A Škoda újjászületése utáni első igazi fegyver a 96-ban bemutatott Octavia volt. 2004-ben érkezett a frissített külsővel felvértezett modell, tavaly októberben pedig a még frissebb. Év eleje óta már itthon is kapni, de egyelőre nagyon keveset látni az utcán. Vagy csak nem vesszük észre?
Pedig rendesen átalakult az Octavia, mégsem változott meg a korábbi felállás: kísértetiesen hasonlít a Superbhez (nem szuperbé, azt csak a taxisok mondják). Kívül-belül. Szinte csak szögmérővel, centivel és vonalzóval lehet felfedezni a különbségeket. Az átalakítás egyébként az első sárvédőtől kezdve a lámpákon és a lökhárítón át az orrig szinte mindent érint.
Nem változott viszont a koncepció, amivel szinte lehetetlen besorolni az Octaviát. Alig drágább, mint egy Astra pedig sokkal nagyobb, kényelemben pedig felér egy Mondeóval. Mégsem lehet egyikhez sem igazán hasonlítani, éppen az eltérések miatt.
Emiatt inkább csak sejthető, hogy ár/érték arányban az egyik legjobb vétel a piacon, ha a Focustól a Passat-ig mindent górcső alá veszünk és érzelmektől mentesen próbálunk dönteni.
Belül sokkal kevesebb a feltűnő újdonság. Szerencsére nem változott a tágas lábtér hátul és a páratlan méretű csomagtartó, ami telis tele van rekeszekkel, rakodásra alkalmas zugokkal. A középkonzol teljesen új, a kormány közepén pedig ott a vigyorgó krómcsík, pont, mint a Superbben.
Ha valakinek értelmezhetetlen a vezetési élmény, mint fogalom és megelégszik a 80 lóerős beugrómodellel, akkor lesz egy kiváló, de korszerűtlen autója.
Ez az 1.4 TSI viszont maga a tökély! Rendelkezik azokkal a tulajdonságokkal, amitől igazán szerethető egy autó.
Az Octavia is megkapta az 1,4 TSI benzines turbómotort, mint rendes, dolgos VW-családtag. Ez csavarra ugyan az, mint a Golfban, 122 lóerős és ugyan már így is eleget dicsértük, most sem tehetünk másként.
Talán annyi, hogy nagyon hiányolni a hatfokozatú DSG-automatát, de így legalább sokkal életszerűbb maradt a dolog. Az elegance felszereltségű modell, így majd egymillióval kerül többe, mint az alapmodell, a DSG felára fél millió fölött van.
Olyan halk az alapjárat, hogy az már szinte lehetetlen. Gyorsításnál sem kell megsüketülni, izgalmas duruzsolással szól a motor. Nem helytállóak azok a félelmek, ami szerint a turbómotorokat nagyon kell pörgetni, ha megfelelő teljesítményre vágyik az ember. Egyenletesen és lendületesen húz, alacsonyabb fordulaton is megvan a kellő nyomaték.
A teljes teszt alatt 8,5-öt mértünk vele, főleg városi használatban, így hihető a gyár által megadott 8,8-as érték a városi fogyasztásra. Országúton előzgetésektől elzárkózva a fedélzeti számítógép 6 literes átlagot írt. A kedvező fogyasztás ellenére jó volna ebből is egy autógázos Dual-modell, de vegyes üzeműt csak az ósdi szívó benzinesekből lehet kapni.
FN
