E hónap 13-án is, Luca napján tartották meg a hagyományos, 2009-ben elhunyt Korcsogh Imre atya által 5-6 éve elindított fatimai engesztelő imanapot Dercsikán.
Ebben az esztendőben utoljára. A lelki program 16 órától vette kezdetét, amikor is elimádkozták a rózsafüzért, majd fél öttől néhány kiemelt Mária-ünnepről tartott előadást az imanapot vezető Bíró Sándor plébános úr. Három jelentősebb, e hónapot érintő Mária-ünnepet emelt ki, így a nemrég tartott december 8-ait, vagyis Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatását, aztán a december 10-én ünnepelendő lorettói ház átvitelének napját, amelyet 1294-ben vittek át az akkori Magyar Királyság fennhatósága alá tartozó Tersatto városából a lorettói dombra. A harmadik Mária-ünnep az épp előttünk álló Szűz Mária születésének várása – napja december 18. Az ünnepekkel kapcsolatban hangsúlyozta az 1970-es liturgikus reformot.
A szentmise 17 órától vette kezdetét a Szűz Mária mennybevitelére felszentelt templomban. Sándor atya a mise elején felajánlotta ezt az utolsó fatimai imanapot minden jelenlévőért, helyi és környékből érkező testvérért, otthoni hozzátartozókért, rokonokért, barátokért, ismerősökért, Mária tisztelőkért, és reményét fejezte ki, hogy a jövő évben folytatni tudjuk ezeket az imanapokat, mert mi azon leszünk, természetesen szükséges ehhez az is, hogy az égiek is ezt úgy akarják. Nem lesz itt semmi világvége, azt csak a Jó Isten tudja, mikor jön el, mi azt nem tudjuk emberi ésszel megjósolni, bárhogyan is kiszámítani, így hát a továbbiakban is kitartásra buzdított bennünket, hogy minél jobban megerősödjünk hitünkben. A mise elején váratlanul minden lámpa eloltódott, abbahagyta a játszást az orgona, épp csak a gyertyák égtek az adventi koszorún, amely egészen meghitté tette a templomot. Erre is a plébános úr megjegyezte, lám, ezt is az égiek rendelték így, most sötétség lett, de remélhetőleg majd újra világosság lesz, és így is lett, pár percen belül újra fölgyúltak a templomban a fények, az orgona is újra megszólalt.
A szentmise végén áldásadás után még elimádkoztuk Sándor atya vezetésével a szokásos engesztelő imát a fatimai Szűzanyához, és ezzel a kis epizóddal véget ért a csütörtöki fatimai szentmise. A plébános úr pedig még a környékből – Csallóköznádasdról, Egyházkarcsáról, Bakáról és más helyekről -, ide látogatóknak áldott, békés karácsonyi ünnepeket kívánt. Mi pedig ezúton köszönjük neki egész éves munkáját, fáradozását a fatimai imanapoknak havonta ilyen változatos, vonzó megrendezéséért.
Zilizi Kristóf, Felvidék.ma
