Felpörgő pénzügyi válság, lassuló növekedés és az emelkedő olajár miatt egyre drágább üzemanyagok – leginkább ezek a tényezők határozták meg a világgazdaság első félévét. Mindezekre következett a nyári orosz-grúz konfliktus, melynek során az EU gazdasági szankciói is felmerültek Oroszországgal szemben. Mindez nem következett be, mert Európa annyira rá van utalva az orosz energiaexportra, Oroszországnak pedig olyan mértékben szüksége van az európai piacra, hogy egy ilyen gazdasági ütésváltás „kölcsönösen garantált megsemmisítéssel” ért volna fel.
A válság már 2007-ben elkezdődött
A nemzetközi gazdaságra vonatkozó prognózisok többsége már 2007 végén felhívta a figyelmet, hogy az Egyesült Államokban tapasztalható hitel- és ingatlanpiaci válság az egész világgazdazdaságra nézve komoly fenyegetést jelent. Az Economist Intelligence Unit (EIU) jelentése például 2007. novemberében egyértelműen figyelmeztet, hogy „az amerikai lakóingatlan-piaci megingások rendszerint súlyos gondokat okoznak a gazdaság egészében, s ezeknek távolról sincs végük”.
Sokan ebből sem értettek, pedig az EIU meglehetősen durva példákkal is szolgált. Mint 2007. novemberében írták: „az Egyesült Államokban az 1930-as évek nagy depressziója óta nem volt példa a lakóingatlan-árak éves összevetésű visszaesésére, vagyis az amerikai gazdaság jelenleg feltérképezetlen területen jár”.
Veszélyes lassulás Amerikában
Az EIU 2007. decemberében kiadott előrejelzése szerint az Egyesült Államok 2008-ban a világ tíz leglassabban növekvő gazdasága között lesz. Ebben a mezőnyben olyan fejlett gazdaságok is szerepeltek, mint Kanada, 1,7 százalékos növekedési jóslattal, és Japán, amelynek gazdasága az EIU 2007 végi prognózisa szerint 1,4 százalékos bővülésre számíthatott 2008-ban. Az euró-övezet várható növekedését a 2007-re várt 2,6 százalékról 1,9 százalékra rontotta a londoni gazdaságelemző ház.
Az EIU újra világgá kürtölte a veszélyt. Elemzésük szerint az amerikai gazdaságban meghatározó súllyal szereplő lakóingatlan-piac visszaesése legalább 2008 végéig eltart, és 2009-ben is legfeljebb igen gyenge élénkülés várható. Kiemelték, hogy a nem elsőrendű – subprime – adóskör által felvett jelzálogkölcsönök közül soknak 2008-ban jár majd le a „beetető”, kedvezményes kamatperiódusa, és a kamattörlesztések jóval magasabb szintre állnak be. Az EIU szerint ennek a törlesztésemelkedési hullámnak a tetőzése 2008 vége előtt nem várható.
Az elemzés arra is figyelmeztetett: a 2008-2009-es globális növekedési előrejelzés abból az alapfeltételezésből indul ki, hogy az amerikai gazdaságnak végül sikerül elkerülnie a recessziót. Egyre nyilvánvalóbb volt ugyanakkor, hogy az amerikai recesszió elkerülhetetlen. A Goldman Sachs globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlege 2008 januári helyzetértékelésében például két-három negyedévig tartó amerikai gazdasági visszaesést jósolt 2008-ra – írta az MTI.
Baljóslatú évkezdet
Több szakértő vélekedett úgy 2008 legelején, hogy az amerikai gazdaság már be is lépett a negatív növekedési szakaszba. Egyes vélemények szerint az amerikai gazdaság recessziója már 2007 decemberében elkezdődött, és négy-öt hónapig eltarthat. A Merrill Lynch befektetési csoport Londonban ismertetett 2008. januári elemzése szerint az amerikai gazdaságban 16 éve első ízben teljes körű – tehát nemcsak egy-egy szektorra kiterjedő – recesszió kezdődött, amely 2008 elején szerintük az első hónapjában járt.
