Február 3-án ünnepli 80. születésnapját Csoóri Sándor, a magyar nemzet egyik legismertebb és legelismertebb személyisége, Herder- és Kossuth-díjas költő, a Magyarok Világszövetsége egykori elnöke, a Duna Televízió megálmodója.
Csoóri Sándort február 3-án a Magyar Tudományos Akadémián köszöntik tisztelői, pályatársai, a közélet számos rangos képviselője, köztük a felvidéki magyarok nevében Duray Miklós. Csoóri Sándor és Duray Miklós életútja 1982-ben sorsszerűen összekapcsolódott, amikor Csoóri Sándor előszót írt Duray Kutyaszorító című könyvéhez.
A Duna Televízió pályafutásának mérföldköveit felidéző összeállítással köszönti a Nemzet Televíziója egyik alapítóját. A déli harangszó után Csoóri Sándor Anyám szavai című versével indul az ünnepi program, Rátóti Zoltán előadásában. Az egész napos műsort, élő adásainkat (Hattól nyolcig, Kívánságkosár), át- meg átszövik a versek, miközben dokumentum- és portréfilmek, illetve az író forgatókönyvéből készült játékfilm segítségével idézzük fel Csoóri Sándor életművének főbb állomásait.
A Duna Televízió Szerelmes földrajz című, 16.20-kor kezdődő ismeretterjesztő sorozatában gyermekkora fontos helyszíneire, Zámolyra és Pápára emlékezik Csoóri Sándor. „Zámolyon születtem, tizenkét évig itt éltem a faluban. Minden olyan elemi élményt, amit egy fiatal gyerek magába összeszedhet, azt itt szedtem össze. Mindent, amit a paraszti életről tudni kell. Hallgattam az öregeket, a történeteket. Ugyanúgy dolgoztam, mint a többi fiú, hol az állatokkal, hol kint a mezőn. Innét éreztem meg, hogy van egy világ, s ezen a világon túl még lehet egy másik világ is. nagyon ritkán fölmehettünk a református templom tornyába, s onnan a magasból egészen másként mutatott Zámoly tájéka. Pápára pedig azért gondoltam, hogy elmehetnénk, mert minden, ami a szellemi világhoz tartozik, az ott érintett meg.”
Harangok zúgnak bennem – egy óra Csoóri Sándorral címmel 20.00 órakor a Duna Televízió külön erre az alkalomra készített műsorát láthatják. A költő legutóbbi verseskötete Harangok zúgnak bennem címmel jelent meg 2009-ben. Most a címadó vers szellemében Pálfy G. István beszélget a költővel pályájáról, életművéről, ars poeticájáról.
A jövő szökevénye: Csoóri Sándor címmel 20.55-kor látható műsorban Görömbei András akadémikus, irodalomtörténész, egyetemi tanár osztja meg velünk gondolatait Csoóri Sándorról, elemezve az életművet. A műsorban elhangzó verseket a költő előadásában hallhatjuk.
A születésnapot a Tízezer nap című film vetítésével zárják a Duna Televízióban, melynek rendezője Kósa Ferenc, operatőre Sára Sándor, írója – Kósa Ferenccel és Gyöngyössy Imrével – az ünnepelt, Csoóri Sándor volt. A nagy gonddal készült filmnek mostoha sors jutott: bár már 1965 nyarán elkészült, csak két év késéssel juthatott a közönség elé. Az alkotók ugyanis szociografikus szemlélettel, hosszú országjárás, gyűjtőmunka után készítették el a Tízezer nap-ot, amely egy családtörténeten keresztül ábrázolta a magyar falu, parasztság három évtizednyi drámáját. Amikor mégis bemutathatták a filmet, óriási sikert aratott: az 1967-es cannes-i filmfesztiválon elnyerte a legjobb rendezés díját. Példa és kiindulópont vált belőle. A kritikusok, esztéták a bartóki modell filmművészeti megvalósulását emlegették. A nemrég elhunyt Gyurkó László író, újságíró találó megállapításával: „… ahogy Bartók nem a népdalra építette zenéjét, hanem a népdalt építette bele művészetébe, Kósa is anyagnak tekinti a „natur’ szereplőket, „natur’ dialógusokat. Igen a módszer valóban bartóki.”
Az Éghajlat könyvkiadó egy ünnepi kiadvánnyal tiszteleg Csoóri Sándor előtt, kötetbe gyűjtötték néhány pályatárs, közéleti személyiség méltató írásait a tisztelet parancsoló kerek születésnap alkalmából. E könyv bemutatója a nagyközönség számára február 8-án lesz a Polgárok Házában Budapesten.
A Hitel szerkesztősége február 12-én a Testnevelési Főiskola aulájában, Budapest egyik legrangosabb közéleti műhelyének, a TF-estéknek helyet adó épületben köszönti a főszerkeszőjét, Csoóri Sándort.
Felvidék Ma, orientpress.hu
