Egy rádió, egy nyomtatott hetilap és egy online portál képviselőivel folyt az a kerekasztal-beszélgetés, melyre a XV. Komáromi Egyetemi Napokon került sor a felvidéki magyar sajtó helyzete kapcsán.
A beszélgetés moderátora Edmár Attila, a Selye János Egyetem Tanárképző Karának hallgatója volt. Lovász Attila igazgató a Pátria Rádió működéséről számolt be, majd válaszolt a kérdésre, mit gondol arról a kijelentésről, miszerint a média lenne a negyedik hatalmi ág.
Lovász Attila, a Pátria Rádió igazgatója (Fotó: Bölcskei Tímea/Felvidék.ma)
Az átlagember fogyasztói társadalomban él. „Nem vagyunk kisebbek” – hangsúlyozta, miként a magyar nemzeti kisebbség sem tekinthető helyes kifejezésnek.
A szlovákiai magyar nemzetiségű média fogyasztói érzékenyebben reagálnak a nemzetiségüket érintő kérdésekre.
A szólás- és sajtószabadság témáját úgy jellemezte, mint azon újságírást, amelynek szabadságát semmi nem korlátozza, de magának a szólásszabadságnak korlátja van, ahogy az információáramlásnak is. A magas rangú közszereplők esetében Szlovákiában a személyi adatok nyilvánosságra hozhatóak. A sajtó akkor lehet szabad, ha az ország biztosítani tudja az intézményei révén a sajtószabadságot. Megjegyezte: a politikusoknak igazán a közmédiában van hatalmuk. A sajtó akkor lehetne független, ha mindennemű politikai és gazdasági hatalomtól függetleníteni tudná magát.
Egy ország, ahol újságírót gyilkoltak
Lovász Attila kitért Jan Kuciak specifikus munkásságára. Az újságíró sikeresen kötötte össze a nyilvános információkat a szabad információáramlással. Ezáltal olyan témákhoz nyúlt hozzá, amiről mi, magyarok addig a napig nem is hallottunk.
„A sajtónak nem edukatív, hanem tájékoztató szerepe van” – közölte az igazgató, kiemelve azt a tényt, hogy Szlovákiában nem értékveszteség, hanem értékátalakulás van.
Nem biztos, hogy az a jó, amit a felvidéki magyar sajtó képvisel, mivel a valós tényfeltárás és oknyomozás helyett inkább véleményt nyilvánítanak.
A himnusztörvényhez annyit fűzött, hogy aki jogokat szűkít, az nem lehet demokrata. Egy képviselőnek nem kell mindenhez értenie, de a tanácsadói és egyéb lehetőségei által már jó döntést kell hoznia, annak a nemzetiségnek a nevében, melyet képvisel.
Cs. Liszka Györgyi, a Vasárnap főszerkesztője a lapot, mint egy családi hetilapot mutatta be, kiemelve az egyedi eladást, ami 22 000 példányszámot jelent hetente. Véleménye szerint a média feladata nem a hatalom gyakorlása lenne, hanem a közelmúlt eseményeinek átvilágítása.
Cs. Liszka Györgyi, a Vasárnap főszerkesztője (Fotó: Bölcskei Tímea/Felvidék.ma)
Mit fogyaszt az átlagos magyar?
A recept rovat és a közemberek története mindig emeli az eladást, ezáltal a példányszámot is. A lapban közölt közvélemény-kutatás alapján a felvidéki magyarságot ugyan érdekelné a poétika, a történelem eseményei, de mégsem vásárolnak ilyen lapot. A mérések alapján megmutatkozik, hogy holott a szlovákiai magyar átlagolvasó hűséges, a témaválasztás terén nem igazán tudja, mit is olvasna.
Létezik-e sajtószabadság Szlovákiában?
A közelmúlt eseményei rávilágítanak, hogy az újságíró bátran leírhatja a véleményét. Mégis hiányzik valami,
mégpedig a szlovákiai magyar sajtómunkások szolidaritása. Ez az a tulajdonság, amit otthonról kell magunkkal hoznunk, ez lenne a természetes.
„Ebben a helyzetben a közösségünk nem volt az” – húzta alá a lap főszerkesztője, miként, ha nem is egy magyar nemzetiségű emberről volt szó, szakmabeliként kellett volna vele foglalkozni.