Ciprus és Málta 2008. elején belépett az eurózónába. Azzal, hogy a legkisebb európai országok közé tartozó államokban bevezették az európai fizetőeszközt, 15 tagúvá bővült a zóna.
Európai klímaterv
Január 23-án az Európai Parlament elfogadta az európai klímatervet. A megállapodás szerint az EU 2020-ra 20 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátásának 1990-es szintjét, továbbá energiaszükségletének 20 százalékát megújuló energiából elégíti ki, a közlekedés üzemanyagigényének pedig legalább 10 százalékát bioüzemanyagból fedezi. Március 13-án csúcstalálkozót tartottak Brüsszelben az Európai Unió állam- és kormányfői. A tárgyaláson a tagországok megegyeztek abban, hogy az év végéig lefektetik a klímavédelemmel kapcsolatos konkrét vállalások ütemtervét.
Gáz-csata az EU és Oroszország között
A tervezett Nabucco-gázcsővezeték nem oroszellenes projekt, hanem arra szolgál, hogy a Kaszpi-tenger környéki (közép-ázsiai) lelőhelyek bekapcsolásával bővítse és szélesítse Európa gázbeszerzési forrásait – közölte Reinhard Mitschek, a bécsi székhelyű Nabucco Gas Pipeline GmbH vezetője. Leszögezte azt is, hogy éppen ezért a Nabucco számára egyáltalán nem jelent kegyelemdöfést az a megállapodás, amelyet a Gazprom kötött Bulgáriával a Déli Áramlat elnevezésű csővezeték megépítéséről.
Ki kopogtat Kínában?
A hitelválság a kínai bankok ajtaján is kopogtat – olvasható a jelentésekben annak a hírnek a kapcsán, hogy a legnagyobb kínai bank, az ICBC a nem első osztályú jelzálogválsággal kapcsolatos érintettsége esetleges kedvezőtlen következményeinek kivédésére 30 százalékkal növelte kockázati tartalékát. A vezető ipari és kereskedelmi bank egyébként a közelmúltban közölte, hogy érintettsége – jelzálogpapírokban – 1,2 milliárd dollárnyi.
Acélos béremelés Németországban
Az első 2008-as németországi bérmegállapodás átlagosan 5,2 százalékos béremelést hoz márciustól az acélipar 85 ezer dolgozójának Északnyugat-Németországban. Ez tizenöt éve a legnagyobb arányú béremelés az ágazatban. A 14 hónapra szóló megállapodásról elégedetten nyilatkozott az IG Metall ágazati szakszervezet tárgyalója, Oliver Burkhard, mondván: ideje volt, hogy a német acélipar rekord piaci eredményei megmutatkozzanak a bérekben is. Az IG Metall eredetileg 8 százalékos emelést kért, ezt a német kormány is ellenezte, az inflációs veszélyre hivatkozva.
Szorulnak a bankosok
Sokkoló hír március elejéről: akár tízezer befektetési banki állás is megszűnhet 2008-ban a londoni City pénzügyi központjában a globális bankközi hitelpiaci válság miatt, hétfőn, egy Londonban ismertetett előrejelzések szerint. A Financial Times-nak az egyik globális befektetési csoport név nélkül idézett illetékese azt mondta, vannak területek, amelyeken 85 százalékkal zuhant a forgalom.
A nagy nyitás
Március 30-án életbe lépett az Európai Unió és az Egyesült Államok által kötött, „Nyitott Égboltok” nevű egyezmény. Ennek részeként egy európai uniós légitársaság gépe szabadon repülhet Amerika bármely városa és egy nem uniós európai ország között.
Még sokkolóbb hírek Amerikából
Április elején került nyilvánosságra, hogy a nem elsőrendű válság miatt a következő egy, másfél évben 200 ezer munkahely szűnhet meg az amerikai bankszektorban. Az elemzői becslést arra alapozzák, hogy az elsőrendű válság várhatóan át fog terjedni a bankszektor más területeire is, s az Egyesült Államok gazdasága tovább gyengül.
