Jorgos Papandreu görög kormányfő bejelentése, miszerint népszavazást íratna ki a Görögországnak nyújtandó 130 millió eurós támogatásról, sokkolt mindenkit az országon belül és kívül is.
Az európai vezetők nem palástolják afölötti meglepetésükét, hogy a görög kormányfő kétségbe vonja a már megkötött szerződéseket, és újfent bizonytalanságba sodorja az egész euróövezetet.
Nicolas Sarkozy francia elnök és Angela Merkel német kancellár asszony még a mai nap tárgyalásokat folytat a görög hírről. Sárkozy egyik tanácsadója a Le Monde-nak nyilatkozva azt mondta, hogy „irracionális és a görög kormány szempontjából veszélyes lépésről” van szó. Főleg, hogy az euróövezet úgy döntött elengedi a görög banki adósságok 50 százalékát és a mentőalapot 1 billió euróra bővíti.
A görög népszavazás az új mentőalapról Görögország euróövezeti tagságáról való szavazás lesz – nyilatkozta a görög kormányfő váratlan bejelentése kapcsán a finn európai és külügyekért felelős miniszter, Alexander Stubb. Görögországban 1974 óta nem volt népszavazás, ez a mostani – a tervek szerint – jövő év elején valósulna meg. Papandreu a népszavazás okát a pénzügyi rendelkezések és a szerkezeti átalakítások szélesebb támogatásának szükségességében jelölte meg. A görögök nagy része az egyezséggel ugyanis nem ért egyet, azaz előfordulhat, hogy elutasítják azt, ami az elemzők szerint újabb pénzügyi válságot eredményezhetne az euróövezeten belül. Az európai országok szerint azonban az egyezség nagyon előnyös Görögország számára, sőt az európai piacok stabilitása szempontjából is rendkívül fontos. Athén megígérte az új program teljesítését, ha az emberek most a reformok ellen szavaznának, akkor Görögország gyakorlatilag megszegi az egyezséget – nyilatkozta a finn miniszter, aki szerint, ha a görögök nem teljesítik a kívánt reformokat, egy árva eurócentet sem kaphatnak.
Berlin azonban még nem tett közzé hivatalos álláspontot a görög népszavazásról szóló hírrel kapcsolatosan. Egyelőre azt jelentette csak be, hogy az EU továbbra is azon dolgozik, hogy a második mentőcsomag Görögország számára ez év végéig elkészüljön. A közgazdasági Nobel-díjas ciprusi születésű kutató, Christopher Pissarides szerint mindez csak tovább növeli a bizonytalanságot Európában. „Nagyon nehéz megjósolni mi fog Görögországban történni, ha a népszavazás során az emberek elutasítják a megegyezést. Ez nagyon komoly helyzet lesz az Európai Unió, főleg az euróövezet számára, de jóval rosszabb lesz Görögország számára” – nyilatkozta hozzátéve, hogy ha a görögök nemet mondanak, gyakorlatilag azonnal bejelentik az állam csődjét. „Nem valószínű, hogy Görögország az euróövezet tagja maradhatna” – tette hozzá a kutató.
Hasonlóképpen reagáltak Papandreu bejelentésére a görög ellenzéki pártok is, akik az ország sorsával való hazardírozással vádolják a görög kormányfőt.
Felvidek.ma, dé