A felvidéki magyar sajtó gyengesége, hogy amit leír, azért vállalnia kell a felelősséget, hiszen az olvasó elhiszi, amit olvas és azt is, amit a televízióban lát. Az értékvesztés itt az olvasó szemszögéből figyelhető meg, kevésbé figyelnek oda a tényekre és nem kételkednek.
S hogy miként esett a himnusz bitófa alá? Aki akarja, az mindig fogja, aki nem, az pedig úgysem énekli majd
„Elkoptatódik a himnusz, ha sokat éneklik” – mondta mosolyogva. Miként a Vasárnap nem közvetíti a politikai álláspontot, úgy meggyőződése, hogy a szlovák parlamentben nem azért hozták ezt a döntést, mert nem szeretik a magyarokat, sokkal inkább újabb botrányt szeretnének eltussolni vele, hogy a magyar nemzeti kisebbség az új törvényen rágódjon.
Hideghéthy Andrea, a Felvidék.ma felelős kiadója (Fotó: Bölcskei Tímea/Felvidék.ma)
Az online portál képviseletében Hideghéthy Andrea, a SZAKC ügyvezető igazgatója és a Felvidék.ma üzemeltetője bemutatta a honlapot, amit egy közéleti portálként ismerhetünk. A Felvidék.ma az egyedüli olyan portál, amely a Családlánc rovattal egy értéket közvetít a fiatalok számára, legyen szó párválasztásról, házasságról, vagy éppen gyermekvállalásról.
A számok és az olvasottság tükrében megjegyezte, hogy az oldalt olvasó közönség egy meghatározott elérési számot képvisel. A mérőszámok azt mutatják, hogy az olvasók hetven-nyolcvan százaléka visszatér, az olvasótábor pedig igazolja az oldal iránti érdeklődést.
A statisztikák és a harmincezer látogató a bizonyság arra, hogy a portál specifikációja érdemes a továbbfejlesztésre.
A demokrácia és a média kapcsolata
A demokrácia az egyik legmeghatározóbb eleme a szólásszabadságnak. Az embereknek segít abban, hogy egy optimális képet alakítsanak ki a döntéshozatalban. Miként minden polgár egy választópolgár, úgy a média feladata közvetíteni a választói képet a polgár felé, hogy segítse őt a döntéshozatalban.
Egy online portál esetében meghatározó a kor, a nem, a terület és az olvasótábor elérése. A nemzeti identitást érintő kérdésekben mindig magasabb az elérési szám, mint más témák esetében. „A múltidéző rovattal olyan értéket és információkat kapnak az olvasók, amit máshol nem” – fűzte hozzá.
Létezik-e a sajtószabadság Szlovákiában az újságírógyilkosság tükrében?
A sajtószabadság mélységei különbözőek lehetnek. Mégis a legegyszerűbben onnan tudjuk megállapítani, hogy létezik sajtószabadság, ha megfigyeljük, hogy mindig vannak ellenzéki lapok, melyek nem értenek egyet a többiek állításaival. Ahogy vannak pártok, úgy vannak lapok is. Az embereket megrendítette a hír, tüntetéseket szerveztek és a magyar kisebbség is beállt azok mögé a szervezetek mögé, melyek a tüntetést szervezték.
„Az emberiségnek nincs nemzetisége”
– fogalmazott az ügyvezető igazgató.
A hallgatóság (Fotó: Bölcskei Tímea/Felvidék.ma)
Az újságírógyilkosság nem függ össze szorosan a szólás- és a sajtószabadsággal. Az újságíró olyan témákhoz nyúl, melyek érdeklik. „Az időhiány és a gyorsaság követelménye mellett hírverseny van a portálok között, ami gyakran a minőség rovására megy. Ne váljunk felszínessé!” – élt javaslatával a portál kiadója, miként utalt arra is, hogy tartalmilag sok portál karaktergyilkos.
Március 27-én megszavazták a himnusztörvényt
A portál kiadója szerint a törvényjavaslat egy tudatos döntés eredménye volt, ami a magyar nemzetiség ellen irányult. Fontos megérteni azt, hogy ebből a helyzetből egyetlen kiút van, az EP-választások. „Magasabb szinten kell kiállnunk kisebbségünk érdekében, hiszen egy jogfosztás történt, ami jogosan fáj nekünk” – buzdította a jelenlévőket. A himnusz minden magyar lelkületű ember számára azt az értéket képviseli, amit kicsi korában tanult és ami egész életén át végigkíséri.
A rendezvény további előadásokkal folytatódott a Selye János Egyetem Tanárképző Karán.
