LÉTkérdések címmel szerveztek szombaton közösségi eszmecserét a rendszerváltozás utáni egykori Lévai Értelmiségi Találkozók résztvevőivel.
A lévai Reviczky Ház falai között a résztvevőket a szervezők nevében a lévai születésű Gubík László, a Via Nova ICS elnöke és Csáky Pál, a Magyar Közösség Pártja (MKP) európai parlamenti képviselője köszöntötték. Gubík elmondta, nemcsak az emlékezés okán szervezték meg ezt a találkozót, hanem tanulni akarnak a múltból, és előre tekinteni, ezért a martosi székhelyű Esterházy Akadémia hallgatóit is meghívták a fórumra. Az egykori lévai találkozók idején is több párt próbálta megszólítani a felvidéki magyarságot, ahogy most is. Csáky Pál örömét fejezte ki, hogy sok fiatal jött el az eszmecserére, mint mondta, szimbolikus stafétaváltásnak is tekinthető ez a rendezvény.
Mint ismeretes, az 1989-es rendszerváltozás után az MKP elődpártjai, a Független Magyar Kezdeményezés (FMK, később Magyar Polgári Pártra változott a neve), a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (MKDM) és az Együttélés képviselték a politikai életben a felvidéki magyarságot – 1992-ig Csehszlovákiában, 1993-tól Szlovákiában. A politikai egység 1994-ben valósult meg (akkor még koalícióban), a tényleges pártegyesülés pedig 1998-ban.
Kiss Beáta, Lacza Tihamér és Lovász Attila (Fotó: Oriskó Norbert/Felvidék.ma)
A lévai találkozók „triumvirátusát” az Együttélésből Dolník Erzsébet, az MKDM-ből Csáky Pál, az FMK/MPP-ből pedig Zoller Mihály alkották. Utóbbi – sajnos – már nem él, a másik két politikus ott volt a szombati fórumon is. Mindketten úgy vélték, hogy a Csehszlovákia felbomlásával kínálkozó lehetőségek kiaknázása terén hibákat is elkövettek – a felvidéki magyarság és a magyar kormány részéről is. Csáky az egykori lévai találkozók jelentőségét abban látja, hogy együttműködésre késztették a magyar pártokat, fontos társadalmi témákat vetettek fel. A Mečiar-korszak idején, 1994. január 8-án megszervezett komáromi önkormányzati nagygyűlést a lévai találkozók „gyermekének” nevezte. Dolník Erzsébet megemlékezett azokról, akik ma már nem lehetnek közöttünk. Mint mondta, az 1990-es évek elején sok volt a tenni akaró ember, közöttük a Csemadokban aktív személyek, valamint az egyetemista klubok vezetői is részt vettek a lévai eszmecseréken.
Kiss Beáta, az MKP oktatási alelnöke vezette a sajtó képviselőivel folytatott beszélgetést, hangsúlyozta a sajtó közösségünk iránti felelősségét is. „A lévai találkozókon a sajtó ezt a felelősséget tudatosította, de vajon ma is?” – tette fel a kérdést. Lacza Tihamér, aki akkor a Hét főszerkesztője volt, úgy gondolja, az újságírónak feladata, hogy terelje az olvasók gondolatait. Rámutatott arra, hogy az internet térnyerése mára alaposan átformálta a sajtó helyzetét. Lovász Attila, a Pátria vezetője a lévai találkozók hozadékát abban látja, hogy megmutatták, különböző nézetű emberek is tudnak eredményesen együtt dolgozni.
Popély Gyula, Öllős László és Hajtman Béla (Fotó: Oriskó Norbert/Felvidék.ma)
A párttörténettel foglalkozó fórum résztvevőit Hajtman Béla (az Alsóbodoki Magyar Szakközépiskola igazgatója) kérdezte. Popély Gyula történész szerint bűnt követtek el a magyar nemzettel szemben azok, akik 2009-ben megbontották a magyar politikai egységet. A felvidéki magyarságnak a mai helyzetben elsősorban „tartásra” van szüksége. Öllős László politológus szerint a nemzetfelfogás megváltozásával lehetne eredményeket elérni, ehhez kemény szellemi munkára van szükség.
A köztársaságielnök-jelöltek fórumának vendégei Bárdos Gyula és Menyhárt József voltak, őket Haják Mária újságíró kérdezte. Bárdos Gyula – aki öt évvel ezelőtt volt az MKP államfőjelöltje – hangsúlyozta, a jelöltek feladata, hogy megmutassák, saját szülőföldünkön élünk, ahol egyenrangú megítélés jár nekünk. Ezt Menyhárt József MKP-elnök és jelenlegi köztársaságielnök-jelölt is megerősítette, a jelöltséggel az MKP a szlovák társadalom elé akarja tárni az őshonos felvidéki magyarsággal kapcsolatos megoldásra váró problémákat is.
Menyhárt József, Haják Mária és Bárdos Gyula (Fotó: Oriskó Norbert/Felvidék.ma)
A LÉTkérdések programján szerepelt még a „Kultúra és közösségépítés” programpont is, melynek keretén belül a Csemadok szerepéről folytattak eszmecserét. Bárdos Gyula a Csemadok országos elnökeként ezen is részt vett, mellette Dániel Erzsébet közösségszervező és népművelő, Görföl Jenő, a Csemadok korábbi országos titkára és Újváry László, a lévai Reviczky Társulás alapító elnöke voltak a fórum vendégei.
Újváry László, Dániel Erzsébet és Görföl Jenő (fotó: Gubík László fb-oldala)
