Jóváhagyta a szlovák kormány szerdán a kulturális tárca stratégiai tervezetét, melynek értelmében az a jövőben évente hárommillió koronát (százezer eurót) juttat a három nemzeti gyűjteménynek, a képtárnak, a könyvtárnak és a múzeumnak (összesen) arra a célra, hogy a külföldi műkereskedelemben felkutassák és „újrahonosítsák” az országból külföldre került muzeális értékekeket képviselő „slovacikumokat” (szlovák vonatkozású alkotásokat).
A művelődési szaktárca által előterjesztett stratégia szerint a három országos közgyűjtemény erre irányuló figyelme „elsősorban az Osztrák-Magyar Monarchia egykori országainak területére összpontosul” majd, de az európai műtárgypiacot is ugyanúgy szemmel fogják tartani, akár az Interpol illegális műkereskedelmet követő adatbankját.
Olyan nagy aukciós házakkal is kapcsolatba lépnek, mint a Sotheby’s, a Christie’s vagy a Dorotheum. Külön figyelmet szentelnek majd azoknak a legjelentősebb időszakoknak, amikor a legtöbb slovacikum különféle módon, „a megélénkült kereskedelmi hullámok útján, diplomáciai úton vagy a lakosság kitelepítése során került a Szlovák Köztársaság területén kívülre”.
Érték a kitelepítetteknél
Kiemelt figyelmet szentelnek azoknak az időszakoknak, így a XX. századnak, a monarchia szétesését követő időszaknak, amikor nagyon sok érték jutott erre a sorsra. Ezen műtárgyak közül „számos már a Szlovák Köztársaság határain kívül, még az I. világháború előtti, majd a két világháború közötti időszakban, akkor keletkezett, amikor alkotóik a hazájuk elhagyására kényszerültek. További ilyen hullám következett 1945, 1948 és 1968 után.
Szerepet játszott ebben az is, hogy a II. világháború derekán az előre haladó frontvonal mögé evakuálták a német lakosságot, valamint az is, hogy a II. világháború után a kisebbségeket a Benes-dekrétumok alapján kitelepítették” – zárja ismertetését a TASR szlovák hírügynökség.
A rokkák visszavásárlása
A pozsonyi Pravda a „slovacikumokkal” kapcsolatosan épp szerdán közölt egy írást, melynek címe szerint a szlovák kulturális miniszter a külföldön található rokkák visszavásárlására készül.
Az írásban véleményt formáló művészettörténész, Alexandra Homolová szerint külföldön csak kivételes esetekben fordulnak elő slovacikumok. „A dokumentumok, műtárgyak többsége a szomszédos Magyarországon végezte, ahonnan azokat nagyon nehéz visszaszerezni”.
Ugyanitt Elena Machajdíková, a Szlovák Nemzeti Múzeum muzeológusa azt mondja, hogy a trianoni döntés „Szlovákia esetében előnytelen volt”, mert Magyarország semmit sem volt köteles visszaszolgáltatni abból a húszezer műtárgyból, amit az 1896-os „millenniumi kiállításra Szlovákia területéről vettek kölcsön”.
Figyelőnet
