Rémisztő elfoglaltság választási év kezdetén politikusi évértékelőket olvasni. Többségükből azt tudjuk meg, mekkora nagy túró volt az elmúlt év, valamint azt, hogy ugyanilyen nagy túró lesz a következő is, ha nem ránk szavaztok. E sablon alól üdítő kivételt jelentenek Bugár Béla értékelői, melyeket a szlovákok kedvenc magyarfélesége sorra ad az őt dédelgető sajtónak. Ő ugyanis nem fél szabadon engedni az egót, amit nyilván a kitűnő szerdahelyi agykurkász kellő kiképzésben is részesített az évek során. Így aztán jól megfér egymás mellett egy Kovács László-i örökzöld Ferenc pápával, az asszimiláció rezignált tudomásul vétele a kormány kisebbségpolitikájának bírálatával és egy kis burkolt orbánviktorozással.
Arról az interjúról van szó, melyet a vegyespárt elnöke a SITA hírügynökségnek adott évértékelő gyanánt. Ebből mindjárt az elején megtudhatjuk, hogy a Teremtő szabadságon volt a hét elején, ugyanis a plafon a helyén maradt, midőn a pártelnök kijelentette: politikai ténykedése során az ő személyes példaképe nem más, mint Ferenc pápa. Akik akár csak hírből is ismerik a vegyespárt fejét, azok is jól tudják, hogy ha valami távol áll ettől a politikai állattól, akkor az éppen a Szentatya nyílt, szelíd és őszinte személyisége.
No de nézzük, mi jót látott a Most-Híd elnöke a múlt esztendőben. Bugár szerint pozitívum, hogy pártja felvételt nyert az Európai Néppártba, nemkülönben az, hogy Lucia Žitňanská színre lépésével pártja nyitott az „észak”, vagyis a szlovákok felé. „Most már nem mondhatom száz százalékra, hogy tisztán etnikai pártnak tartanak bennünket” – fogalmazott a pártelnök. No nem mintha eddig is bárki komolyan etnikai (értsd: magyar) pártnak tekinthette a szlovákok ötödik hadoszlopát.
A jövő évi választásokat illetően két számjegyű eredményben reménykedik, akarva-akaratlanul is egy hozzá jellemében Ferenc pápánál sokkal közelebb álló személy örökzöldjét idézve: „nem közvélemény-kutatásokat kell nyerni, hanem választásokat”. Ezt az alapigazságot a rendkívüli képességű magyar kaméleon, a Moszkvát szempillantás alatt Brüsszelre cserélő egykori MSZMP KB-tag, MSZP elnök, magyar külügyminiszter és EU-biztos Kovács László fogalmazta meg, mikor annak idején pártjával harcba indult a Fidesszel szemben.
Az interjúban felmerült a magyar-szlovák kapcsolatok alakulásának kérdése is. Jóérzésű ember gyomra itt kezd el hevesen liftezni, midőn a felvidéki magyarok ügyét legfeljebb ugródeszkának használó törtető azon kezd sajnálkozni, hogy a két fél jelenleg csak gazdasági kapcsolatok terén működik együtt, a „kényes” kisebbségi kérdéseket azonban félresöprik, azokról nem tárgyalnak és így nem is oldják meg. Ami igaz is, csak épp nem túl hiteles egy olyan ember szájából, akinek egész életműve másról sem szól, mint a magyar ügyek szőnyeg alá söpréséről. A magyar kormánypárttal ápolt viszonyra vonatkozó kérdésre úgy válaszolt: pártjának semmilyen kapcsolata nincs a Fidesszel, mivel az „úgy döntött, hogy csak az egyik felet fogadja el, vagyis nem egész 100 ezer választót, míg a többi 150 ezret elutasítja”. No persze ez ne tévesszen meg senkit, ez a kis durci addig tart, mígnem bekövetkezik az egyik lehetséges választási forgatókönyv és a Smer győzelme esetén Fico maga mellé emeli Bugár vegyespártját. Amire meg is van a reális esély, hiszen mindeddig a pillanatig – beleértve a fentiekben idézett interjút is – Bugár Béla nem utasította el egyértelműen és világosan annak lehetőségét, hogy a választások után pártja koalícióra lépjen a Smerrel. Ezzel máris megvan a két számjegyű eredmény – már ha a dupla nullát ilyennek tekinthetjük. Akinek azonban ez elegendő, annak a 11-es lista valóban méltó választás lehet…
Szűcs Dániel, Felvidék.ma
