A tavalyi konferencia eredményessége és a résztvevők pozitív visszajelzései, valamint a közoktatásban felgyülemlő újabb problémák és feladatok miatt döntöttek úgy a szervezők, hogy idén is megrendezik a Szlovákiai Magyar Iskolaigazgatók Konferenciáját a magyar alap- és középiskolák vezetői számára.
Október 18-án és 19-én Búcson került sor a kétnapos rendezvényre a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ), a Comenius Pedagógiai Intézet (CPI) és az Iskolavezetők Országos Társulása (IOT) szervezésében. A tanácskozás részleteiről és eredményeiről Fodor Attila, a CPI igazgatója számolt be portálunknak.
A konferencia 116 résztvevője közül kilencvenen iskolavezetők voltak, többségükben alapiskolák igazgatói, illetve igazgatóhelyettesei – tudtuk meg Fodor Attilától, akitől azt is megkérdeztük, vajon az idén részt tudtak-e venni a kisiskolák igazgatói? „Maradt a tavalyi probléma, a nem teljes szervezettségű kisiskolákból továbbra sem tudtak eljönni, hiszen nem tudnak maguk helyett biztosítani senkit” – magyarázta, hozzátéve, hogy a Dunaszerdahelyi járásból is kevesen voltak. „Konkrétan Dunaszerdahely város nagy magyar alapiskoláiból senki nem jött el. Elgondolkodtató viszont, hogy Rozsnyó, vagy Kassa vidékéről sokan voltak” – fogalmazott Fodor Attila.
Peter Krajňák, az oktatásügyi minisztérium államtitkára
Hazai és magyarországi szakelőadók
Mint megtudtuk, Peter Krajňák, az oktatásügyi minisztérium államtitkára nyitotta meg a konferenciát. Az állami szervektől jelen volt Prékop Mária, a nemzetiségi főosztály igazgatója, Bolemant Lilla, a Szabványosított Mérések Nemzeti Intézetének szakelőadója, az Állami Pedagógiai Intézet magyar kisebbség oktatásért felelős osztályvezetője, illetve Ledneczky Gyöngyi, valamint Balogh Edit és Kosár Mónika tanfelügyelők az Állami Tanfelügyelettől. „Ők az idei évben a tanügyi igazgatásban bekövetkezett, az iskoláinkat érintő újdonságokról és változásokról szóltak” – számolt be a Comenius Intézet igazgatója. Magyarországról Maruzsa Zoltán, az EMMI helyettes államtitkára, illetve Kádár Zoltán, a Nemzetpolitikai Államtitkárság kabinetfőnöke volt jelen. „Előadásaikban arról beszéltek, hogy Magyarország milyen módon tud hozzájárulni a hazai fejlesztésekhez, ezen belül leginkább a szakmai támogatásokról, jelenleg is futó programjaikról számoltak be. Setényi János oktatáskutató pedig a tőle megszokott humorral tartott izgalmas előadást Iskolafejlesztés, tudásmegosztás, együttműködés címmel“ – számolt be a szerdai nap délelőtti történéseiről Fodor Attila.
Konkrét, gyakorlatias, működő programokról hitelesen
A konferencia idei központi témája tehát az iskolafejlesztés témája köré csoportosult, tulajdonképpen minden programpont ehhez igazodott. Setényi előadását követően délutántól már a konferencia kimondott céljának megfelelően az iskolafejlesztés témakörét járták körbe az előadók, rendkívül gyakorlatias megközelítésben – tudtuk meg. „Olyan működő programok, jó gyakorlatok kerültek bemutatásra, mint a KIP, azaz a Komplex Instrukciós Program, amelybe Szlovákiából két alapiskola, az ógyallai és királyhelmeci kapcsolódik be, vagy az O. K. Projekt – Pénzügyi és gazdasági ismeretek projektje” – mondta Fodor, hozzátéve, fontos, hogy az iskolaigazgatók minél szélesebb körben megismerkedjenek a jól működő programokkal.
