Országértékelő jelentést tartott június 18-án Andrej Kiska köztársasági elnök a szlovák parlamentben. Az államfő, aki utoljára tavaly november végén szólalt fel a törvényhozásban, levélben kérte a parlament elnökétől, Peter Pellegrinitől a felszólalás lehetőségét. 2014 novemberében Kiska elsősorban a parlament vezetésében beállt változásokkal, az egészségügy helyzetével és az igazságszolgáltatás terén végrehajtott változásokkal kapcsolatban foglalt állást.
Peter Pellegrini a kormányfővel és a kormánytagokkal egyetemben fogadta az államfőt a szlovák törvényhozás épületében. Országértékelő beszédében az államfő elmondta, bár az elvárásainkat és a törekvéseinket megfékezte a világgazdasági válság, Szlovákia több országgal összevetve is sikeres országnak mondható. Kiska szerint a válság nemcsak a gazdasági növekedésünket fogta vissza, hanem az elégedettségérzetünket is. „Elvette a sikerbe vetett hitünket. A válság figyelmeztetett bennünket arra, hogy kis országként mennyire sérülékenyek vagyunk. Ma viszont újra az az érzés kerít bennünket hatalmába, hogy a legrosszabbon már túl vagyunk” – fűzte hozzá az államfő, aki szerint Szlovákia most jobb kondícióban van, mint néhány évvel ezelőtt volt.
Az államfő beszédében hangsúlyozta az ország stabilitásának fontosságát is. „Biztosítom Önöket arról, hogy azok mellé a döntések mellé állok, amelyek a céljaink eléréséhez vezetnek. Ezekben az időkben szükségünk van a stabilitásra, meg kell egyeznünk azt illetően, hogy a helyes lépések érdekében mibe kell Szlovákiának befektetnie, hogy egy esetleges újabb válság során ellenállóbbak legyünk” – fogalmazott az államfő.
A továbbiakban az államfő szót ejtett a 2. nyugdíjpillérről is, hangsúlyozva, úgy véli, eljött az ideje, hogy szilárd egyezség szülessen a nyugdíjrendszerünk formájáról. „Biztonságos nyugdíjakat kell garantálnunk” – jelentette ki Kiska, aki egyben felszólította a parlamenti képviselőket, hogy nyújtsanak ilyen biztonságot az embereknek.
Jelenlegi országértékelő beszédéből sem hagyta ki az államfő az egészségügy helyzetének értékelését mondván, nem csodálja, hogy az emberek elégedetlenek az egészségüggyel, bár amennyiben az illetékesek valóban úgy akarnák, tenni tudnának a változások érdekében. Mint mondta, úgy véli, az egybiztosítós rendszer a következő politikai kampánynak is a témája lesz. „Senkinek sincs azonban csodaérve, hogy az egyik vagy a másik rendszer jobb egészségügyi ellátást hozna az emberek számára” – jelentette ki hozzáfűzve, az átláthatóság és a rend az egészségügyben a polgárokkal szembeni tisztelet jele.
Az államfő a régiók helyzetéről is beszélt. „Helyeslem, hogy a kormány úgy döntött, támogatja a régiókat. Ez előrelépés. Évekig tart majd azonban, amíg az utak elkészülnek, és még akkor sem megy majd minden önmagától. Előfordulhat, hogy az emberek elhagyják a régiójukat, és már soha sem térnek vissza oda. Sokan elveszítették a harci kedvüket, meg a reményt is, hogy a helyzet valaha jobb lesz” – fogalmazott Kiska.
Az oktatásügyre és a pedagógusok helyzetére is kitért az államfő, aki szerint oktatásügyünk a pedagógusok személyiségén áll, nem pedig a korszerű épületeken meg a számítógépeken. „Vissza kell adnunk a pedagógusok társadalmi megbecsülését, hogy tanítónak lenni újra megtiszteltetés legyen, s hogy gazdasági okok miatt ne csak másodrendű választás legyen ez” – jelentette ki az államfő.
De szót ejtett beszédében a Váhostav-ügyről is. Kiska szerint a pénz és a befolyás szerepe túlságosan nagy ott is, ahol a törvényeknek kellene érvényesülniük. Úgy véli, túl gyakori a diszkrimináció és a lenézés az országban. „Miért van, hogy egy magán cég, mint a Váhostav nagyobb védelmet kap az országtól, mint mások?” – tette fel a kérdést Kiska, ami nagy tapsot váltott ki az ülésteremben.
Az igazságszolgáltatás terén végrehajtott változtatások egy kis reménysugarat jelentettek az embereknek, még ha az unió az egyik legrosszabbként jellemezte is a bíróságainkat, mondta az államfő. „Egy évvel ezelőtt az igazságszolgáltatás a beszámolóm első helyén állt. Mindenki azt figyelte, hogy véget ér-e egy korszak az igazságszolgáltatásban, s kap-e esélyt egy másik. Személyes fordulok a becsületes bírókhoz, hogy ezt az új korszakot mindnyájan együtt megvalósíthassuk” – mondta.
Országértékelő beszéde végén az államfő a jelen egyik fontos kérdésére a menekültügyi kérdésre is kitért. Mint mondta, szinte a nullával egyenlők a tapasztalataink e téren, és minimális a menedékjogi kérelmek száma is nálunk. Az Európába menekülők, nem a jobb jövő reményében menekülnek ide. „Ők nem a szegénység elől menekülnek, azzal több tíz évtizede már együttélnek, és eddig sehova sem menekültek. A biztonság miatt menekülnek” – jelentette ki az államfő. Kiska szerint most „lehetőségünk van ezeknek az embereknek erkölcsi segítséget is nyújtani. Az erről folytatott belső vitánk rólunk is szól majd”, mondta, ezért arra szólított fel, hogy legyünk aktívak. „Vegyük számba, hány embernek akarunk és tudunk segíteni” – mondta hozzáfűzve, véleménye szerint a menekültügyi kvótarendszer nem perspektivikus és jó megoldás.
dé, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”54366,54356,54250″}