Soros György: Még nincs itt a mélypont
Soros György magyar származású milliárdos befektető szerint a mostani pénzügyi válság a legrosszabb a nagy világgazdasági válság óta. Soros arra számít, hogy a piacok rövid időre ugyan megnyugszanak, de még az idén újabb visszaesés fog bekövetkezni – adta hírül az MTI. Úgy vélekedett, hogy a mostani válságnak jó kifutása volt, amivel a Wall Street-nek a szárnyalására utalt azt követően, hogy a bajba jutott Bear Stearns meg tudott állapodni a JPMorgan Chase-zel. – Ez azonban valószínűleg nem a mélypont volt – jegyezte meg.
Vészjelzés az IMF-vezértől
Globális szintű kormányzati beavatkozásra van szükség a hitelválság kezelésére, nyilatkozta a Financial Times-nak Dominique Strauss-Kahn, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója, aki szerint a piaci felfordulás most már a világgazdasági növekedést is hátráltatja. Strauss-Kahn a londoni gazdasági napilapnak adott interjúban kijelentette, hogy nem amerikai válságról van szó, a válság globális.
Jól faragtak a kormányok
Örömhír április 18-án: az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat jelentése szerint a legtöbb uniós tagállamban sikerült lefaragni a kormányoknak az államháztartási hiányt. Az eurózónában éves szinten 0,6 százalékra, míg a 27 tagú Európai Unióban 0,9 százalékra mérséklődött a hiány.
Visszaeső növekedés
A fejlett országokban éreztetik hatásukat az amerikai másodlagos jelzálogpiacról kiinduló pénzpiaci folyamatok, amelyeket felerősítenek az emelkedő élelmiszer- és energiaárak. Mindezek eredményelént mérséklődik a bővülés üteme. Az Európai Unió gazdaságának I. negyedévi 2,3 százalékos növekedése után a II. negyedévben csak 1,7 százalékos emelkedés következett. Az Egyesült Államok növekedési üteme a II. negyedévben 0,7 százalékponttal 1,8 százalékra lassult. Japánban tapasztalható a legerősebb lassulás. Európa legnagyobb gazdaságában, Németországban a második negyedéves növekedés 1,7 százalékra mérséklődött. A második negyedévben Franciaország 1,1 százalékkal növelte bruttó hazai termékét, Olaszország gazdasága stagnált, míg Nagy-Britannia megközelítette az uniós átlagot, vagyis 1,6 százalékos növekedést produkált. A korábban nagyon gyorsan fejlődő országok közül Szlovákia bruttó hazai termékének dinamikájában is lassulás tapasztalható, az előző negyedévi 8,7 százaléos növekedés 7,6 százalékra csökkent, bár ez így is irigylésre méltó teljesítmény. A balti országokban is lassulás következett be, Észtországban pedig 1,4 százalékos csökkenést regisztráltak a II. negyedév folyamán.
Az IMF 400 tonna aranyat adott el
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 403,3 tonna aranyat adott el tartalékaiból, közölte az IMF Washingtonban. Az eladásra szánt aranyat – az IMF 3217 tonnás aranytartalékainak 12,5 százalékát – nem egyszerre juttatták piacra, hogy ennek ne legyen jelentősebb hatása az aranypiacon. Az igazgatótanácsi elhatározás bejelentés ennek megfelelően nem is okozott mozgást a határidős aranyárban kedden, annál is kevésbé, mert a döntést még jóvá kell hagynia az IMF mind a 185 tagországának. Az értékesítést összeegyeztették az európai központi bankok aranyegyezményével, amely évente 500 tonna arany eladását teszi lehetővé. A bevétel egy részéből kormánykötvényeket, majd később vállalati részvényeket is vásárolt az IMF, jövedelmét növelendő.
