„Soha nem kaptam teljesen kielégítő választ arra, miért is tartjuk az István napot karácsony második ünnepének. Oké, hogy a csoda harmadik napja, azt is értem, hogy az első keresztény vértanú neve napja, de miért kötjük ennyire szorosan a karácsonyi misztériumhoz, ha lehetne akár önálló ünnep is?” – írja Gubík László facebook bejegyzésében.
Majd így folytatja: „Nos, a december 26-i szentbeszéd világított rá az eddigi összes közül a legjobban, mi is lehetett az egyház szándéka a második ünneppel. A válasz tulajdonképpen egy figyelmeztetés, egy felhívás az éberség megőrzésére.
Nem kényelmesedhetsz el az ünneplésben, mert a csodák után jönnek az állandó megmérettetések, amikor meg kell védened, amiben hiszel, mert bizony nem mindenki hisz benne ugyanúgy. A megszületés után rögtön ott van a vállalásokkal teli élet, ahol ezer veszély leselkedik rád, és ha kiállsz saját csodád, saját hited mellett, bizony támadni, üldözni is fog a világ” – írja.
Majd idézi a karácsony másnapján elhangzott igét, ekképpen:
„Kiszolgáltatnak benneteket a szülők, testvérek, rokonok és barátok, s közületek némelyeket meg is ölnek. Az én nevemért mindenki gyűlölni fog titeket. De egyetlen hajszál sem vész el a fejetekről. Állhatatossággal őrzitek meg lelketeket.”
Gubík László, a Via Nova ICS elnöke a következő gondolatokat főzi mindehhez:
„Állj hát mindig készen. Hited, ügyed, közösséged megvédése érdekében maradj éber, kitartó és bátor. Keresztényként gondolj ilyenkor egy pillanatra a Közel-Keleten vagy Afrikában üldözött hittestvéreidre. Felvidéki magyarként pedig emlékezz meg egy pillanatra Esterházy Jánosról. Nem csak azért, mert István nap után már itt a János nap. Hanem azért, mert neki ugyanazok az erények hozták halálát, egyben megdicsőülését, mint szent István vértanúnak. Példaadásuk örök!” – int Gubík.
Felvidék.ma