Beteljesedett! Ez volt Krisztus utolsó szava a kereszten. Utána lehajtá fejét és kiadá lelkét. (Jn 19,30) Nagyszombat már a húsvét ünnepének előnapja…
Albáron a nagypénteki szertartást Mgr. Szalay Gyula esperes úr végezte, ahol jelen voltak az albári és madi hívek. A szertartás után egy nem mindennapi eseményre került sor. Az egyházközség egy szép keresztet kapott ajándékba.
Ezt a keresztet a falun keresztül vitte három fiatal a keresztúti ájtatosság során, melyet az esperes úr megtört egészségi állapota ellenére imádkozott végig. A keresztutat vele együtt imádkozta sok fiatal, az albári és madi hívek.
Mgr. Szalay Gyula esperes úr érkezése óta nagy változás történt a hozzá tartozó egyházközségekben. Nem csak a templomok javításán fáradozik, hanem nagy hangsúlyt fektet a fiatalok vallásos nevelésére, az idősek lelki gondozására. A fiatal ministránsok szinte versenyeznek azon, hogy ki segédkezhessen az esperes úrnak. Az érkezése óta nőt a keresztelések, a házasságkötések és a felnőtt keresztelések száma.
A keresztút tizenkettedik állomásán az esperes úr a következő mondattal fejezte be az imádkozást: „Jézusom taníts meg arra, hogy aki szenved attól, hogy nem tud imádkozni, az már jól imádkozik, és hogy nagyon közel van Isten ahhoz, akinek fáj az Ő távolsága.” – számolt be a Felvidék.ma-nak Boráros Pál, a Plébánia Tanács gazdasági tagja.
***
Nagypéntek Jézus kereszthalálának emléknapja, a legszigorúbb böjt és gyász ideje. A katolikus egyház ősi hagyomány alapján ezen és a következő napon nem mutat be miseáldozatot. A liturgiában felolvassák a Megváltó halálára vonatkozó írásokat, majd a passiót, Jézus szenvedésének történetét, és leleplezik a gyászlepellel bevont keresztet. Nagypénteken szokásos a keresztútjárás, melynek során emlékezetbe idézik Jézus szenvedésének egyes állomásait. A keresztút, avagy kálvária mai szokásos 12 állomása (stáció) az 1600 körüli évekre nyúlik vissza. Nagypénteken a hívők tartózkodnak a húsételektől, legfeljebb háromszori étkezés során egyszer szabad jóllakniuk.
Nagyszombat húsvét ünnepének előnapja, az igazi húsvéti ünneplés délután kezdődik. Arra a napra emlékeztet, amikor Krisztus holtteste a sziklába vájt sírban feküdt, de harmadnapra, azaz húsvétvasárnap hajnalára feltámadt. Ekkor van a tűzszentelés, amelyet a húsvéti gyertya- és keresztvízszentelés, majd a vigília mise követ. A tűz Krisztus jelképe, akinek feltámadásával a remény, a fény születését ünneplik a keresztény egyházak. A misén már az Üdvözítő feltámadása fölötti öröm nyilvánul meg, a Gloriára ismét megszólalnak a harangok, és felhangzik az Alleluja. Estefelé tartják a feltámadási körmenetet.
Nagyszombaton ér véget a negyvennapos böjt, a körmenetből hazatérő családok ünnepélyesen elfogyasztják a nagyrészt sonkából és tojásból álló húsvéti vacsorát. Szokás volt ezen a napon az első harangszóra kiszaladni a kertbe, és megrázni a gyümölcsfákat, hogy a régi rossz termés lehulljon, és ne legyen férges az új. A tűzszentelés hamuját, parazsát megőrizték, gyógyításra használták; tettek belőle a jószág ivóvizébe, szétszórták az istállóban, a házban és a földeken.
Felvidék.ma
