Az 1956-os forradalomra is emlékezik az idei Versünnep Fesztivál, amelyre hivatásos színművészek és előadóművészek, valamint szakirányú felsőoktatási intézmények hallgatói jelentkezhetnek február 7-ig megzenésített vagy szóban előadott költeményekkel – mondta el csütörtökön Budapesten Kolti Helga, a Versünnep Alapítvány kuratóriumának elnöke.
Hozzátette: a magyar költészet mellett a versmondás műfaját is népszerűsítő rendezvénysorozatra az előadók egy kortárs és egy 1956-os témájú, valamint egy klasszikus, a 130 évvel ezelőtt született Tóth Árpád, a 95. évvel ezelőtt született és 35. évvel ezelőtt elhunyt Pilinszky János vagy a 75. évvel ezelőtt elhunyt Babits Mihály egy-egy költeményével nevezhetnek a mondott vers kategóriában. A megzenésített művek kategóriájában két vers előadása kötelező.
Mint Kolti Helga fogalmazott, az előadott versek minden magyar anyanyelvű embert képesek összekapcsolni téren és időn keresztül. Kiemelte: a Versünnep Fesztivál rendezvényein az „örök érvényű művek bűvkörében” lehetőség van a közönség és az előadók együttgondolkodására, „közös hullámhossz” kialakulására.
„Komolyan hiszek benne, hogy ha kikopik életünkből a vers, akkor vége mindennek” – fogalmazott a sajtótájékoztatón Vidnyánszky Attila, a Versünnep Fesztivál április 10-i döntőjének helyszínt adó Nemzeti Színház vezetője.
Hozzáfűzte: verset mondani rettenetesen nehéz feladat, amely nem csupán színészt, hanem egyéniséget is kíván. A Versünnep Fesztivál győztesét ezért elismerésül meghívják szerepelni a Nemzeti Színház egy darabjába is.
Falusi Márton költő, a versenyt támogató Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja hangsúlyozta, hogy a Versünnep Fesztivál egységben kezeli a kortárs és a klasszikus költészetet.
„Jó kortárs művek nélkül a klasszikus költészet is feledésbe fog merülni” – fogalmazott, kiemelve, hogy a fesztivál képes megmutatni azt is, hogy téves az elképzelés, amely szerint a mai alkotások „túlságosan elvont”, a „mindennapi valóságtól idegen” költészet eredményei lennének.
A budapesti finálét megelőzően országszerte és határon túl is több elődöntőt szerveznek. A fővárosi válogatót március 7-én rendezik meg a Budapesti Operettszínházban, az erdélyi elődöntőre pedig március 25-én, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban kerül sor. A nagyszámú jelentkező miatt idén a Kaposvári Egyetemen is lesz kihelyezett elődöntő, valamint további válogató versenyeket szerveznek a szerbiai Vajdaságban és Szlovákiában is.
Immáron harmadik éve olyan civil szervezetek, magyarországi és határon túli iskolák is csatlakozhatnak a versünnephez, amelyek vállalják, hogy a kiírásban szereplő témakörökben amatőr versmondó versenyt szerveznek gyermekek számára – mondta el Kolti Helga, aki szerint a fesztivál hatására „ismét divat lett verset mondani, a gyermekek örömmel vesznek részt a megmérettetéseken”.
A különböző helyszíneken megrendezett versenyek győztesei a budapesti Játékszínben mérhetik össze tudásukat, az itteni seregszemle legjobbjai felléphetnek a fesztivál április 10-i döntőjében is.
Csapó György, a versenyt támogató Nemzetstratégiai Kutatóintézet osztályvezetője hangsúlyozta, hogy különösen fontosnak érzik a határon túli megmérettetéseket. Mint fogalmazott, a vers megtartó erőként mély nyomot hagyhat a magyar gyerekekben és családokban.
A 2016-os Versünnep Fesztivál fővédnöke Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke. A fesztivál zsűriének elnöke Huszti Péter Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész és rendező lesz, a rendezvénysorozat minden alkalma nyilvános.
MTI/Felvidék.ma
