Július 9-én kezdődik a Fenyő-gyilkosság büntetőpere a Fővárosi Törvényszéken. A bűncselekménynek szlovákiai vonatkozásai vannak.
A vád szerint Jozef R. – aki ellen a négy halálos áldozatot követelő Aranykéz utcai robbantás ügyében is nyomoznak – ismeretlen személy megbízásából másfél évtizede hangtompítós géppisztollyal kivégezte Budapest belvárosában Fenyő Jánost, a Vico cégcsoport elnökét. Jozef R. két társával Ladislav T. másodrendű vádlottal és Jozef H.-val készítette elő a cselekményt. Ismeretlen személytől lőfegyvert, lőszereket és hangtompítót szereztek be. Feltérképezték a sértett mozgását, rendszeresen használt útvonalait. 1998. február 11-én autóval megjelentek a II. kerület Törökvészi úti Vico-székház közelében és innen követték a kocsival elinduló sértettet. 18 óra körül a II. kerületi Margit utcában egy piros lámpánál Jozef R. kiszállt a járműből, a sértett gépkocsijához ment és a jobb első ajtó ablaknyílásán keresztül két sorozatlövéssel megölte a vállalkozót.
Ezután az elsőrendű vádlott a fegyvert az egyik parkoló jármű alá dobta, sapkáját, kabátját, kesztyűjét egy kapualjban hagyta, társai közelben várakozó autójába szállt és elmenekültek.
Mindezek miatt az ügyészség előre kitervelten elkövetett emberöléssel vádolja Jozef R.-t tettesként, Ladislav T.-t pedig bűnsegédként.
Az áldozat fotóriporterből lett médiavállalkozó a rendszerváltás időszakában. A Vicot 1989-ben alapította, halálakor a cégcsoporthoz 13 lap tartozott: a Népszava, a Nők Lapja, a Vasárnapi Hírek, a Színes RTV újság, a Családi Lap, az Otthon, az Átrium, a Tina, a Bravo, a Bravo Girl, a Bravo Sport, a Buci Maci és a Prestige. A Vico-kiadványok havi példányszáma tízmilliós nagyságrendű volt.
A másfél évtizede történt gyilkosság ügyében a nyomozás során több személy is a hatóságok látókörébe került. Két héttel a cselekmény után előzetes letartóztatásba helyeztek egy koszovói albán állampolgárt, ám rövidesen kiderült, hogy a gyilkos sapkájában talált hajszál nem származhatott a koszovói férfitól. Az év májusában egy másik albán nemzetiségű férfi ellen adtak ki nemzetközi körözést, aki feladta magát, ám a DNS-vizsgálatok őt is tisztázták. A rendőrség 2002-ben megszüntette a nyomozást, majd 2005-ben A Kapu című folyóirat szerkesztőségében lefoglaltak húsz órányi vágatlan filmfelvételt, melyen Perczel Tamás pszichológus professzor beszélt a bűnügy hátteréről, lehetséges megoldásáról.
Jozef R. elsőrendű vádlottat – aki egy másik eljárásban az Aranykéz utcai robbantás gyanúsítottja is – egy harmadik, korábban kezdődött eljárásban tavasszal jogerősen felmentette a Fővárosi Ítélőtábla az alvilágban ismert Seres Zoltán elleni 1997-es sikertelen merényletkísérlet ügyében, amikor nagy erejű pokolgépet helyeztek el Seres autójában, de az nem robbant fel. Seres Zoltánt és testőrét 1999-ben Tahitótfaluban ölte meg egy géppisztolyos támadó, az ügy nincs lezárva.
Jozef R. az 1980-as évek végén Csehszlovákia egyik leghírhedtebb bűnözőjének számított. 1985-ben egy társával elrabolta a kormány egyik államtitkárát, és a kormányzati limuzinnal megpróbáltak áttörni az osztrák határon, tettéért 15 év fegyházat kapott, megszökött, majd újra elfogták. 1990-ben amnesztiát kapott, ezután nagy valószínűség szerint több alvilági személyt megölt, de kapcsolatban állt a szlovák titkosszolgálattal is. Ugyanakkor a szlovák hatóságok egy időben azzal is vádolták, hogy megölte az egykori szlovák államfő, Michal Kováč fiának elhurcolásában koronatanúként számításba vehető Robert Remiáčt.
Az 1998-as Aranykéz utcai merénylet célpontja és egyik áldozata Boros József Károly volt, akit a rendőrség akkoriban koronatanúként tartott számon az olajmaffia ügyében. Az Aranykéz utcai robbantás ügyében a hatóságok jelenleg azt feltételezik az a P. Tamás – az olajügyekből ismert Energol Rt. egykori vezetője – lehetett Jozef R. megbízója, aki ellen májusban kezdődött büntetőper a Fővárosi Törvényszéken Prisztás József 1996-ban történt megölésére felbujtás vádjával.
Felvidék.ma, mti