Amerika: romlás van, recesszió nincs…
Erősen romlott az amerikai gazdaság, és nincs kizárva a további gyengülés Henry Paulson pénzügyminiszter szerint. Úgy értékelte, hogy egyelőre nem múltak el az ingatlanpiac és a pénzügyi szektor zavaraiból eredő kockázatok. Az amerikai gazdaság… erősen romlott… a kockázatok továbbra is fennállnak – mondta, de következetesen kerülte a recesszió kifejezés használatát, nyilván el akarván kerülni a befektetői és a fogyasztói hangulat további rontását.
Szlovákia tör az euró felé
Április 28-án nyilvánosságra hozta az Európai Bizottság a szlovák inflációval kapcsolatos előrejelzését. E szerint az infláció az uniós normán belül marad, tehát Pozsony egy lépéssel közelebb került ahhoz, hogy 2009-ben bevezessék az eurót az országban.
A Google a legértékesebb márka a világon
A Millward Brown piackutató cég által felállított márkasorrend szerint a Google a világ legértékesebb márkája 86 milliárd dollár névleges értékkel, 30 százalékkal magasabbal a tavalyinál, ami szintén az első helyezést biztosította az internetes kereső portálnak. A Millward Brown egy komplex függvény alapján állítja fel az értékrangsort, egyebek között a forgalom és a növekedési kilátások figyelembe vételével.
Németországból 95 ezer mérnök hiányzik
Egy munkaügyi tanulmány szerint a német cégeknek évente 7 milliárd eurós kiesést jelent, hogy az országban 95 ezer mérnök hiányzik, 2020-ig pedig ez a létszám – a jelenlegi irányt figyelembe véve – 240 ezerre nőhet. A szakemberek hiánya összesen 18,5 milliárd eurós pótlólagos bevételtől fosztotta meg Németországot 2006-ban és 23 milliárd eurótól a múlt évben.
Barátkozunk Moszkvával
Május 13-án az Európai Unió szabad utat adott az új orosz együttműködésről szóló egyeztetéseknek. A Brüsszel és Moszkva között tíz éve érvényben lévő partneri megállapodást az EU a modern geopolitikai és gazdasági körülményeknek megfelelően szeretné újraírni.
A Gazprom a világ harmadik legértékesebb vállalata
Befektetési szakértők szerint részvényeinek jelenlegi értéke szerint a Gazprom a világ hármas számú vállalata, 340 milliárd dollárral, az amerikai Exxon és a kínai Petro China olajvállalatok előzik meg. Az UniCredit bank befektetési cége szerint a Gazprom előrelépésében szerepet játszott, hogy elnöke, Dmitrij Medvegyev orosz államelnök lett. A Gazprom a kínai China Mobile távközlési céget (melynek ügyfélszáma nagyobb, mint az Egyesült Államok lakossága) és a volt harmadik amerikai General Electric konszernt előzte meg, miután ez utóbbi részvényének árfolyama szerdán 1,3 százalékkal esett, a Gazpromé csütörtökön 4,2 százalékkal emelkedett.
Nem Surányi a befutó
Május 19-én Thomas Mirow német pénzügyminiszter-helyettes lett az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnöke. Mirow a nyolc év után távozó francia Jean Lemierre helyét vette át a szervezet élén. Magyarország Surányi Györgyöt jelölte a posztra, ennek megfelelően nem támogatta a német jelölést.
Minden idők legmagasabb benzinára
Soha nem tapasztalt magas árát kellett fizetniük a német autósoknak a benzinért a pünkösdi ünnepeken (május 11- körül). A hivatalos közlés szerint egy liter 95-ös oktánszámú benzinért pünkösdkor a különböző kutaknál először kellett 1,50 eurót – vagy annál is többet – fizetni a németeknek, a dízelolaj ára ugyancsak rekord magasságba, literenként 1,45 euróra emelkedett. Az ünnep után tovább folytatódott az emelkedés: július 5-én egy liter benzin átlagosan 1,60 euróba, egy liter dízel 1,56 euróba került.
Ausztria fogadja az új tagok szakképzett munkavállalóit
Június 10-én Martin Bartenstein osztrák gazdasági miniszter bejelentette, hogy Ausztria 2009 májusától megnyitja kapuját a 2004 májusában csatlakozott új tagállamok szakképzett és diplomás munkavállalói előtt.
