Négy határon túli színház mutatja be egy-egy kiemelkedő előadását idén ősszel a Nemzeti Színházban Budapesten.
Ezek az előadások reprezentatív mintát adnak a környező országokban működő magyar színházi törekvésekből – hangsúlyozta Kulcsár Edit, a teátrum dramaturgja. Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója úgy fogalmazott, azért különleges színházak ezek, „mert azon túl, hogy magyarok, megtermékenyülnek egy másik nemzet kultúrájával is, és ezáltal egy nagyon erőteljes jó hatás érvényesül bennük”.
Október 9-én a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes és a Heveder zenekar A banda című táncjátékával indítja a sort, Könczei Árpád koreográfus rendezésében. A darab egy lakodalom zenekarának „megpróbáltatásait” mutatja be az erdélyi népzenén és néptánckultúrán keresztül, és egy egyedi formavilág megteremtésével szeretné elérni, a színház nyelvén új kontextusba helyezni az egyes népszokásokat, rítusokat vagy éppen regionális vonatkozású történelmi eseményeket.
Október 11-én a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata Ion Luca Caragiale Az elveszett levél című komédiát játssza a nagyszínpadon. Bessenyei Gedő István elmondta, hogy a darab volt a múlt évad legnépszerűbb előadása Szatmárnémetiben a magyar és román közönség körében egyaránt. Sorin Militaru román rendező ugyanis a színház magyar és a román társulatával egyaránt megrendezte a vígjátékot. A két előadás görbe tükörként és egymással párbeszédben világít rá a politikai becsvágy, az emberi kisszerűség és nagyravágyás örök jelenségeire.
Mihail Bulgakov Álszentek összeesküvése című darabjával október 30-án érkezik a fővárosba a révkomáromi Jókai Színház.
A XIV. Lajos korában, egy titkos szervezet, az Igazhitűek Társaságának rejtekhelyén játszódó darab főszereplője Jean-Baptiste Poquelin, vagyis Moliere. A sikerei csúcsára érkezett drámaíró-színész, az uralkodó pártfogoltja szerelemre lobban fiatal színésznője, Armande Béjart iránt. Ez a kapcsolat lesz az apropója azoknak az intrikáknak, amelyek eredményeként Moliere kegyvesztetté válik. Bulgakov, a sztálini terror idején, halálos fenyegetettségben írt színművét gyakran a függés drámájaként is nevezik. A művet a szlovák Martin Huba rendezésében láthatja a főváros közönsége, Mokos Attilával, és Bandor Éva Jászai Mari-díjas színésznővel a főszerepben.
A sort november 6-án 19 órakor a Zentai Magyar Kamaraszínház zárja, amely A kárókatonák még nem jöttek vissza című darabját mutatja be. „Ez egy ifjúsági előadás amely a felnőtté válásról szól, de a felnőtteknek is jó újra átgondolni, hogy hogyan is nézett ki, milyen felelősségekkel járt ez az időszak” – mondta el a darabról Vukosavljev Iván, a színház igazgatója. Gion Nándor története egy „nemzedéki dráma”, amely emberi szituációkkal, konfliktusokkal, cselekvéssel mesél, tele humorral, emberséggel és érvényes mindenhol, minden időben. A művet színpadra írta és állította Perényi Balázs.
mti nyomán Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”53290,52708,52611,51639″}
