Szociális kormányunk szeret azzal villogni, hogy minimálbért vagy nyugdíjat emel. Mostanában a családokra, a kisgyermekes anyukákra is jobban oda kíván figyelni, de a nevetségesnek mondható családi pótlék összegének tükrében ez az igyekezete nem annyira hihető. S hogy mennyire igaz az egyik kezével ad, a másikkal meg elvesz opció, azt sokan éppen a napokban tapasztalják meg, amikor nem kis bosszúsággal intézkednek a magasabb járulékok utalásáról a pénzintézetekben.
Február 8-án már 151,16 euró szociális biztosítást és 63,84 euró egészségbiztosítást kell befizetniük a vállalkozóknak. Ez csak a minimális összeg, amit még annak a kisvállalkozónak is fizetnie kell, aki alig pár száz eurót keres havonta. Szóval megint attól vesz el a kormány, havonta immár 214,96 eurót, akitől a legkönnyebb. Mit sem törődve azzal, hogy az adott kisvállalkozónak esetleg semmivel sem emelkedik, sőt lehet, hogy még csökken is a jövedelme a tavalyi évhez képest.
A nyugdíjasok most körülbelül annyi nyugdíjemelésre számíthatnak, amennyivel nőttek a vállalkozók járulékfizetési terhei. Az egyik szemünk nevet, a másik viszont sír. Senki sem vitatja, hogy a nyugdíjemelésre szükség van, főleg, hogy az idei esztendő már a drágulások jegyében fog telni, ha hihetünk az előrejelzéseknek. Meg azt is tudjuk persze, hogy az idősebb emberek a becsületes, jó szavazók, akiknek zöme vokssal köszöni meg azt a sok jót, amit a kormánytól kapnak… Nagyon népes tábor ez, jóval többen vannak, mint a kisgyermekes anyukák és a kisvállalkozók.
Az állam, úgy látszik, azt nem veszi észre, mert nem akarja, hogy egyre több kisvállalkozó dobja be a törülközőt, a lassan már elviselhetetlen terhek miatt. Elvégre nem azért lesz vállalkozó az emberből, hogy az államkasszát tömje, miközben ő maga egyik napról a másikra él és sokszor megállás nélkül dolgozik. Az is igaz, hogy a kisembernek sokszor nincs más választása, mint hogy kényszervállalkozóvá avanzsáljon, ugyanis egyre kevesebb olyan munkaadó van, aki alkalmazotti státuszt kínál.
Az már csak hab a tortán, hogy a szociális biztosító – mely mesterien ért a késedelmi kamatok felszámolásához, ha valaki később fizeti be a biztosítást és összevár néhány évet, mígnem akkora „büntetéssel” lepi meg a szerencsétlen vállalkozót, hogy az köpni, nyelni nem tud – eddig még nem küldte ki az értesítést az érintetteknek a magasabb járulékteherről. Ha megmarad a régi gyakorlat, akkor csak pár nappal az első magasabb összegű befizetés határideje előtt hozza a postás a hivatalos levelet. Hadd örüljön a szerencsétlen, aki évek óta már csak ad, de semmit sem kap.
Még a hetedik bőrt is lenyúzzák rólunk, miközben a családunkat alig tudjuk eltartani, és még nyugdíjunk sem lesz, hallani egyre több vállalkozótól, akik ha tehetnék, úgy vágnák sutba az egész vállalkozásukat, hogy csak úgy csattanna.
