A Magyar Közösség Pártja Dunaszerdahelyen rendezett ünnepi kongresszusán ünnepelte megalakulásának huszadik évfordulóját szeptember 29-én, ahol mások mellett kitüntették az elődpárt, az Együttélés elnökét, Duray Miklóst is. A díjakat Menyhárt József, Berényi József és Csáky Pál adták át.
Duray Miklós életútja 1945. július 18-án indult Losoncon, ma a Szövetség a Közös Célokért társulás elnöke. Nevét már a kommunista rendszerben megismertük. Ide tartozik a Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottságának megalapítása, a Charta ’77 polgárjogi nyilatkozat aláírása, a Kutyaszorító című könyve okozta vihar, ahogy az ezekért – ítélet nélkül – börtönben töltött 470 nap is. A rendszerváltozás után következett az Együttélés politikai mozgalom megalapítása, melynek vezetőjeként volt részese az 1998-as pártegyesülésnek. Az MKP alapító pártelnökei közül egyedül maradt hű az összetartozás eszméjéhez, a magyar egységhez, közösségünkhöz és korábbi önmagához. Emiatt gyakran vált különböző támadások célpontjává, olykor közellenségi szerepre próbálták kárhoztatni. Közéleti pályafutását több mint 20 jeles kitüntetés kíséri, köztük a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje is. Ezúttal pedig az MKP vezetése mondott neki köszönetet.
Duray Miklóst az MKP Országos Elnöksége jelölte a kitüntetésre. A díjat egy későbbi időpontban veszi át, mert ezekben a percekben Budapesten tartózkodik a Magyar Örökség-díjátadó ünnepségen, ahol Pogány Erzsébet, szervezetünk volt igazgatója a kitüntetett. Rajta kívül még Kvarda Józsefnek járt ki ez az elismerés, akinek szintén eljuttatják a díjat..
Kvarda József végzettségét tekintve kulturológus és jogász. Gazdag munkásságról számolhat be a közélet, az államigazgatás és az önkormányzati tevékenység terén. Volt országgyűlési képviselő, a kulturális minisztérium államtitkára, a Kormányhivatal tanácsosa, a nagyszombati kerületi önkormányzat alelnöke és megyei képviselő. Ezenkívül a Csemadok országos elnöke, az 1994-es komáromi nagygyűlés főszervezője – hogy csak néhány adatot említsünk életútjából. Tevékenysége mindig a felvidéki magyarság megtartására és előrehaladására irányult.
Az Országos Elnökség posztumusz a párt három titkárát is díjazta, akik a közelmúltban hagytak itt bennünket.
Hutter Mária a Komáromi járásban már a rendszerváltás után a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom járási titkáraként dolgozott. A Magyar Koalíció Pártja megalakulása után nyilvánvaló volt, hogy nála jobb járási titkárt keresve sem talált volna a párt. Számtalan olyan tulajdonság jellemezte, amellyel kevés ember büszkélkedhet. Nagyszerű szervező, kompromisszumokra képes és nagy munkabírású ember volt. Hasonlóképpen Molnár Zsuzsa, a Rimaszombati járás titkára is.
Molnár Zsuzsa 1954-ben született Csákányházán. 2002-ben állt a Szövetség a Közös Célokért társulás szolgálatába, előbb a losonci területi irodában, majd 2004 októberétől a rimaszombati területi irodában intézte a Magyar Igazolványokat 2012-ig. Közben 2009-től a Magyar Közösség Pártja rimaszombati járási titkárává nevezték ki. A járási, de a helyi rendezvények is elképzelhetetlenek voltak nélküle, s az utóbbi években ott volt minden fesztiválon, hogy segítse a Gömöri Ifjúsági Csoportot is. Lelke volt az MKP Rimaszombati Járási Elnökségének. Halálhírét elszoruló szívvel, hinni nem akarva kellett tudomásul vennünk. Temetésén nemcsak egy párt búcsúzott, hanem az egész felvidéki közösség.
A Rozsnyói járás titkára, Balázs Erzsébet 2017-ben, életének 55. évében távozott az élők sorából. Több mint tíz éven át volt az MKP Rozsnyói Járási Szervezetének odaadó, lelkes titkára. Munkáját mindenkor felelősséggel végezte. Könyvtárosként is munkálkodott szeretett falujában, Tornagörgőn. Sok-sok közösségi rendezvény szervezőjeként ismerték a környéken. Mindemellett a Csemadok Tornagörgői Alapszervezetének tagja és elnöke is volt. Közösségünkért tevékenykedő, tenni akaró és tettre kész emberként tartottuk számon.
A járási szervezetek jelöltjei is mind-mind közösségünkért dolgozó nagyszerű emberek, akik meghatódva vették át az elismerő oklevelet.
