A Magyar Kultúra Napját már húsz éve gálaműsorral ünnepli a Falvak Kultúrájáért Alapítvány, amely küldetésének tartja a kulturálisan hátrányos helyzetben lévő települések és társadalmi csoportok életminőségének fejlesztését, a falvak kulturális örökségének ápolását és lehetőleg gazdagítását is. 1998 óta az ünnepség kiemelkedő eseménye a Kultúra Lovagja cím és kitüntetés átadása azok számára, akik kiemelkedő munkát végeztek az alapítvány céljainak szellemében. Sem a lovagi cím odaítélése, sem a gála programja nem ismer határokat – az Európai Unió eredeti célját, az együttműködést képviselve – ezért nemcsak külhoni magyarok, de más országok képviselői is mindig ott vannak a kitüntetettek között.
A Stefánia Palotában, a Honvéd Kulturális Központban rendezett gála díszvendége ezúttal Gömörország volt.
A hajdani történelmi vármegye szépséges vidékeit, településeit, nevezetességeit a Putnoki Városi TV kitűnő, patrióta szeretettel összeállított filmje idézte a műsor bevezetőjeként. Ezután kezdődött el az ünnepség a Boldogasszony Anyánk kezdetű régi magyar himnusszal, amit Tóth László, a Magyar Kultúra Lovagja intonált csak úgy, mint a Szent Korona másolatával és a szertartás többi külsőségével történő bevonulás után a Himnuszt.
Duray Miklós is eljött ünnepelni az új lovagokat (Fotó: Cservenka Judit/Felvidék.ma)
Nick Ferenc, a Falvak Kultúrájáért Alapítvány kuratóriumi elnöke, dr. Vezekényi Csaba a HM helyettes államtitkára, Krucsainé Herter Anikó az EMMI, valamint a díszvendég: dr. B. Kovács István a Gömöri-Kishonti Múzeum Egyesület elnöke mondott köszöntőt.
Négyen vehették át az Egyetemes Kultúra Lovagja kitüntetést: Vitkayné Kovács Vera újvidéki énekművész, Batbayar Zeneemyadar mongol nagykövet, Slavo Hal’ama szlovák könyvtervező-grafikus Rimaszombatból és Dr. Franz Szabad orvos a németországi Bad Neustadtból.
Slavo Haľama B. Kovács Istvánékkal (Fotó: Cservenka Judit/Felvidék.ma)
Slavo Haľama méltatásában elhangzott, hogy tevékenységével hosszú évek óta támogatja a szlovák és magyar nép közti barátságot. Számos magyar könyvet tervezett, többek között a Kastélyok, kúriák, udvarházak című kötetet és a Gömör-Kishonti Múzeum Egyesület szinte minden kiadványát. Az ő nevéhez fűződik a Gömörország folyóirat arculata, a Lant és biblia című kiadvány. Fotósa és grafikai szerkesztője a Felvidék középkori kolostorait bemutató kiállításnak. A Gótikus út kiállítást Strassburgban is bemutatták. Ő irányítja a kékkői vár évek óta tartó műemléki felújítását. Rendszeresen megszervezik a várban azt a tudományos tanácskozást, amelynek a témája: A Balassiak és koruk. A tanácskozás anyagát kétnyelvű kötetben jelentetik meg.
Dr. Franz Szabad (Fotó: Cservenka Judit/Felvidék.ma)
Dr. Franz Szabad vagyis Szabad Ferenc orvosprofesszor is kapcsolódik a Felvidékhez. Nagyszőlősön született 1941-ben. Apai ágon ősei papok vagy katonaként jelen voltak a magyar történelem fontos eseményeinél, a mohácsi csatában a család több tagja odaveszett. Anyai ágon a báró Perényi család leszármazottja. A II. világháború után Kassára menekültek, ahol elvégezte az orvosi egyetem fogorvosi szakát, később Prágában doktorált sebészként, majd Tunéziából emigrált Németországba. Az elmúlt tíz évben többször járt Magyarországon, ahol civilként közéleti, keresztény-konzervatív, valamint kulturális és bajor-magyar témákban tartott előadásokat. Huzamos ideje nagy gondot fordít a kárpátaljai magyarság és az ottani évszázados gyökerű művészet, a festőiskola és a magyar főiskola támogatására, valamint értékeinek megmentésére, és németországi bemutatkozásaik elősegítésére.
Harminc új lovagja van a magyar kultúrának a mostani ünnepségtől kezdve, köztük öten a Felvidéket képviselik.
Benedek László, a Magyar Kultúra Lovagja (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Benedek László fotóművész, barlangkutató Balogtamásiból Gömörország magyar kultúrájának emblematikus személyisége. Ő alapította a Gömöri Fotóklubot, amely vezetésével a térség határtalan népszerűsítője. Alig akad a Felvidéken olyan iskola, ahol ne adott volna elő a felvidéki természetről, természetvédelemről, barlangkutatásról, a városokról, kulturális értékekről, a fotózásról vagy annak történetéről. Egyik alapító tagja a Kultúráért Gömörben és a Gömörön Túl Polgári Társulásnak. Felvidék 400 magyar iskolájában szervez kulturális rendezvényeket. Az általa létrehozott galériákkal és kiállításokkal a térség népszerűsítője. Két alkalommal nyerte el fotóival a Barlangkutatók Világszövetsége fotóversenyét. Nyolc éven át őt tartották a „világ legjobb barlangos- és természetfotósának”.
