Az euróövezet a következő öt évben, de esetleg már 2013-ig felbomlik, mivel a dél-európai tagállamokban olyan súlyos további kiigazító intézkedésekre lenne szükség, amelyek biztosan nem valósulnak majd meg.
Az egyik vezető london gazdasági-üzleti kutatóközpont szerintiugyanis ezt a helyi lakosság már nem tűrné el, a folyamatos külső segítséget pedig mind a megsegített, mind a hitelező országok előbb-utóbb megelégelik. A Centre for Economics and Business Research (CEBR) prognózisa szerint Németországnak jelenleg nincs más választása, mint a kompromisszum az újabb kisegítő csomagról most folyó tárgyalásokon. A stabil euró előnyei ugyanis túltesznek a Németország által nyújtott újabb és újabb hitelek költségein, akkor is, ha e hiteleket nem fizetik vissza teljes egészében. Éppen ezért valószínűtlen, hogy az euró már rövid távon összeomlana. A CEBR előrejelzése szerint azonban várhatóan még további kisegítő csomagokra is szükség lesz, és ezeket már „nehéz lesz folyamatosan fizetgetni”.
Az elemzés szerint „előbb-utóbb mind a görög lakosság, mind a külföldi hitelezők belefáradnak ebbe a vesztes csatába, és ez a valutaunió felbomlásához fog vezetni, Görögország és várhatóan több más tagállam távozásával”. A segélycsomagok újabb sorozata és a végső soron bekövetkező adósságátrendezés késleltetni fogja a felbomlás pillanatát, de ez a pillanat „el fog jönni” – jósolták hétfői előrejelzésükben a CEBR londoni elemzői.
A ház szerint az euró felbomlása nyomán valószínűleg kárt szenved számos európai – főleg francia – bank fizetőképessége, és a dominóhatás veszélye miatt olyan bankmentő akciókra lesz szükség, mint amilyenek a Lehman Brothers amerikai nagybank összeomlását követték, bár ezek tényleges mértéke függ majd attól is, hogy a hatóságok milyen gyorsan tudják kezelni a fejleményeket. Az euróövezet felbomlásának lehetőségét más nagy londoni házak sem zárták ki legutóbbi helyzetértékeléseikben.
A Capital Economics – az egyik vezető citybeli pénzügyi-gazdasági előrejelző központ – szakértőinek Görögországgal kapcsolatos minapi elemzése szerint ismét úgy tűnik, hogy egy tagország „küszöbönálló katasztrófája” szükséges az euróövezeti döntéshozók határozott intézkedéseinek kikényszerítéséhez. Mivel azonban a jelek szerint minden válaszlépésnek az előzőeknél kisebb a hatása, és az egyre újabb válságjelenségek felbukkanása között eltelő idő is mind rövidebb, most már komoly kétségek merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy a valutauniót jelenlegi formájában egyben lehet-e tartani – állt a Capital Economics elemzésében. A világ egyik legtekintélyesebb közgazdásza, Nouriel Roubini minap Londonban megjelent cikkében szintén kételyeinek adott hangot az euróövezet jövőjével kapcsolatban.
A New York-i Egyetem pontos előrejelzéseiről világszerte ismert gazdaságtan-professzora – aki már 2006-ban megjövendölte az amerikai jelzálogpiacról kiinduló pénzügyi válságot – a Financial Timesban a múlt héten azt írta, hogy az euróövezeti válsággal kapcsolatos, „majdcsak átevickélünk valahogy” megközelítéssel nem sikerült gyógyírt lelni az alapvető problémára, vagyis az unión belüli széttartó folyamatokra, és ha ez nem változik, az euróövezet – egyes gyengébb tagországok „kihullásával” – a felbomlás felé veszi az irányt.