Tüntetések szorításában
Az emelkedő üzemanyagárak miatt júniusban Európát a tüntetések tartották szorításban. A halászok Franciaországban, Spanyolországban, Olaszországban, Portugáliában és az Egyesült Királyságban is blokádokat állítottak. A tiltakozás más szektorokra is átterjedt: a közlekedésre illetve a mezőgazdaságra. Franciaországban tüntető farmerek ezrei vették blokád alá az ország több olajtárolóját. A német tejtermelők is sztrájkoltak az emelkedő üzemanyagárak miatt, mondván hogy így működési költségeik jócskán nagyságrendekkel megemelkedtek. Követték példájukat osztrák, dán, holland és belga farmerek. Kamion- és taxisofőrök London, Párizs és Szófia utcáit bénították meg, kormányzati beavatkozást várva.
Sokkolták Európát
2008. július 8-án az EU pénzügyminiszterei támogatták a kezdeményezést, miszerint heti rendszerességgel kell az olajrészvények kínálatáról tájékoztatni. Az olajárak szakadatlan emelkedése a 70-es évekbeli olajsokk óta nem sújtotta ilyen mértékben Európát.
Csúcson az olaj
Július 11-én rekordmagasságba, 147,27 dollárra emelkedett az amerikai könnyű olaj hordónkénti (159 liter) ára. A magas olajár 2008 első felében folyamatosan feszültséget keltett a világban. 2008 második felében az ár folyamatosan csökkent, év végére visszaesett 40 dollár környékére.
Miért nem esett egymásnak az EU és Oroszország?
A nyár második felében a gazdasági válság fokozódása mellett az orosz-grúz fegyveres konfliktus is jelentős feszültségforrás volt. Valószínűtlen, hogy a Nyugat érdemi gazdasági büntetőintézkedéseket léptetne életbe Oroszország ellen a grúziai hadműveletek miatt, a kelet-európai négy EU-tagállam – köztük Magyarország – pedig nincs a „tűzvonalban”, hangzott el a Fitch Ratings augusztus végi konferenciáján. Ed Parker, a Fitch Ratings igazgatója azt mondta: nagyon nehéz elképzelni bármilyen hiteles gazdasági vagy kereskedelmi szankciót Oroszország ellen. Európa ugyanis annyira rá van utalva az orosz energiaexportra, Oroszországnak pedig olyan mértékben szüksége van az európai piacra, hogy egy ilyen gazdasági ütésváltás „kölcsönösen garantált megsemmisítéssel” érne fel, fogalmazott a Fitch vezető londoni elemzője.
A legnagyobb brit konzervatív napilap, a The Daily Telegraph beszámolója szerint azonban Moszkvában olyan értesülések bukkantak fel, hogy orosz olajcégek utasítást kaptak a Kremltől a nyugatra irányuló olajkivitel csökkentésének előkészítésére, válaszul az EU szankciófenyegetéseire és a NATO fekete-tengeri akcióira. Ezt mindazonáltal sem iparági, sem kormányzati források nem erősítették meg. Parker a pénteki londoni telekonferencián kijelentette: a hitelminősítő nem zárja ki az energiaellátást is érintő vitákat, de „totális gazdasági háborúskodásra” nem számít Oroszország és a Nyugat között.
A közép-európaiakról az igazgató azt mondta: az országcsoport „viszonylag kívül esik a tűzvonalon”, még Lengyelország is, annak ellenére, hogy az amerikai rakétavédelmi rendszer elemeinek Moszkvát feldühítő ottani elhelyezése miatt „rémisztő dolgok” hangzanak el orosz részről lengyel célpontokra irányzott atomfegyverekről. Ez a fenyegetés is azonban csak az Egyesült Államokkal kitörő nukleáris háború esetére vonatkozik, ez azonban olyan kockázat, amely „szerencsére messze nincs jelen (kockázatelemzési) táblázatainkban”, mondta Parker.
InfoRádió
