Kassának sok rejtélye van. Egyesekről vélhetőleg soha nem sikerül a fátylat fellebbenteni. Az egyik ilyen rébusz, kié lehetett az az aranykincs, amelyet pont hatvan éve találtak a Szepesi Kamara ódon épületének elbontásakor.
1935. augusztus 24-án a munkások találták meg a kassai aranykincset, Közép-Európa legnagyobb ilyen leletét, mely 10.367 g-ot nyomott. A lengyel származású, 34 éves Sztahó Péter – négygyermekes családapa – csákánya fordította ki a földből a mai utcaszint alatt 3 m-rel a cipó nagyságú, állatdíszítéssel ellátott rézkazettát. 2.920 aranyérmét, három arany medaliont és egy 215 cm-es, 590 g-ot nyomó tömör reneszánsz aranyláncot rejtett magában. Európa 78 különböző pénzverdéjében, 90 pénzkibocsátó és 22 városban verték az érméket. 1.181 közülük hazai pénzverdében készült (992 körmöcbányai, 3 kassai, 257 db. erdélyi veret), 1.016 db.-ot németalföldi pénzverdében verték. A legfiatalabb pénzek 1679-ben vert körmöci aranydukátok, így csak azután kerülhettek rejtekhelyükre. A megtalált kincset ezután elszállították, a háború alatt Csehországban rejtegették. Magyarország 1938 után követelte a kincs egy részének átadását (a magyarországi vereteket), de erre nem került sor. Kassára 1970-ben került vissza a lelet, amikor a múzeum páncéltermében állították ki. 2008-ban elszállították, mert a múzeum felújítása kezdődött meg. 2013 óta ismét Kassán látható.
Az évforduló kapcsán a Kelet-szlovákiai Múzeum, a Kassai Polgári Klub karöltve az SzTA mellett működő Szlovákiai Numizmatikai Társaság Kassai Szervezetével háromnapos nemzetközi konferenciát rendez „A Kassai Aranykincs 1935-2015″ címmel a Múzeum Főépületében, a Maratón – volt Báthori István – tér 2 alatt.
Az első napon, szeptember 16-án, szerdán kerül sor az ünnepélyes megnyitóra, majd 10 órakor kezdődnek az előadások. A délelőtt folyamán, mód nyílik az aranykincs megtekintésére, majd délután folytatódnak az előadások. Este fogadást tartanak a meghívott vendégek számára. A következő napon 9:30-tól folytatódnak az előadások, pénteken 13 órakor véget ér a rendezvény, melynek védnöke Szesztay Ádám főkonzul, Zdenko Trebuľa, a Kassai Önkormányzati Kerület elnöke és Richard Raši főpolgármester.
Az előadások foglalkoznak a Magyarország gazdasági igazgatóságával a Rákóczi-felkelés idején, Kassa 17. sz. végi helyzetével és a Thököly-korszakot megelőző és alatti helyzettel, a város 1682. évi elfoglalásával és Thököly uralmával (1682-85), a Rákócziak és az aranykincs viszonyával, de a Rákócziak vadászataival is. Az aranykincs megtalálásáról is több előadás hangzik el és még több értekezés, mely a körülményeket, a történelmi hátteret és az összefüggéseket világítja meg számos szemszögből.
Balázs Péter kassai magánkutató előadása, mely zárja a konferenciát, lesz talán a legizgalmasabb, mert arra keresi a választ, kié lehetett az aranykincs. Ezzel kapcsolatosan számos találgatás hangzott már el, de megnyugtató felelet mindmáig nem született.
A konferencia után városnézés következik az érdeklődő előadók és résztvevők számára.
(A képek kattintással nagyíthatók!)
Balassa Zoltán/Felvidék.ma
