A nemzetközi jogász szerint politikai nyomásgyakorláson túl semmit sem tehetnek a magyarok a szlovák nyelvtörvény ellen. A nemzetközi jogi intézmények ugyanis a kisebbségi nyelv ügyével nem foglalkoznak, ráadásul a jogszabály jogilag is furfangosan van megfogalmazva. A kedden elfogadott szlovák nyelvtörvény nagy felháborodást keltett a határon túli, és az anyaországi magyarok körében. A nemzetközi jogász szerint azonban a politikusok nyilatkozatain kívül nem nagyon lehet mit tenni a jogszabály végrehajtásának megakadályozásáért.
Korlátoz
„A törvény sajátsága, hogy bár a mögöttes tartalmat tekintve igazuk van a magyar, illetve a szlovák ellenzéki politikusoknak, akik elítélik, olyan módon van megfogalmazva, hogy korlátozó jellege tagadható legyen” – hangsúlyozta lapunk kérdésére Kardos Gábor.
Az ELTE egyetemi tanára hozzátette: arra hivatkoznak, hogy a jogszabály a kisebbségi nyelvhasználatot nem érinti, mert azt egy másik törvény szabályozza. Az ugyanakkor nem vitatható szerinte, hogy korlátozó jellegű a szlovák szabályozás. „Kimondja például, hogy a 12 éven aluli gyerekeknek sugározandó programokat kötelező szinkronizálni. Ez megakadályozza a kisebbségi családban felnövőket abban, hogy az anyanyelvi kompetenciáik megerősödjenek” – mondta Kardos Gábor.
Véleménye szerint a fő probléma a kisebbségi hivatali nyelvhasználat lehetőségét illetően az, hogy a szlovák törvények a kisebbségi nyelvhasználatot hivatalos ügyek intézésénél csak akkor engedélyezik, ha az adott településen az adott kisebbség lélekszáma eléri a húsz százalékot. „Szlovákiát nemzetközi szervezetek már bírálták amiatt, hogy ez az arány nagyon magas. Ráadásul ez csak a településekre vonatkozik, azt már nem veszik figyelembe, ha az adott régióban megvan a 20 százalékos arány” – fogalmazott Kardos Gábor, hozzátéve, hogy az sem egyértelmű, hogy a hivatali nyelvhasználatra vonatkozó részt hogyan fogják majd végrehajtani, mennyiben fog érvényesülni az államnyelv mellett a kisebbségi nyelvek használata. A módosítás például zavarokat okozhat a helységnevek kisebbségi nyelven történő használatában.
Folytatása következik
Az ELTE egyetemi tanára szerint magyar oldalról a válaszlépések egy része már megtörtént a politikusok és a Külügyminisztérium nyilatkozataival, a történet azonban folytatódni fog. „Nemzetközi intézményekhez lehet fordulni, olyanokhoz mint az Európai Parlament vagy az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése. Itt multilaterális keretek között próbálhatják majd kezelni a helyzetet” – emelte ki Kardos Gábor.
A szakértő ugyanakkor hangsúlyozta: az a probléma, hogy az EU-nak a kisebbségi jogok védelmére lényegében nincs hatásköre. „Arra nincs eszköz, hogy visszavonassák a törvényt Szlovákiával. A nemzetközi intézmények csak nyomásgyakorlók, csak ajánlásokat tehetnek a kérdésben. Kivétel ez alól az Emberi Jogok Európai Bírósága, amely kötelező döntéseket hozhat. Ám az Emberi Jogok Európai Bíróságáról szóló egyezmény, illetve a kiegészítő jegyzőkönyvek nem tartalmazzák a kisebbségi jogokat” – vázolta a lehetőségeket Kardos Gábor. Ráadásul ez hosszú folyamat lenne: először az adott országban kell megvárni az első és másodfokú ítéletet, és ezt követően még 2-3 év, amíg a strasbourgi bíróság dönt.
Összefoglalva a szakértő elmondta: nyelvi ügyekben nagyon nehéz nemzetközi jogilag lépni. Ennek oka, hogy a kisebbségi nyelvhasználat joga olyan módon védett az európai államok között létrejött nemzetközi egyezményekben, hogy nincs megfelelő kikényszerítési mechanizmus.
Felvidék Ma, FN
