Az összetartozás a közös jövőnk – hangsúlyozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Nemzeti összetartozás napja ifjúsági programjainak megnyitóján június 4-én.
A nemzeti összetartozás napján a trianoni békeszerződés aláírásának napjára – 1920. június 4-re – emlékeznek a magyarországi helyszíneken és külhoni magyarlakta településeken.
Reggel nyolc órakor katonai tiszteletadással vonták fel Magyarország nemzeti lobogóját a budapesti Kossuth Lajos téren, közreműködik a Nemzeti Lovas Díszegység, a Magyar Honvédség Támogató Dandár Központi Zenekara és a Budapest Helyőrség. Délelőtt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyitotta meg az emléknap ifjúsági programjait a Magyarság Házában; a rendezvényen, amelyet rendhagyó történelemóra követ, külhoni és magyarországi fiatalok vettek részt.
A kormányfő kereszténydemokrata helyettese a fővárosi Magyarság Házában tartott rendezvényen kiemelte: a magyar megmaradásnak két feltétele van, a nemzet közjogi egyesítése és a kulturális örökségünk megerősítése.
A megemlékezések és a visszatekintések látszólag a múlttal foglalkoznak, de a küldetésük valójában nem az, hogy keseregjenek a múlton, és nem is csak annyi, hogy megismertessék a valódi, nem meghamisított történelmet, hanem az, hogy a magyar megmaradást szolgálják – fogalmazott Semjén Zsolt külhoni és anyaországi diákok előtt. Hozzátette: ez akkor lehetséges, ha mindenkiben benne él az egész magyar történelem, az egész magyar kultúra, „annak a küldetéstudata, hogy meg kell maradni”.
Rámutatott: a magyar állam minden eszközt mozgósít annak érdekében, hogy mind a kulturális megerősítés, mind a közjogi egyesítés által a nemzeti örökséget meg lehessen őrizni, mert ez alapvetően nem csak a múltról szól, hanem ez az összetartozás a közös jövő.
Semjén Zsolt megköszönte a külhoni magyaroknak, hogy sokszor nehéz körülmények között is megőrizték magyarságukat.
A miniszterelnök-helyettes kitért arra, hogy a Határtalanul program keretében 15 ezer diáknak nyílik lehetősége, hogy külhoni magyarlakta területre látogasson, és így élő kapcsolat alakulhasson ki az egyetemes magyarság között az egész Kárpát-medencében.
Utalva arra, hogy a programra 160 diák érkezett, hat székelyudvarhelyi, révkomáromi, szabadkai és magyarországi iskolákból, kiemelte: az a cél, hogy ne legyen olyan magyar diák, aki legalább egyszer nem járt szervezett körülmények között más magyar közösségeknél.
Semjén Zsolt hozzátette: az is a cél, hogy a külhoni magyarok is eljussanak egymás közösségeihez, az erdélyiek a felvidékre, a kárpátaljaiak a délvidékre, s így „az egész Kárpát-medencét be tudjuk lakni”. Fontos, hogy a közös magyar örökségünket személyes szálakkal tudjuk átszőni – mondta, megjegyezve: arra törekednek, hogy a történelem ne csak megírt dátumokból álljon, hanem személye történetek összességéből.
Papp-Váry Borbála, a Bethlen Gábor alap vezérigazgató-helyettese az MTI-nek elmondta: a Magyarság Háza 2011 őszétől minden magyar összetartozását jelképező intézmény lett, olyan, a magyarságot összetartó központ, amely a hétfőihez hasonló rendezvényeknek helyt ad. Szerették volna megmutatni, hogy Határtalanul program keretei között a diákok milyen kapcsolatokat tudnak kialakítani, és hogyan válik a nemzeti összetartozás ezen a módon élővé.
A rendezvényen lejátszották Majnek Antal kárpátaljai ferences püspök videoüzenetét, gyimesközéploki népdalok hangzottak fel, a Határtalanul! programban részt vett diákok előadásában, Keresztes Ildikó erdélyi származású énekes, és Orosz Örs felvidéki geográfus vallott üzenetében arról, mint jelent számukra a nemzeti összetartozás. Diósi Gábor Felicia csángó prózaíró olvasott fel novellájából, Matúz Gábor beszélt egy közösség kiállásának erejéről a Balassagyarmat – Civitas Fortissima, A legbátrabb város című film alapján, és magyarszentbereki forgatós táncokat is láthattak a jelenlévők.
Délután fél öt után, a trianoni békeszerződés aláírásának időpontját követően elültetik az összetartozás almafáit Szarvason, „Kárpát-haza” közepén, valamint külhonban Nagyszelmencen, Kisszelmencen, Marosvásárhelyen, Királyhalmán, Csúzán, Szerdahelyen és Őriszigeten.
Este a József Attila Színházban zártkörű díszelőadáson Hunyady Sándor: Feketeszárú cseresznye című darabját mutatják be. A nagyközönség októbertől láthatja a darabot.
Az Országgyűlés 2010. május 31-én döntött úgy, hogy az 1920-ban kötött trianoni békeszerződés aláírásának napja, június 4-e a jövőben a nemzeti összetartozás napja.
A nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló, öt paragrafusból álló törvénnyel az Országgyűlés kinyilvánította, hogy „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”. Az Országgyűlés megerősítette Magyarország elkötelezettségét a magyar nemzet tagjai és közösségei kapcsolatának fenntartása és ápolása, és az Európában elfogadott gyakorlatot alapul vevő közösségi autonómia különböző formáira irányuló természetes igényük támogatása mellett.
MTI nyomán Felvidék.ma
