Kárpótlást követelnek Szlovákiától is a cseh cipőimpérium társalapítója, Jan Antonín Baťa örökösei. A család szlovákiai vagyonát a Beneš-dekrétumok alapján kobozta el a II. világháború után a korabeli csehszlovák állam.
Csehországi kárpótlási követelését a család már idén áprilisban benyújtotta, az ügy rendezése folyamatban van.
A szlovák pénzügyminisztérium pénteken, szeptember 13-án megerősítette, hogy a kárpótlási kérelmet megkapta.
Tomáš Pecina, a Baťa család jogi képviselője szerint az örökösök egymilliárd euró értékű vagyonért követelnek kárpótlást a szlovák államtól.
John Nash, Jan Antonín Baťa unokája újságíróknak pénteken Partizánskéban (az 1948-as kommunista hatalomátvételig Batovany) azt mondta, hogy az ügy részleteit a család a jövő héten hozza nyilvánosságra.
„Nem tudom megjósolni az eredményt, de úgy vélem, hogy jogilag és erkölcsileg is követelésünk nagyon megalapozott” – mondta Nash újságíróknak. Pecina szerint a Bata örökösek a pénzbeli kárpótlást részesítenék előnyben.
A szlovák pénzügyminisztérium a Bata örökösök követelését nem kívánta kommentálni, azzal, hogy előbb át kell tanulmányoznia a dokumentumokat.
A morvaországi Zlínben székelő Bata konszernnek 1948-as kommunista fordulat előtt több vállalata is volt. Ipari központot épített ki Batovanyban, Svitben, Érsekújvárban és Bossányban (Bosany). Részvénytársaság útján a család birtokában volt a Bajmóci kastély is.
Csehországban a cipőimpérium társalapítójának leszármazottai 56 millió koronát követelnek az államtól. Szerintük ennyit ér ma az a vagyon, amelyet 1947-ben vett el a csehszlovák állam Jan Antonín Batától azzal az indoklással, hogy az érintett a II. világháború alatt kollaborált a nácikkal. A Bata cég cipőket gyártott a Wehrmacht katonáinak. A vagyonelkobzásra a Benes-dekrétumok alapján került sor.
A prágai városi bíróság azonban 2007-ben felülvizsgálta a háború utáni pert és Jan Antonín Batát végérvényesen felmentette a nácikkal való együttműködés vádja alól.
Kiderült: levéltári dokumentumokkal bizonyítható, hogy a Baťa cég rendszeresen támogatta a londoni csehszlovák kormányt, és a számlájára esetenként több tízezer dollárt utalt át. Jan Antonín Baťa a háború kezdetén lehetőségei szerint alkalmazottait is segítette. Cége mintegy 300 zsidó alkalmazottját például családtagjaikkal együtt Latin-Amerikába küldte dolgozni, kimenekítette őket Csehországból, megmentette őket a gázkamráktól.
A leszármazottak ennek alapján döntöttek úgy, hogy az 1947-es vagyonelkobzás igazságtalan volt, s őket megilleti a kárpótlás.
Jan Antonín Baťa, az első cégvezető, Tomáš Baťa mostohatestvére volt.
A mai hivatalos cseh és szlovák álláspont szerint azonban a Beneš-dekrétumok alapján hozott döntések megmásíthatatlanok és sérthetetlenek. A jelenleg hatályos törvények szerint nem fizethető ki kárpótlás olyan vagyonért, amelyet a Beneš-dekrétumok alapján, illetve az 1948 februári kommunista hatalomátvétel előtt államosítottak, vagy koboztak el.
MTI-Prága nyomán Felvidék.ma
Fotó: cas.sk
{iarelatednews articleid=”39651″}
