Ezúton szeretnék reagálni a portálon közölt „Az autonómia nem probléma, hanem megoldás“ című írásra, s bizonyára nem vagyok egyedül, aki üdvözli Csáky Pál eszmefuttatását az autonómiáról.
Várható, hogy a szlovák politikusok ismét felkapják majd a vizet, ahogy a mostani vegyes párt egyes tagjai is, ez azonban bennünket, érintetteket ne zavarjon, ne hagyjuk magunkat befolyásolni, és álmainkat aprópénzre váltani.
Én is többször írtam erről a témáról figyelemfelkeltés gyanánt, utalva arra, ha meg akarunk maradni, akkor az autonómia számunkra az egyedüli megoldás. Vallom ezt annak ellenére, hogy a barátaim is azt hangoztatják, hogy felesleges, mert a szlovák politikusok szemében ez mindig vörös posztó volt és lesz. Kérésünket egyszerűen elvetik majd, és nem is tárgyalnak velünk róla. Megkérdezik, miért vagyok ennyire nagy magyar, és még jó, hogy nem szélsőségesnek titulálnak nézetem miatt. Mert nézzek csak körül, hiszen az egyszerű magyarok sem igénylik. Ezek azok a szirénhangok, amelyek sok honfitársamat leterelték a helyes útról.
A folytonos meghunyászkodás és lemondás vezet oda, ahol ma tartunk, és sajnos ezt igazolja fehéren feketén papírra vetve Csáky Pál is, amikor azt hangsúlyozza, hogy a felvidéki magyarság nemzettudata igencsak felhígult. Ebből az állapotból kell kiindulnunk, és talpra állnunk.
A magyar ember ugyanis akkor fog össze, és alkot maradandót, amikor már minden veszni látszik. Ezért ne mondjuk a továbbiakban azt, hogy késő már, meg hogy legyünk figyelemmel a szlovákok érzékenységére, végül is itt élünk Szlovákiában, vagy nem?
Ha ezt tesszük, és nem állunk ki bátran jogos követeléseink mellett, akkor az rövid úton, a mi gyors beolvadásunkhoz vezet. Mert a beolvadás folyamata már nagy léptekben megvalósul. Példa rá a 2001-es népszámláláskor kimutatott mintegy ötvenezres létszámcsökkenésünk, a Magyar Koalíció Pártjának kettészakadása, amely még inkább megosztotta erőinket, és nagyon legyengítette sorainkat.
Gyengeségünket igazolja a Matovič-féle kisebbségi nyelvtörvény nevetséges, semmitmondó szövegének elfogadása is, amelyet politikusaink a magyar ajkú lakosság számára jónak igyekszenek feltüntetni. És most itt az elnöki vétó rá. Mert Gašparovič elnök úr még ezt is sokallja tőlünk. Sőt törölné az egészet!
Nem beszélve arról, hogy a magyar állampolgárság felvételére válaszul hozott Fico-törvény is a mi megfélemlítésünket szolgálja. És ez megy minálunk egyfolytában immár 100 éve. Amint látják, a szlovákok nem unják. Sőt az az érzésem, hogy még élvezik is. Mert csak a gyámoltalannal, a gyengével lehet ezt megtenni.
Elgondolkodtak már azon, hogy miért kapjuk ezt a sok pofont? Mivel érdemeltük ki mindezt szlovák testvéreinktől? Becsületesen elvégzett munkánkkal bizonyára nem. A szlovák törvények szabotálásával és be nem tartásával úgyszintén nem, mert törvényt tisztelő emberek vagyunk. Hát akkor? Egyszerűen azzal, hogy kérni merjük jogainkat, azokat a jogokat, melyek megilletnek bennünket. Azért, mert az irányított asszimiláció ellen fel merjük emelni szavunkat. Azért, mert testvéri szálakkal kötődünk Magyarországhoz és az ott élő rokonainkhoz. Nem tagadjuk meg őket, és nem vetjük el a magyar kultúrát. Azért, mert nem valljuk immár mindnyájan szlováknak magunkat. És nem utolsó soron azért, mert még élni szeretnénk, magyarként szülőföldünkön! Lám ez a mi bűnünk, mert más magyarázatot hiába keresek rá.
Ha mindezzel mindnyájan tisztában leszünk, akkor, de csak akkor kezdhetünk neki álmaink megvalósításának. Természetesen kell ehhez egy olyan párt is, amely felvállalja nemzetrészünk autonómia-törekvéseit, felvilágosítja tagjait az autonómia előnyeiről, mert Európában az autonómiák valóban nem a problémák hordozói, hanem mint Csáky Pál írja, megoldási forma egy nép gondjaira.
Mert vegyük csak észre kedves honfitársaim, hogy az autonómiák különböző formái Európában már régen léteznek, és közmegelégedésre működnek is. Sőt annyira jól működnek, hogy szinte nem is veszünk róluk tudomást. Remélem, ezt akarjuk mi is. Senki ellen nem vagyunk, de magunknak végre valódi emberi jogokat akarunk.
Mészáros László
{iarelatednews articleid=”29048″}