A Pozsonyi járásból Zsidek Veronika tősgyökeres pozsonyi, végzettsége szerint gépészmérnök. Közéleti munkásságát a közösség érdekében kifejtett szolgálatnak tartja.
A Szenci járásból Duray Rezső, az MKP elődpártjának, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalomnak alapító tagja, s azóta is mindent megtesz azért, hogy a járás MKP-s polgármester- és képviselőjelöltjei sikeresek legyenek a megmérettetésben. Fejes Boldizsár Vők polgármestere. Vők a Szenci járás legmagyarabb falujának is nevezhető, és azon kevés Pozsonyhoz közeli települések egyike, amelyek lakossága nem duzzadt fel, ami az önkormányzat és a polgármester kiállásának köszönhető.
A Dunaszerdahelyi járásban Bárdos Gábor a Magyar Közösség Pártjának elkötelezett tagja, közéleti tevékenysége mindig a felvidéki magyarság felvirágoztatására irányult. Nyolcadik éve dolgozik városvezetőként Somorján. Czajlik Jenő az MKP Dunatőkési Helyi Szervezetének elnöke. A Czajlik-ranch megteremtésével váltott ki elismerést, a lovas sport szeretete, másokkal való megszerettetése az egyik legnagyobb érdeme. Rostás László, az Együttélés Politikai Mozgalom egyik alapító tagja. A zűrzavaros időkben is hű maradt pártjához. A Szülőföldön Magyarul Társaság elnökeként a magyarság megmaradásért küzd. A Rákóczi Szövetséggel karöltve az anyanyelven történő oktatásért, művelődésért, a magyar iskolák megmaradásáért harcol. A mai napig tevékenyen részt vesz a Nagymegyer és Vidéke Polgári Társulás munkájában.
A Galántai járásban Farkas Imre politikai pályafutását az Együttélés mozgalomban kezdte, az MKP megalakulásától egészen napjainkig meghatározó személyisége a pártnak. 2002-ben az MKP helyi támogatásával Jóka község polgármestere lett, és mind a mai napig ezt a tisztséget tölti be. Herczog Adolf tagja a Csemadok diószegi alapszervezetének, az Együttélés helyi szervezetének alapító tagja volt, majd elnöke lett. 1998-tól az MKP helyi szervezetének elnöke, valamint az MKP járási elnökségének tagja volt.
A Vágsellyei járásban Borsányi Gyula, Pered község polgármestere 2001-től az MKP járási elnökségének tagjaként, majd a Nyitrai Kerületi Tanács tagjaként fejtette ki politikai tevékenységét. 2005-től 2016-ig a Nyitra Megyei Önkormányzat képviselője volt. Egy interjúban így nyilatkozott: „Bízom falum jövőjében, bízom a peredi ember életerejében, hűségében, magyarságában és hitében.”
A Komáromi járásban Becse Norbert a naszvadi helyi közösség oszlopos tagja. 2000-től tagja az MKP-nak, 2011-től a helyi szervezet elnöke, 2017-től a járási elnökséget vezeti. Második ciklusában Nyitra Megye Önkormányzatának képviselője. Bölcs Józsefet az első szabad helyhatósági választásokon Komáromfüss polgármesterének választották. Egyike volt annak a kilenc polgármesternek, akik a Csallóközi Városok és Községek Társulása nevében a komáromi nagygyűlést szervezték. Szabó Olga jogász az első szabad választáson az Együttélés Politikai Mozgalom színeiben lett Pat község polgármestere. 2002-től a Szövetség a Közös Célokért mellett működő Jogsegélyszolgálat vezetőjeként felvállalta a felvidéki magyarság jogi ügyeit. 2009-től 2017-ig újra Nyitra megyei képviselő, 2010-től ismét szülőfaluja polgármestere. Húsz éven át tartó polgármesteri pályafutása alatt nagyon sokat tett Komárom-Pat községért és a felvidéki magyarságért.
Az Érsekújvári járásban Forró László a kezdetektől egészen napjainkig helyi önkormányzati képviselő Érsekújvárott. Tanárként nemzedékek vitték tovább a tőle kapott tudást. Hugyivár Imre orvos több mint egy évtizede az MKP Köbölkúti Helyi Szervezetének elnöke. 2001-től négy választási ciklusban a Nyitra Megyei Önkormányzat képviselőjeként küzdött a régió magyarságának érdekérvényesítéséért.
A Nyitrai járásban Gál Erzsébet a ’89-es fordulat után Nyitrageszte polgármestere lett. Ezt követően még négy választási cikluson keresztül vezette a falut. 2010-től az MKP helyi szervezetének elnöke is. Alapító tagja a Zoboralji Községek Regionális Társulásának. Tagja a Csemadok területi választmányának, elnöke községe alapszervezetének, vezetője a „Téliződ” Női Éneklőcsoportnak. A Zoboralji Örökség Őrzői Hímző- és Viseletkészítő Műhely oszlopos tagja.
