Amennyiben Közép-Európa és benne a Kárpát-medence gazdasága az első világháborút követően töretlenül tud fejlődni tovább, akkor ma egészen másutt tartanánk – hangsúlyozta Radetzky Jenő. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke szerint a magyar parlamentnek a magyar állampolgárság kiterjesztését lehetővé tevő magyar állampolgársági törvény elfogadásakor gazdaságfejlesztési programokat is indítania kellett volna annak érdekében, hogy az egykor elvágott, de természetes és éppen ezért potenciálisan igen életképes gazdasági kapcsolatok újraéledését ösztönözze.
Ne legyenek illúzióink: nem lesz könnyű dolgunk, hiszen vannak, főként politikusok,akik nem ismerik el a Kárpát-medencét mint egységes gazdasági teret. Pedig – amint az a martosi fórumon is elhangzott –a dualizmust követően a Kárpát-medence a Monarchián belül a Magyar Királyság részeként elképesztő fejlődést tudhatott a magáénak. Ekkor kerültünk a legközelebb Európa átlagához: 1913-ban az akkor az európaival azonos ausztriai fejlettségi szint 77%-át sikerült elérnünk, hogy 1933-ban az európai szint 35%-át, majd 2005-ben pedig a 31%-át mondhassuk a magunkénak. Radetzky Jenő szerint együttesen földrajzi és multikulturális adottságoknak köszönhettük ezt a kivételes fejlődést, és meggyőződése, hogy ezek a tulajdonságok ma is adottak. Amennyiben sikerül tudatosítani ezek jelentőségét, akkor nem csupán az idealizmus, hanem a gazdasági érdekek is e koncepció motorjaivá válnak.
–A felsorolt példákon túl mire alapozza ezt a töretlen optimizmust? – kérdeztük a fórumot követően Radetzky Jenőt.
Radetzky Jenő: Száz évvel ezelőtt Európáé volt a világ legerősebb gazdasága. Kontinensünk az akkori világtermelés 46 százalékát adta és annak részeként közvetlenül a világháború kitörése előtt kerültünk a világ élvonalához a legközelebb.
–Ma az Európai Unió részesedése ennek az értéknek nincs a fele sem, igaz, még napjainkban ezzel az értékkel is a világ legjelentősebb gazdasága vagyunk, hiszen majdnem egy százalékkal megelőzzük az Amerikai Egyesült Államokat.
RJ: Igen, de ez az arány növelhető lenne, hiszen a XXI. században a száz évvel korábbi földrajzi-kulturális egység ismét kialakítható! A legizgalmasabb kérdés, hogy Európa többi államának ez mennyire érdeke?
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke szerint egyébként a trianoni békediktátumnem kis mértékben annak „köszönhető”, hogy „az erős angol-francia-holland területek komoly konkurenst láttak felnövekedni az Osztrák-Magyar Monarchiában és ezen belül a Kárpát-medencei magyarságban”, ezért egyik céljuk„éppen ennek az erős gazdasági egységnek a szétzilálása” volt.
–Alapvetően nem sokkal inkább Németország miatt, amely még komolyabb ütemben fejlődött, ugyanis a Monarchiát német bérenc államként kezdték el szemlélni a XX. század elején?
RJ: Az Osztrák-Magyar Monarchia Németország nélkül is igen komoly tényező volt – válaszolja Radetzky Jenő. Az akkori gazdasági-infrastrukturális helyzetben a Monarchia a mai európai uniós fogalmakkal is korszerű eszközökkel rendelkezett: egységes közigazgatása, infrastruktúrája volt. Közös volt a pénz-, a hadügy, tehát majdnem minden olyan intézmény megvolt már akkor egy egységben, amelyeket száz évvel később az Európai Unió alapelvnek tekint. Ha ez a gazdasági egység akkor európai szintű fejlődést tudott produkálni, akkor ez feltehetően a XXI. században sincs másképp. Új módszerekkel (nemcsak a diplomácia eszköztárát, hanem más eszközöket is felhasználva) meg kellene próbálni ismét működtetni.
–Mi az, ami impulzust adhat ehhez az elképzeléshez?
RJ: Wekerle Sándor miniszterelnök kormányzásának gazdaságpolitikai döntéseit igen tüzetesen megvizsgáltam. Ennek alapján bárki arra a következtetésre jutna, hogy csak egy nagyobb egységben, az állam által integrált környezetben lehet globális gazdasági környezetben, európai méretekben hatékony gazdaságpolitikát sikerre vinni. Magyarországnak a Kárpát-medencei gazdasági együttműködés ösztönzése nemzetpolitikai szempontból kötelessége, gazdasági szempontból pedig érdeke!A különbség a száz évvel ezelőtti állapotokkal összehasonlítva csupán annyi, hogy a földrajzi értelemben vett Kárpát-medencét mi kiszélesítjük és Kárpát-régióról beszélünk. A Wekerle-tervnek volt egy intézménye, a Kárpát Régió Üzleti Hálózat, amelyet azért hoztak létre, hogy elősegítse ezt az elképzelést.
– Mennyivel nagyobb a régió, mint a medence?
RJ: Abban a tekintetben nagyobb, hogy az elcsatolt régiók más országokhoz tartoznak és ott a gazdasági együttműködést nem korlátoznánk a Kárpátok karimájára – vagyis nagyobb területről van szó, mint az egykori Szent István-i Magyarország volt. Burgenlandból például Leyer Magyarországon tudott multivá válni. Ugyanígy miért ne lehetne egy speciális tudással, mondjuk az informatikában egy magyar cégnek Burgenlandban is terjeszkedni?
–Erdélyi vagy román példát tud említeni?
RJ: Fehér megyében három olyan vállalat van, amelynél jelentős mértékű az erdélyi terjeszkedés. Ilyen a Masterplast, amely egy építőanyag-gyártó, de részvénytársaság formájában működő cég, amelynek Erdélyben, Délvidéken és Kárpátalján is van már vállalkozása. Vagy az üvegiparban elég jól ismert, egyébként Wekerle-díjas Jüllich Glas Zrt. vagy a gyógyszergyártó cég, a Béres Rt., de ott van a Kassai Holding, amely a műanyag- és a csomagolásiparban ért el kiváló eredményeket.
–És a Felvidéken?
RJ: Sajnálatos módon a Felvidéken vagyunk talán a leggyengébbek. Itt olyan magyar multicégek vannak jelen, mint az OTP vagy Mol, amely viszont nem kifejezetten az a célcsoport, amiről beszéltünk, hiszen itt már nemzetközi forrásokkal feltőkésített cégekről van szó. Mi azért arra törekednénk, hogy hagyományos, családi alapon működő nagyvállalatok találják meg a regionális nagyvállalati feladatkört vagy szerepet.
Gecse Géza, Felvidék.ma{iarelatednews articleid=”54939,36398,35492,44414″}
