Négy nappal a választások előtt újabb vitára került sor a Magyar Koalíció Pártjának elnöke, illetve a Most-Híd vezetője között.
A vitát az Új Szó főszerkesztője, Molnár Norbert vezette, aki úgy látta, az idei kampányban a két párt nem nagyon támadta egymást. Bugár Béla szerint ők korábban sem foglalkoztak más pártokkal. Berényi József megemlítette, hogy első alkalommal vezeti elnökként a választásokba pártját, így ő más helyzetben van a kampányok összehasonlítása terén, mint a Most-Híd elnöke. Az MKP elnöke rámutatott, hogy azon a téren is más helyzetben van az MKP, mint a korábbi választások idején, hogy most parlamenten kívüli pártként a szlovákiai médiákban nagyon csekély megjelenési lehetőséget kaptak. Ezt a választópolgárokkal való személyes találkozásokkal próbálták pótolni. Bugár elismerte, hogy az MKP-nak körülményesebb lehet a szlovákiai médiákban megjelennie, viszont ennek ellenére a magyarországi médiában szerinte szinte megfizethetetlen kampánya van az MKP-nak, állította.
Az első vitapont a 2011-es népszámlálás volt, mely a magyarság 62 ezres csökkenését hozta a tíz évvel korábban tartott népszámláláshoz viszonyítva. Berényi József szerint a népszámlálási eredmények is mutatják, hogy létezik bizonyos félelem az emberek között, még magyar népszámlálási kérdezőbiztosok is jelezték, hogy voltak, akik nem merték vállalni magyarságukat. A népszámlálás üzenete az MKP számára, hogy a felvidéki magyarságnak jogbővítésre van szükség, intézményekre, nagyobb hatáskörökre és állami támogatásra. A népszámlálási adatok igazolják és legitimizálják az MKP törekvéseit, a párt a felvidéki magyarság létéért küzd, ám ha bármilyen jogbővítés a szlovákokkal folytatott vitákon témaként felmerül, demagóg módon mindig elszakadási törekvésekkel vádolják a pártot. Sajnos, ez alól még a miniszterelnök-helyettes, Chmel sem kivétel, aki szintén trianonozni kezd az MKP-val kapcsolatban.
És ez volt az a pont, amikor a két pártelnök vitája homlokegyenesen ütköző álláspontok megnyilvánulásaihoz vezetett. „Most kicsit melléfogtál, Jóska. A jogbővítés területén az elmúlt egy évben többet tettünk, mint az elődpárt idejében, mondjuk nyolc év alatt” – vélte Bugár, majd hozzátette: „Ti ijesztgettétek az embereket. Amikor mi megváltoztattuk az államnyelvről szóló törvényt, akkor elmondtátok, hogy félni kell, mert büntet. Holott tudjuk, hogy ez hazugság. Amikor elfogadtuk a kisebbségi nyelvhasználati törvényt, akkor azt mondtátok, hogy ez egy visszalépés. (…) Szlovákia történetében először büntetnek egy hivatalnokot, ha fékezi az anyanyelv használatát ott, ahol ezt tehetjük”. Berényi ezzel szemben fenntartotta, a módosított nyelvtörvény először teszi lehetővé egy közigazgatási vagy más hivatalnak, hogy az általános feltételek (százalékarány) megléte esetén is csupán korlátozott félfogadási időben lehessen anyanyelven intézni hivatalos ügyeket, s ez igenis visszalépés a korábbi szabályozáshoz képest is.
Berényi József emlékeztette múltjára Bugár Bélát. „Mindig csodálattal figyelem, amikor az elnök úr kritizálja az MKP tevékenységét, noha ő volt az elnöke hosszú éveken keresztül. (…) 15 éve meghatározó személyisége vagy a szlovákiai magyarságnak. 109 ezerrel vagyunk kevesebben. Ebben a 15 évben elsődlegesen te tudtad alakítani a mozgásteret. 1998-2002 között két kormány is mögötted állt, Orbán Viktor kormánya és a szlovák kormány. A Te felelősséged ebben mi?” – kérdezte a Most-Híd elnökét. Bugár Béla természetesen semmilyen felelősséget nem vállalt magára, ahogyan akkor is tiltakozott, amikor Berényi leszögezte: a kisebbségi nyelvtörvény kulcsfontosságú módosításai Igor Matovič nevéhez fűződnek.
Bugár Béla felhozta az állampolgársági törvényt is, mondta, hogy csak két szavazaton múlott annak a módosítása. És itt megemlítette, hogy a parlamenti választásokon elveszett százezer szavazat. „Volt ebben egy erős, manipulatív, bugárista csúsztatás” – válaszolt erre Berényi József, hangsúlyozva, hogyha Bugár Béla nem csinál presztízskérdést abból, hogy ő pártelnök legyen, és ezzel nem kerül sor a magyarság megosztására, most akár 20 parlamenti képviselője is lehetne a Szlovákiában élő magyarságnak.
Felvidék.ma
