Legalábbis erős a mezőny abban a versenyben, ami a haladás fokát abban méri, hogy hol utálják jobban az őshonos kisebbségeket. A ma Európai Uniója ugyanis egy olyan hely, ahol egyszerre lehet nyilvánvaló hazugságokkal keresztre feszíteni egy országot jelentéseknek nevezett koholmányokkal, s ugyanakkor mindenféle következmény nélkül lehet gyűlölni és megkeseríteni a kisebbségek életét. Mármint a nemzeti kisebbségekét…
A szlovák viszonyokat jól ismerjük, van itt már himnusztörvény, zászlótörvény, nyelvtörvény, állampolgársági ellentörvény, koncepciós per gyűlölet-bűncselekmény áldozatával szemben, elképesztő rendőri brutalitás futballstadionban. Szóval minden, ami mondjuk egy Amnesty Internationalt teljesen hidegen hagy – hogy az adóinkból fenntartott uniós intézményekről ne is beszéljek.
Azonban – bár ez egyáltalán nem megnyugtató – nem vagyunk egyedül. Van még olyan szeglete a Kárpát-medencének, ahol a tizenkét aranycsillagot ábrázoló lobogó árnyékában vígan lehet gyűlölni és üldözni a magyarokat, anélkül, hogy Brüsszelben bárki is felszisszenne a durva jogsértések, méltánytalanságok miatt.
A terrorváddal bebörtönzött székely fiatalok – Beke István és Szőcs Zoltán – ügyét jól ismerjük: a legújabb fejlemény, hogy a román jogállam nem hazudtolta meg önmagát, a legfelsőbb bíróság az öt-öt év szabadságvesztésre ítélt fiatalok felülvizsgálati kérelmét elutasította. Aztán nekilódul az ember memóriája: marosvásárhelyi pogrom, avagy a „fekete március”, a Funar-korszak Kolozsvárott Mátyás királyunk elrománosításával (és még megannyi megalázó, durva magyarellenes megnyilvánulással), a vértanúk emlékére állított aradi Szabadság-szobor hányatott sorsa, a Székely Mikó Kollégium ügye – vég nélkül sorolhatnánk.
Hogy aztán megérkezzünk 2019 áprilisáig, amikor jogerőssé vált egy, még tavaly hozott ítélet, amellyel „le lehet fejezni egy községet” – és biztosak lehetünk benne, hogy ez is a cél.
Amint azt a maszol.ro megírta: horribilis összegű, mintegy 100 ezer eurós bírságot róttak ki Korond (Hargita megye) község polgármesterére. Katona Mihály „bűne” az, hogy – a jogerős ítélet indokolása szerint – megtagadta a „Községháza” magyar felirat eltávolítását előíró bírósági határozat végrehajtását.
Százezer euró egy magyar feliratért. Erre mondta Bíró Barna Botond, az udvarhelyszéki RMDSZ elnöke, hogy ezzel le lehet fejezni egy községet. Az esetről remek összefoglaló olvasható ITT.
Tegyük hozzá: nem csak egy községet lehet lefejezni, de egy egész nemzeti közösséget megalázni, megfélemlíteni, nyomás alatt tartani. Ahogy Trianon óta folyvást, mindig.
Soha nem volt még nagyobb szükség a nemzeti összetartozás napjára, mint most. Évente 365-ször.
