A Boldog Salkaházy Sára Iskolaközpont leendő épületének alapkövét fektették le ünnepélyes keretek között szerdán délután Szepsiben. Az ünnepélyes alkalmon a felvidéki magyar közösség egyik megtartó erejének nevezték az iskolaközpontot.
Az ünnepségen mások mellett jelen volt Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztos, aki beszédében kifejtette: A magyar kormány 2010 óta azon munkálkodik, hogy létrehozza a Kárpát-medencei oktatási teret, amelynek feladata, hogy összefogja a külhoni magyar ifjúságot.
Hisszük és valljuk, hogy a jövőt magyar nyelven írhatjuk
A miniszteri biztos beszédében a magyar iskolaközpontra utalva üdvözölte, hogy sikerült lerakni egy újabb közösségmegtartó erőt biztosító kis magyar sziget alapjait.
Szilágyi Péter beszélt az elmúlt években megvalósított nemzetpolitikai célkitűzésekről, ezek között említve a nemzetpolitikai intézményrendszer újjáépítését és megerősítését, az egyházi, kulturális és oktatási intézmények támogatását. Utóbbi kapcsán kiemelte a Kárpát-medencei óvodafejlesztési programot, amelynek keretében 38,65 milliárd forintból több mint 150 új óvoda és bölcsőde létesül a jövőben, illetve 450 meglévő intézmény felújítása és korszerűsítése valósul meg.
A programokról szólva leszögezte: azok sikeressége mára olyan biztos alapja lett az anyanyelven történő oktatásnak a Kárpát-medencében, amelyre a jövőben lehet és kell is építeni.
„Hisszük és valljuk, hogy a jövőt magyar nyelven írhatjuk. Ehhez azonban a mi törekvéseink mellett olyan életerős közösségek is kellenek, melyek generációról generációra fenntartják és megőrzik az identitásunkat”
– hangsúlyozta Szilágyi Péter.
Hozzáfűzte: ilyen a helyi magyar közösség Szepsiben is, ahol miután a Bódva-völgyi magyarok összefogtak egy keresztényi alapokon nyugvó intézmény létrehozása érdekében, sikerül valóra váltani egy évtizedekig dédelgetett álmot.
Keresztény alapokon nyugvó tanintézmény
A Boldog Salkaházy Sára nevét viselő iskolaközpont a térség egyetlen egyházi alapítású magyar oktatási intézménye. Annak leendő új épületében egy fedél alatt tanulhatnak majd a magyar gyerekek az óvodától az általános iskolán át a gimnáziumig.
A központ – amelynek ötlete még 2013-ban merült fel – létrehozását leginkább az indokolta, hogy a helyi oktatási intézmény régóta kapacitásgondokkal küzdött.
Az új iskolaközpont modern, 22 tantermes, további szaktantermekkel, tornateremmel és étkezdével felszerelt épülete a beruházásért felelős Jövőért Alapítvány szerint 2019 végére készülhet el.
A tanintézményben 2015 szeptemberében kezdődött el a tanítás. Az óvodát, alapiskolát és gimnáziumot magában foglaló oktatási központ jelenleg a város három különböző helyén működik. A növendékek száma meghaladja a kétszázat.
Az iskola célja a személyiségfejlesztés, a tanulók értelmi, erkölcsi és érzelmi nevelése, valamint részt vállalnak az egyház küldetéséből is a keresztény hitre nevelés területén. Az óvoda nevelési programjában elsődleges szerepet kap a családi környezet. A gimnáziumi oktatásban nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a fiatalok keresztény értékekre építve művelt, gazdag személyiséggé, Istent és embertársait szerető, felelős polgárrá, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberekké váljanak.
„Ha az Úr nem építi a házat, az építők hiába fáradnak…”
80 évvel ezelőtt, szinte napra pontosan – 1938 őszén meglátogatta a várost Salkaházi Sára szociális testvér, aki Kassára tartva egy éjszakát a római katolikus plébánián töltött. Ma ismét befogadtuk. Emlékét az itt élők nem hagyják elveszni. Őrizni akarják hitvallását, szociális érzékenységét, népéhez való ragaszkodását, sorsközösségét a szenvedőkkel és a bajbajutottakkal. Szeretnék, ha az épülő iskola, őrző fészke és röptetője lenne Sára testvér nemes lelkiségének.
Rohanó, olykor céltalanul sodródó világunkban az egyházi iskola indítása egy kis csoda. Örülünk és csodálkozunk, hogy bár itt-ott találkoztunk kerékkötőkkel, bizonytalanokkal, elbizonytalanítókkal is, de sokkal többen voltak és vannak azok, akik Istenben bízva és egymásba kapaszkodva – határon innen és határon túl – készeknek mutatkoztak arra, hogy együtt zarándokolva, Isten továbbra is csodát tegyen, hogy csodálkozhassunk. Az identitás, az önazonosság ugyanis nem a múlttól függ. Nem az adja, amik voltunk, hanem amit remélünk. Az igazi kérdés sohasem az, hogy „kik voltunk?”, hanem az, hogy „mit remélünk?”. A céltalan ember – bolyongó, kóbor. Sodródik. A cél felé tartó ember – zarándok, aki mélységes tudatában van annak, hogy „Ha az Úr nem építi a házat, az építők hiába fáradnak…” (Zsolt 126,1)
(MTI/Felvidék.ma/Gábor Bertalan)
