Míg az elmúlt időszakban szinte csak a Felvidékről érkeztek dolgos kezek Magyarországra, ma egyre többen próbálnak szerencsét Magyarországról, határ közeli szlovák cégeknél.
Egy várpalotai a fiatalembernek megérte egészen Dunaszerdahelyig eljönnie, mert a jól fizető munka mellett, egy takaros menyecskére is ráakadt. Letelepedett, jó fizetést kap, csak azt sajnálja, hogy ha a forintot euróra váltja, veszít az üzleten. „De ez is megéri, mert itt sokkal jobb” – mondja.
Csoma József győri fodrász szerint nincsen nyelvi nehézség, mert a lakosság 90 százaléka magyarul is beszél. Megjegyzi: „Itt szeretnek minket. Kevesebb a szakképzett fodrász, mint nálunk, és ezért könnyebben lehet érvényesülni”.
A gazdasági válság óta Szlovákiában is nehezebb az élet. Ennek pedig – mint bárhol a világon -, elsőként a külföldi munkások a kárvallottjai. Csakúgy, mint Magyarországon, ahol az utóbbi időben igencsak megrövidültek a munkásokat szállító buszkaravánok. A többségében felvidéki magyarok egy része az elbocsátások miatt, kényszerből, mások önszántukból, de nem jó szántukból, a forint elértéktelenedése után döntöttek a jobban fizető szlovákiai munkahelyek mellett. A csallóköziek pedig azt furcsállják, hogy egykori kollégáik már nem szórakozni, hanem dolgozni járnak át hozzájuk.
A Győri Vállalkozási Fejlesztési Alapítvány 10 millió forintot nyert a Dunaszerdahelyeikkel közös, határon átnyúló munkahelyteremtő programok szervezésére, és egy közös weboldal elkészítésére.
„Dunán innen/Dunán túl, ez összefügg, nagyon sokan járnak, jártak át. Változást várok akkor is, ha nálunk csökkennek az adók, akkor azok a vállalkozók, akik eddig csak bejelentettek voltak Szlovákiában, visszajönnek” – mondta el Rimányiné Somogyi Szilvia, a Nyugat-Magyarországi Regionális Munkaügyi Központ főigazgató-helyettese.
A főigazgató-helyettes itt azokra a cégekre gondolt, akik továbbra is Magyarországon dolgoznak, csak a kisebb adóteher miatt, Szlovákiában vannak bejelentve. Az unióban a kis, és középvállalkozások mindössze 4-8 %-a lép ki Európa belső piacára, ezért az unió létrehozta a European Enterprise Network információs rendszert, amely 44 ország 600 pontját kötötte össze a világhálón.
Az európai piacon 23 millió kis- és középvállalkozás áll szemben 41 ezer nagy céggel, úgy, hogy közel azonos adminisztratív terhek és szabályok vonatkoznak rájuk. Az unió célja, hogy a mikro, és közepes cégek növelhessék bevételeiket, az egyes tagországok pedig 2012-ig 25%-al csökkentsék a vállalkozókra kirótt adminisztrációs terheket.
Felvidék Ma, Duna TV
