bajnok Hochschorner fivérek, és az athéni győztes Elena Kaliská jóvoltából.
Míg a szlovák víziszlalomozók kötelezően hozzák a jó eredményeket, a sportlövők várakozáson felül szerepelnek. A fiatal, mindössze 24 éves nyitrai traplövő, Zuzana Stefecsekova ezüstérmére szinte senki sem számított, hatodik helyével értékes olimpiai pontot szerzett a pisztolylövő Pavol Kopp is.
A sportlövésben a csehek is remekeltek. Az olimpia nyitónapján az Egyesült Államokban élő Katerina Emmons szerezte a pekingi játékok első aranyérmét, másnap pedig David Kostelecky duplázta meg a cseh aranyok számát. A csehek azonban ennél jóval többet várnak, főleg evezésben, kajak-kenuban, de atlétikában is van néhány éremesélyes versenyzőjük. A sikeres sportolók az erkölcsi dicsőségen kívül komoly anyagi elismerésre is számíthatnak: az olimpiai bajnok markát Szlovákiában egymillió korona, azaz csaknem 8 millió forint üti, Csehországban ennek a duplája jár az aranyért, és még a nyolcadik helyezett is kap pénzjutalmat.
inforadio