Fodor Attila szerint az első nap végén érdekes és izgalmas volt a Jó gyakorlatok öt percben tálalva című blokk, melyben a résztvevők bemutathatták az általuk használt konkrét, gyakorlatias, saját tapasztalatokon alapuló, jól működő gyakorlataikat, kezdeményezéseiket, mindezt mindössze öt percben. „Ebbe a programba végül nyolc iskolavezető jelentkezett. Amellett, hogy érdekesek és színesek ezek a bemutatók, egyben rendkívül hitelesek is voltak” – nyilatkozta Fodor Attila.
Setényi János oktatáskutató
A második nap eseményei
A konferencia második napját a sajátos nevelési igényű tanulók problémakörének szentelték a szlovákiai magyar iskolaigazgatók. A párkányi Artis Centrum – művelődési, képességfejlesztő és rehabilitációs központ fejlesztőpedagógusa mellett utolsó programpontként Ravasz Ábel romaügyi kormánybiztos adott elő. A romák az iskolában – nem lehetetlen feladat című dinamikus előadása Fodor szerint nagy sikert aratott. A hallgatók leginkább azt díjazták, hogy „nem volt mellébeszélés” a romaügyi kormánybiztos konkrétan, határozottan, 3-4 pontban összegezve fogalmazta meg munkájuk lényegét.
A szlovák nyelv megújított oktatásának módszertanáról is szó esett a konferencia másnapján. Az egyelőre kísérleti projektként, három kiválasztott magyar iskolában futó programot Szőköl István, a Módszertani-Pedagógiai Központ igazgatója mutatta be. Kérdésünkre, hogy mennyire eredményes a szlovák nyelv újszerű oktatása a magyar iskolákban, Fodor kijelentette: „A projekt hosszú távú felépítése miatt csak visszafogottan fogalmazott Szőköl, hiszen konkrét eredményekről csak a ciklus végén tud beszámolni“.
Zárásként egy újdonsággal búcsúztak az iskolaigazgatóktól Búcson. A Mi van a kosárban? című beszélgetés során azokat a kérdéseket, megjegyzéseket vitatták meg, amelyek egy erre a célra szánt kosárba kerültek a két nap folyamán. „Bár arra nagy hangsúlyt fektettünk, hogy minden blokk után feltehessék kérdéseiket a hallgatók, mégis szerettünk volna lehetőséget biztosítani az esetleges megválaszolatlanul maradt felvetésekre“ – magyarázta a szervezők nevében Fodor Attila.
Maruzsa Zoltán, az EMMI helyettes államtitkára
Oktatásügyi reformtervezet nélkül
Természetesen érdekelt bennünket, hogy a Tanuló Szlovákia oktatásügyi reformtervezet miért nem kapott nagyobb teret a kétnapos konferencián. Fodor Attila kimerítő válaszában elmagyarázta, hogy a konferencia szervezésekor éppen nem volt oktatásügyi minisztere az országnak és még az sem volt világos, hogy a Tanuló Szlovákiának mikor jelenik meg a végleges változata. „Egyrészt szervezési szempontból sem tudtuk megoldani, másrészt pedig még most is olyan állapotban van a tervezet, hogy ténylegesen nem tudtunk volna előrelépést tenni“ – fogalmazott az igazgató, aki konkrét véleményét is elmondta a reformtervezet jelenlegi állásáról. Fodor szerint úgy tűnik, mintha visszatáncoltak volna a tervezettől, ugyanis Lubyová miniszter legutóbb azt nyilatkozta, hogy ez a program alkalmatlan a megvalósításra, mivel csupán egy vízió. „A szerzők reagálásából viszont kiderül, hogy nekik épp az volt a feladatuk, hogy egy elképzelést tegyenek le az asztalra, a cselekvés része pedig a minisztérium feladata” – folytatta Fodor, majd hozzátette: az oktatásügyi tárca a költségvetés alapján kevesebb pénzt kap, mint az előző években, miközben ez a program éppen ellenkezőleg, komolyabb forrásemelkedéseket feltételezne.
(Fotó: a szervezők)
