2012. május 5-én, szombaton Budapesten az Országház kupolatermében a Szent Korona színe előtt felvidéki képviselettel letették az esküt az első lovagok, akiket utána I. József Magyarország Apostoli Királya lovaggá ütött.
Így nem csak jogilag, hanem ténylegesen is megkezdődött a rend tevékenysége. Egy 2011. december 6-án néhány elkötelezett hazafi nyilvános bejelentés útján 2012. január 1-i hatállyal indították újra a Magyar Királyi Szent István-rend működését.
Az eredeti Rendet Szent István-rend néven 1764-ben Mária Terézia magyar királynő alapította, amely nevét 1938-ban vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó Magyar Királyi Szent István-rendre változtatta. A Rend célja az volt, hogy a címerben látható „Publicum Meritorum Praemium” (az érdemek nyilvános jutalma) jelmondat értelmében megjutalmazza azokat a világi és egyházi személyeket, akik a Szent Korona érdekében szereztek kimagasló érdemeket. A Rend nagymesteri tisztségét a mindenkori magyar király töltötte be.
A Rend első kitüntetettjei közé tartoztak gróf németújvári Batthyány Lajos, gróf galánthai Esterházy Ferenc, gróf galánthai Esterházy Antal, gróf erdődy Pálffy Lipót, ghymesi Forgách János, továbbá gróf Migazzi Kristóf, gróf németújvári Batthyány József kalocsai érsek, valamint gróf Illésházy József, gróf monyorókeréki Erdődy János, gróf horompai Brunszvik Antal és nemes Kempelen János, akik közül sokan felvidéki származásúak voltak és leszármazottai ma is Felvidéken élnek.
Az 1946. évi I. sz. törvény létrehozta a II. Magyar Köztársaságot, amely még abban az évben megszüntette a Rendet és helyette létrehozta a Magyar Köztársaság Érdemrendet.
2011. április 18-án a magyar országgyűlés meghozta Magyarország alaptörvényét, amely a nemzeti hitvallásban kimondja, hogy „Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét.” A 2012. január 1-től hatályos alaptörvény értelemszerűen hatályon kívül helyezte a Magyar Köztársasági Érdemrend és Érdemérem alapításáról szóló 1946. évi XXI. törvénycikket, amely ugyan nem mondja ki sem a Magyar Királyi Szent István-rend megszüntetését, sem azt, hogy ezt a Rendet hivatott helyettesíteni, de ténylegesen ezt hatályon kívül helyezte, illetve megszüntette adományozásának gyakorlását. Az elmondottak a Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi XXXI. sz. törvényre megfelelően vonatkoznak.
Az elmúlt hétvégén, 2012. május 5-én lezajlott ünnepélyes lovaggá ütést I. József Magyarország Apostoli Királya végezte el. A ceremónián a Magyar Királyi Szent István-rend működésének hat újraindító tagja vett részt: berhidai Parragh Imre (Verőce), a Koronatanács elnöke, a Magyar Nemesi rend társelnöke, dr. bobrovniki Farkas István József (Budapest), a Koronatanács állandó tagja, dr. vitéz zarkafalvi és práznóczi Práznovszky Miklós (Érsekújvár, Felvidék), a Koronatanács állandó tagja, a magyar nemesi családok Nobilitas Carpathiae felvidéki civil szervezet országos elnöke, gróf kisunyomi Nádasdy Lajos (Sopron), gróf Kisunyomi Nádasdy József (Hövej) és vitéz bánfi Ladányi Sándor (Sopron), a Rend megbízott kormányzója.
Az avatandó lovagok a Szent Korona színe előtt először letették az előírt lovagi esküt, amelyben hűséget fogadtak a Magyar Királysághoz és annak törvényes uralkodójához, valamint a Magyar Királyi Szent István-rendhez. Az ünnepi esküt követően az Apostoli király – a Rend nagymestere az újraindító tagokat egy árpádsávos zászlóval leterített párnára térdelve egyenként lovaggá ütötte. A lovaggá ütés a helyszínre vonatkozó szabályok miatt úgy történt, hogy a nagymester az avatandó vállára a pallos helyett a jobb kezét helyezte, mivel az Országházba bármilyen fegyver vagy fegyver jellegű tárgy bevitele szigorúan tilos.
A Magyar Királyi Szent István-rend tagjainak hitvallása az eredeti, Mária Terézia által alapított rend jogfolytonosságának helyreállítása és a magyarság visszavezetése a Szent Istváni útra. A Rend céljai közé tartozik a Hazáért és Nemzetért hűen cselekvő hazafiak felkutatása, segítése és megjutalmazása; a keresztény értékrend és az erkölcs védelmezése tűzzel-vassal; a morális süllyedés megállítása; az aktív társadalmi szerepvállalás, egyéni és kollektív példamutatás; a Rend társadalmi súlyának és befolyásának helyreállítása; a hagyományőrzés és karitatív tevékenység a Kárpát-medencében.
A Rend továbbra is követi eredeti fő célját, azaz azoknak a világi és egyházi személyeknek a megjutalmazását, akik a Szent Korona érdekében szereztek kimagasló érdemeket.
„Hatvanhatévi kényszerű szünet után ezen a szent napon ismét felragyog Rendünk csillaga, újra régi fényében és dicsőségében pompázik. Ne feledjük, hogy a Monarchia hierarchiájában a Katonai-Mária Terézia Rend mögött, a Leopold-Lipót Rendet megelőzve a második helyet foglalta el, mely jól látható a címerábrázoláson is. Ám a kényszerű szövetséget a Habsburg-házzal csak a Magyar Királyi Szent István Rend élte túl, így a Kárpát-medencében a legnagyobb rangú és legmagasztosabb rendjének lettünk ma lovagjai!” – mondotta ünnepi beszédében vitéz bánfi Ladányi Sándor, a Rend megbízott kormányzója, majd így folytatta: „Olyan események láncolata indult el ma, melyek végén, reményeink szerint 1000-éves államiságunk, szakrális királyságunk és történelmi súlyunk is vissza kerül az őt megillető helyre. Ehhez a nehéz, de dicső munkához kérem mindannyiunkra a magyarok Istenének áldását.”
A Magyar Királyi Szent István-rend első tagjai a következő napokban megválasztják a tisztségviselőket, majd a Rend megkezdi tényleges munkáját.
Práznovszky Miklós, Felvidék Ma
Fényképek: a szerző és Ladányi Fruzsina Mercedesz
{iarelatednews articleid=”31483″}
{phocagallery view=category|categoryid=520|limitstart=0|limitcount=0|type=1}