A Lévai járásban Kotora Marián 1990-től, az első önkormányzati választások óta kezdetben az Együttélés, majd az MKP jelöltjeként Nagysalló polgármestere. Rengeteget tesz a nagysallói magyarságért: az alacsony tanulói létszám ellenére még mindig van teljes szervezettségű magyar iskolája a falunak, támogatásával számtalan kulturális és hagyományőrző rendezvényt sikerült megvalósítani. Zachar Pál 1991-től hét évig alpolgármesterként tevékenykedett szülővárosában, Ipolyságon. 2001-től a Nyitra Megyei Önkormányzat képviselője. Járási elnökként sikerült újraszerveznie és megerősítenie az MKP működését a Lévai járásban.
A Nagykürtösi járásban Bodzsár Gyula az MKP járási titkárként a régió számos, a magyarság összetartozását segítő társadalmi és kulturális rendezvényének fáradhatatlan szervezője, sok esetben műsorvezetője. Főszerkesztője a KÜRTÖS című közéleti havilapnak.
A Losonci járásban Erdős Vince az MKP Füleki Helyi Szervezetének elnöke. Alapítója és sokáig országos elnökségi tagja volt a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetségének. A Csemadok és a füleki civil szervezetek munkájának jelentős támogatója.
A Rimaszombati járásban Juhász István a felvidéki magyar kultúra önzetlen mecénása. A 80-as években Hanván Honismereti Ház néven megteremtette egy dél-gömöri magyar múzeum alapjait, gazdagította az intézmény gyűjteményét. Jeles előadók meghívásával elősegítette a gömöri magyarság felemelkedését. Gál Piroska Rimaszombatban az örökös aktivista, a kezdetektől fogva jelen van az MKP életében. Igazi közösségi ember. A legutóbbi parlamenti választások alkalmával a legaktívabb aktivista volt Rimaszombatban, kora ellenére több tucat bérházat járt végig, hogy biztassa a választópolgárokat.
A Nagyrőcei járásban a tornaljai Lax László nyugdíjas magánvállalkozó. Megalakulása, azaz 1998 óta tagja a Magyar Koalíció Pártjának, illetve a Magyar Közösség Pártjának, azóta folyamatosan dolgozik a nagyrőcei járási elnökségben. Két választási ciklusban Tornalja alpolgármestere volt.
A rozsnyói járásbeli Máté Géza nyugdíjas tanár, szívügye az ifjúság és a sport. Vezetése alatt országos sikereket értek el a sakkszakkör diákjai. Ő kezdeményezte, hogy a pelsőci iskola felvegye Dénes György nevét.
A Kassa-vidéke járásban, Zsarnón Máthéné Domonkos Jolán az összetartó ereje a helyi közösségnek, aktív elnöke az MKP helyi szervezetének, valamint a Csemadoknak és gondnoka faluja református közösségének. Mint a Zsarnói Éneklőcsoport tagja, ma is tevékenyen hozzájárul szülőfaluja és a térség hírnevének öregbítéséhez.
A Kassai járásban Major György 2000-től az MKP tagja és 2002-től az óvárosi helyi szervezet elnöke. Három ciklusban önkormányzati képviselői tisztséget töltött be, emellett a kezdetektől aktívan részt vesz a kassai magyar szervezetek támogatásában. Saját kezdeményezésként 2011-ben otthont adott Esterházy János szobrának a Csáky-Dessewffy-palota udvarán. Köszönet munkájáért és támogatásáért.
A Nagymihályi járásban Csatlós István 1990-ben az MKDM bési alapszervezetének alapítója volt, ellátva az elnöki teendőket, ahogyan a későbbiekben az MKP helyi szervezetének vezetését is. A bési jelenleg a régió egyik legtöbb tagot számláló és legaktívabb helyi szervezete. Csatlós az MKP Nagymihályi Járási Elnöksége egyik legidősebb, de máig tevékeny, lelkes tagja.
A Tőketerebesi járásban Kajla János Véke község polgármestere. Sokat tett azért, hogy falujában is megalakuljon az Együttélés politikai mozgalom. A helyi és a bodrogközi kulturális rendezvények önzetlen anyagi és eszmei támogatója. Vallja: Az élet igazi értelmét a közösségért végzett munka, a jövő nemzedékek számára is maradandó alkotások jelentik. Kopasz József Nagytárkány község polgármestere 1998-tól. A Csemadok járási elnöke, később Kassa megye önkormányzati képviselője, aktív politikai pályafutása idején mindig a felvidéki magyarság érdekeit képviselte.
Szívből gratulálunk a kitüntetetteknek.
