Rimaszombat számít a klasszikus magyar szobrászat bölcsőjének, hiszen itt született Ferenczy István, itt tanult Izsó Miklós, ahogy Holló Barnabás is, aki Alsóhangonyban született 1865-ben, de az Egyesült Protestáns Gimnázium diákja volt, s két fontos műve is kapcsolódik a városhoz. Egyiket tavaly, míg a másikat idén újították fel, és halálának 100. évfordulóján a napokban nyílt meg a szobrászművész első életrajzi kiállítása is a Gömör-Kishonti Múzeumban.
Az egyik alkotás az a Széchenyi relief, amelyet 1891-ben készített. A dombormű a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 1825-ös megalapítását ábrázolja, és az MTA budapesti székházában található. Gipszmásolata viszont a Gömör-Kishonti Múzeum egyik ékessége. A szobrászművész korai, 1917-ben bekövetkezett halála után annak özvegye, Zaphir Ilona adta el a múzeumnak. A múzeum egy évvel ezelőtt újíttatta fel, így ma már eredeti pompájában látható. Ahogy Holló Barnabás alkotása a Tompa Mihály szobor is, amelyet az idén restauráltatott a város. A költő születésének 200. évfordulóján, szeptember 28-án adtak át immár az eredeti helyén.
Holló Barnabás portréja
Oľga Bodorová, a múzeum igazgatója azt is elárulta a tárlatnyitó közönségének, hogy a szobor 1946-os ledöntése után Holéczy Miklós akkori igazgatónak köszönhetően több mint tíz évig a múzeum épületében várt jobb sorsára. Sajnos, az a terv, hogy egykorvolt helyére Arany János szobrát állítsák fel, egyelőre nem jött össze. Ám az ötlet megálmodói még nem mondtak le róla, hogy egyszer a három költő a Tompa nevét viselő téren „fogjon kezet egymással”.
Holló Barnabás Alsóhangonyban (ma: Hangony) született 1865 május 16-án, s 1876-ban már a rimaszombati Egyesült Protestáns Gimnázium diákja volt. Itt kezdte el szobrászati tanulmányait is, mégpedig Martinelli Antal irányítása alatt, aki vele egy évben, szintén száz éve hunyt el. Apja korai halála miatt gróf Szirmay Alfréd vette a pártfogásába, így kerülhetett Stróbl Alajos híres Mesteriskolájába. A világvárossá fejlődő Budapesten úgy beszéltek róla, mint a „kuruc lélek kései fellobbanásáról”. S valóban, művészetét ennek a mély magyarságtudatnak állította szolgálatába. Szeretettel mintázott lovas szobrokat: előbb nemzeti romantikus szellemben, majd eljut az expresszív erővel megjelenített történelmi szobrászathoz. A millennium időszakának emlékművei közül ő alkotta a Hősök terén álló Bocskai Istvánt, valamint a honfoglaló vitéz alakját a Corvin téri Millacher-kúton.
Holló Barnabás alkotása Mátyás király sajógömöri szobra, s Csordás József vázlatait felhasználva ő fejezte be Kossuth Lajos losonci szobrát is, ahogy a régióban nem egy alkotása látható még. Szobrok mellett kisplasztikákat szintén készített, amelyeken központi szerepet játszik a népi környezet, a természet és a ló.
Az idén felújított Tompa Mihály-szobor a rimaszombati Tompa téren szintén Holló Barnabás alkotása (Fotó: Gecse Attila)
A Kolár Angelika által összeállított életrajzi kiállítás (a tárlatot több budapesti és miskolci intézmény, valamint Holló Barnabás leszármazottai, így Farkas Ildikó dédunoka és Delényi Éva támogatták, utóbbi tárogatón a megnyitón is fellépett) elsősorban a régióhoz köthető alkotásokra fókuszál, de pár értékes fotót ugyancsak felvonultat, amelyen maga a szobrászművész is megjelenik.
Ferenczy Istvánra több kiállítással is emlékezett már a múzeum, így 1992-ben és 2012-ben is, de Holló Barnabásról eddig elfeledkezett a gömöri utókor. Hála Goda Gertrud művészettörténésznek, tavaly Miskolcon az Officina Musei sorozat 23. darabjaként egy remek kismonográfia is napvilágot látott róla. S most, a halálának 100. évfordulóján megnyitott tárlat – amely 2018 február 28-ig látogatható – ezt a hiányt próbálja pótolni.
