Június 24-től újabb, igen érdekes időszaki kiállítás látogatható a Párkányi Városi Múzeumban. Az érdeklődők és a gyűjtők „Az erszénytől a bankautomatáig” című kiállítást tekinthetik meg, amely a pénzeszközök és a pénzügyi rendszer fejlődését mutatja be.
A tárlat elsődleges célja a numizmatikai állomány bemutatása, ezen belül az egyes érmék, medáliák, bankjegyek, betétkönyvek megismertetése a látogatókkal. A kiállítás a Párkányi Városi Múzeum, a Lévai Barsi Múzeum, valamint a Pro Culture Parkan szervezet együttműködésében valósult meg.
Az ünnepélyes megnyitóra a múzeumok éjszakája rendezvény keretében került sor. Juhász Gyula, az intézmény vezetője köszöntötte a megjelenteket. A kiállítást Novák Margaréta, régész-történész, a Barsi Múzeum munkatársa nyitotta meg. Beszédét egy igen találó Comenius idézettel kezdte: „A pénz jön és megy, a különbség csak annyi, hogy könnyebben megy, mint ahogyan jön.” Már a 16. században ismeretes volt a pénznek ez a fontos tulajdonsága. A megnyitón elhangzott egy másik megfontolandó bölcsesség is: A pénznek nincs halála, a pénz örökkévaló, és az iránta érezhető imádat határtalan.
A folytatásban áttekintést kaptunk a kiállításról, amelyet témakörök szerint, az időrendi sorrendet figyelembe véve rendeztek be. A fémpénz előtti időszakból a fizetőeszközök szerepét sókristályok, kagylók, kövek, szarvasagancsok töltötték be. Az antik pénzérmék között a kelta korból és a Római Birodalom idejéből már fémpénzek kerültek kiállításra. A kelták élénk kereskedelmet folytattak, s ez magával vonta a pénzverést. Léva környékén igen gazdag, 75 darabból álló leletegyüttes került elő. Marcus Aurelius medalionja is a múzeum féltett kincse.
Novák Margaréta beszélt a pénz történetéről (Fotó: Szabó László)
Szent István dénárja nagy jelentőségű volt a Magyar Királyság területén. Az őt követő uralkodók többször is pénzreformot hajtottak végre, de a dénár a pénzrendszer alapja maradt egészen Károly Róbert uralkodásáig. Ő vezette be az ezüst garast, amelyet Körmöcbányán vertek. Később az aranyforint is fizetőeszközzé vált. Az egyik tárlóban örömmel fedeztük fel Mátyás király aranyforintját.
A mohácsi csata után a magyar korona Habsburg uralkodó fejére került. Ferdinánd vezette be a nagyméretű, ezüst pénzérmét, a tallért. A török hódoltság idején, Körmöcbányán működött Magyarország pénzverdéje. Az 1800-as évek elején jelent meg az első papírpénz. 1857-ben új pénznem került bevezetésre, amely a Habsburg monarchia belső pénzneme lett. I. Ferenc József császár uralkodása alatt jött létre az Osztrák–Magyar Monarchia pénze, a korona.
A pénztörténelem utolsó szakasza a 20. század történéseihez kapcsolódik. Láthatunk pénzeket az I. Csehszlovák Köztársaság és a II. világháború éveiből, valamint Csehszlovákia újjászületésének és széthullásának idejéből. Az önálló Szlovák Köztársaság létrejötte után még a korona volt a fizetőeszköz. 2009-ben sor került az euró bevezetésére.
A tárlat szeptemberig várja az érdeklődőket.
