Ipolyság Város Pecsétje Alapítvány és Ipolyság városa közös szervezésében május 31-június 2-a között rendezte meg a X. Ipoly Menti Találkozásokat.
A jubileumi találkozások kerekasztal-beszélgetések témája az antiszemitizmus és a holokauszt emlékezete volt. Közös asztal mellet többek között Rajk László és Martin Bútora; Füredi János és Jozef Hašto fejtette ki véleményét. Mint Hunčík Pétertől a találkozások ötletgazdájától megtudtuk, az idei téma apropója Hitler és az antiszemitizmus 1933-as hatalomra jutásának kerek évfordulója.
Az alapítványt 1999-ben azzal a céllal alapította Hunčík Péter, hogy elősegítse Ipolyság szellemi fejlődését, kulturális és közéleti programok szervezésével. E célt követve tartották meg 2003-ban az első Ipoly Menti Találkozásokat. A hagyományt követve az idei évben is jeles szlovák és magyar szakemberek közös asztal mellett értekeztek az adott témában. A komoly beszélgetések mellett a gazdag kulturális program is színesítette a hétvégét.
Pénteki délutáni megnyitón megjelent Sándor Zoltán a pozsonyi magyar nagykövetség tanácsnoka, Bukovszky László a Kisebbségi Kormánybiztosi Hivatal képviselője, mellettük Ipolyság testvérvárosainak képviselői, intézmények vezetői is megtisztelték jelenlétükkel a rendezvénysorozatot.
Lőwy János Ipolyság polgármestere megjegyezte: „Találkozások egyik hordozó témája a tolerancia, illetve ennek a hiánya, és ennek a következményei. A múlt hibáiból való okulást is szolgálja a mostani rendezvénysorozat.” Hunčík megjegyezte, mai rohanó világunkban sikerként könyvelhető el, hogy a rendezvénysorozat elérte jubileumi évadát. „Olyat csináltunk itt meg, ami nem szokványos.” – hangsúlyozta az alapító. Kiemelte, hogy az elmúlt években társadalmilag kellemetlen dolgokat boncolgatták neves szakemberek társagában. Ezek között nemcsak szlovák és magyar volt, hanem cseh, osztrák illetve a volt Jugoszlávia területéről is érkeztek előadók.
A kerekasztal-beszélgetések a holokauszt történelmi aspektusainak boncolgatásával vette kezdetét. A holokauszt emlékezete címmel megtartott eszmecserében Gaucsík István és Baki Attila történészek; Monika Vrzguľová a pozsonyi Holokauszt Dokumentációs Központ munkatársa; Vági Zoltán az ELTE oktatója vett részt. A résztvevők párhuzamot vontak a két országban élő zsidók letérő élettörténete, a hatalom zsidókhoz fűződő viszonya között. Vági Zoltán megjegyezte a magyarországi zsidók 1918-ig békésen éltek, a mindenkori magyar kormány védelme alatt, ez szűnik meg az első világháború után, mikor kezdetét vette a zsidók elleni pogromok. Baki ezzel kapcsolatban megjegyezte, az újonnan létrejövő liberális Csehszlovákia egyik nyertesei a zsidók voltak, mivel zsidóellenes megmozdulásokra 1938-ig nem került sor. Ám a háború folyamán Európa legszigorúbb zsidótörvényeit vezette be a Szlovák állam, hatalmi nyomás nélkül kezdte el a zsidó lakosság kiirtását. Vrzguľová elmondta, az antiszemitizmus egyidős a modern nemzetek születésével, és a szociális politika, a zsidókkal szembeni sztereotípia az alapja. A történészek véleménye megegyezett abban, hogy az antiszemitizmus jó példája annak, hogy a hatalmi pozícióban lévő többség miként tud a kisebbség ellen fordulni.