Böhm András lovaggá ütése (Fotó: Cservenka Judit/Felvidék.ma)
Böhm András villamosmérnök és kultúraszervező Zsélyből a Pozsonyi műszaki egyetem elvégzése után tiszta szlovák környezetben: Garamszentkereszten kezdett dolgozni. Hazatérve folytatta polihisztor édesapja munkásságát, aki az elszlovákosodó községben ápolta a magyar anyanyelvet, színkört vezetett és régészeti feltárásokat is végzett. Böhm András újjáalapította a Victoria Kultúregyesületet, író-olvasó találkozókat szervezett és szorgalmazta a faluban még fellelhető néprajzi tárgyak gyűjtését. Elérte, hogy a Zichy-kastély emeletén állandó helytörténeti és néprajzi kiállítás nyíljon. Zsély község költő fia, Zs. Nagy Lajos emlékének ápolója, síremlékének készíttetője. Mint a szklabonyai Mikszáth Emlékház lektora feladatának tartja a még élő Mikszáth rokonokkal való kapcsolat ápolását. Neki köszönhető a Mikszáth-sírok rendbetétele is.
Dr. Keszegh Margit (Fotó: Cservenka Judit/Felvidék.ma)
JUDr. Keszegh Margit ügyvéd Révkomárom Város Önkormányzata képviselője, amely éppen 40 éve első munkahelye volt. Révkomáromban született, tanult, ismeri szülővárosát, igazi lokálpatrióta. Iskolás kora óta lételeme a szervezés. Középiskolai tanulmányai után Prágában a Károly Egyetemen szerzett jogi doktori diplomát. Gyakorlati ember, évtizedek óta aktív szerepet játszik Komárom kulturális és társadalmi életében. 1991-ben vezetésével jött létre a Komáromi Körzeti Hivatal, amely tisztséget 1993 elejéig töltötte be, majd ügyvédi pályára lépett. 1998-ban a Járási Hivatal elöljárója lett. 2003-tól visszatért ügyvédi pályájához. 2005-től a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület elnöke, rendezvényeinek, nemzetközi kapcsolatainak szervezője. A Jókai-díj társalapítója és adományozási ünnepségének – ezen belül 2018-ban az első Magyar Próza Napja – főszervezője.
Pásztor Csaba (Fotó: Cservenka Judit/Felvidék.ma)
Pásztor Csaba peredi vállalkozó húsz éve alapította a Mátyusföldi Nagycsaládosok Egyesületét, amelynek elnökeként szorgalmazza a térség kulturális életének és mondavilágának ápolását, a szülőföld szeretetét, a család összetartásának értékét. A térséghez tartozó, Szent István által alapított Deákin találták meg legrégebbi nyelvemlékünket, a Halotti beszédet. Hatvan tagcsaládjukkal és a környező települések polgáraival évente számos rendezvényt szervez, ilyenkor törekszik az új nemzedék tehetséggondozását is szem előtt tartani. A szűkebb pátrián túli gondolkodást a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének alapító tagjaként is bizonyítja. Részt vett a gútai és a peredi Esterházy János-emlékhely létrehozásában, emlékestek – ezen belül három vajdasági – szervezésében. Hatvan tagcsaládja Esterházy János a Magyar Kultúra Lovagja halálának 60. évfordulója alkalmából négynapos zarándoklattal tisztelgett.
Igó Aladár fia, Sándor (Fotó: Cservenka Judit/Felvidék.ma)
Sajnos Igó Aladár Hanva és egész Gömörország nagyra becsült festője, szobrásza 2016. november 14-én távozott az élők sorából. A Gömörországot bemutató filmen még láttuk munka közben, hallottuk ízes beszédét, de itt az ünnepségen már csak fia, Igó Sándor élhette át a lovaggá avatás szertartását, és hallgathatta megrendülten a méltató szavakat édesapjáról. Igó Aladár 1931-ben született Hamván, itt rendezték első kiállítását 1947-ben. Morvaországi sorkatonáskodása alatt felmentették a napi szolgálattól, festett és faragott. 1968-ban Tompa Mihály halálának 100. évfordulóján önálló kiállítása nyílt szülőfalujában, s ettől kezdve sorra nyíltak önálló és csoportos kiállításai Csehszlovákiában, később Magyarországon is. Rimaszombatban első díjat, a besztercebányai Országos Népművészeti Kiállításon kisplasztikai díj II. fokozatát vehette át. 1992-ben felavatják Czinka Panna szobrát Sajógömörben. 1999-ben Erdélyi Zsuzsanna a Duna Televízióban bemutatja az „Igó Aladár művészete” c. portréfilmet. 2004-ben részesül a Magyar Köztársaság Érdemrend Tisztikereszt kitüntetésében. 2011-ben átadják Hanván azt az emlékparkot, amelyben köztéri alkotásai kaptak helyet.
Megtelik a terem (Fotó: Cservenka Judit/Felvidék.ma)
Bár a felvidéki kitüntetettekre figyeltünk elsősorban, azért két nevet érdemes még megemlíteni a legismertebbek közül: a Magyar Kultúra Lovagja lett Farkas Bertalan dandártábornok, az első magyar űrhajós, a tudományok ápolásáért, Varga Miklós énekes, színész, zeneszerző a nemzeti identitást erősítő művészeti tevékenységéért. Természetesen a közönség vastapsa kísérte lovaggá ütésüket.
További nevek felsorolása helyett inkább csak annak illusztrálására hogy hányféle értékes tevékenységre figyelnek az alapítók: a honvédség és a társadalom kapcsolatának fejlesztéséért, pedagógusi életműért, népi hagyományok ápolásáért, börtönszínházért, világháborús emlékművekért, íjkészítésért, műemlék helyreállításáért, történelmi helyszíneken idegenvezetésért, múzeumalapításért, honvédsírok felkutatásáért járt a lovagi kitüntetés. Megérdemelnék mindannyian, hogy a Magyar Örökség-díjhoz hasonlóan az ő nevüket és tevékenységüket is nyomtatott kiadvány őrizze.