A szombati délutáni első beszélgetés a Holokauszt lélektana címmel került megrendezésre. Füredi János egyetemi tanár; Csekei László balassagyarmati szakorvos; Jozef Hašto és Hunčík Péter pszichiáterek beszéltek a holokauszt lélektani momentumairól. Hašto az antiszemitizmus, mint ellenségképként értelmezte, mely összetartó erőként jelenik meg egy közösség életében. „Mindenki jót akar, senki sem születik rossznak” – hangsúlyozta Füredi, majd hozzátette, a vezető és a parancs lélektanának köszönhetően hajtják végre az embertelen tetteket. Ehhez kapcsolódva Csekei megjegyezte: „Az antiszemitizmus ártószellem és gyenge jellem kölcsönhatásaként jött létre.” Az antiszemitizmus mozgatói rugóiként említették az ellenséggyártást, magunk biztonsága érdekében, illetve a vezetők nagyfokú befolyásolási képességét. Az eszmecsere második felében szakemberek rátértek a holokauszt traumájának a feldolgozására. Mint megtudtuk, a túlélőknél nagyon gyakori a szörnyű borzalmak annulálása, így a traumák feldolgozatlanok maradnak. Az elfojtás gyakran a következő generáció érdeklődésével szűnik meg. Már másként értelmezik a megtörténteket, s ekkor megy végbe a feldolgozás fázisa, állították a szakemberek. Hunčík továbbá hangsúlyozta, nagyon sok múlik az adott társadalom megengedő attitűdjein. Mi az, amit még megenged bizonyos csoportokkal szemben, s mi az, ami ellen már fellép.
A Találkozások harmadik kerekasztal-beszélgetése Antiszemitizmus napjainkban címet kapta. Egon Gál filozófus; Rajk László aktivista és Martin Bútora szociológus diplomata osztotta meg gondolatait. Bútora felvázolta, az antiszemitizmusnak különféle hullámai vannak, s napjainkban nem egyén, hanem az egész zsidó társadalom ellen szól. „Az antiszemitizmussal szembeni viszony generációk váltásával változik. A túlélők felejtés fázisát, a másod generációk kérdezés fázisa követi” –véli Rajk. Gál szerint az emberek természete évszázadok alatt nem változik, csupán a politikai védőmechanizmusok változnak. Jelen társadalmunkban ez az, ami meggátolja az új erőszakhullámot. Az asztaltársaság véleménye szerint az antiszemitizmus alapja a meg nem ismerés, az empátia hiánya. Ehhez nagyban hozzájárul a félreértelmezett sztereotípiák is. „Szembenézéshez elsődlegesen elengedhetetlen az empátia, az erkölcsi autoritás.”- állítja Bútora. „Napjaink antiszemitizmusa még mindig, mint szociális kártyaként jelenik meg a társadalom szegény rétegei előtt”- vázolta fel Gál. Ezzel hangsúlyozva a bevett zsidókkal szembeni sztereotípiát, miszerint a gazdag réteget képviselve részben elnyomják a szegényeket.
Az antiszemitizmussal szembeni védekezésről Rajk a következőképpen vélekedik: „Csak az ellen tudunk küzdeni, amit értünk. Így először is az antiszemitizmust kell alaposan megértenünk, majd ezt követően küzdhetünk ellenre.” Továbbá kifejtette, sokáig elhallgatták a holokauszt történéseit, még Nyugat-Európában is csak a kilencvenes években jelentek meg a szörnyűségeket feldolgozó múzeum. „Sok a tartozása az európai kultúrának a holokauszt kapcsán”- summázta az aktivista.
A komoly témák mellett természetesen könnyedebb kulturális előadások is megjelentek a programban. Pénteken a vajdasági születésű Fehér Margit tűzzománc művész kiállításának megnyitására került sor. A péntek este fénypontja az egyedülálló Peter Lipa és Berki Tamás közös koncertje volt a budapesti Eleven Big Banddel karöltve. Szombat délelőtt gyermekelőadásokkal szórakoztatták a legkisebbeket. Este Rajk Judit és barátainak barokk zenét megszólaltató koncertje következett. Szombatot a Túlavé Divadlo fergeteges színi előadása zárta. Vasárnap délután a közönség Kulka Jánossal találkozhatott, aki könyvbemutatóval egybekötött kis sanzon programmal érkezett a városba. A kerek évfordulós Találkozásokat a kaposvári FÜGE Produkció meghökkentő előadása zárta.
Pásztor Péter, Felvidék.ma
fotó: Peter Paulenka
