2018-ban Szlovákia határain belül 98 414 személy váltott lakhelyet, ami rekordnak számít a belföldi migráció 2009 óta végzett évenkénti összehasonlításait tekintve.
Erre a Statisztikai Hivatal (ŠÚ SR) munkatársai hívták fel a figyelmet, akik csütörtökön ismertették a 2018-as évre vonatkozó demográfiai adatokat. Ľudmila Ivančíková, a demográfiai osztály igazgatója elmondta: a helyváltoztatók csaknem 45 százaléka egyazon járáson belül talált magának új lakhelyet. Másik járásba 29,3 százaléknyian, másik megyébe pedig 25,8 százaléknyian költöztek.
Ami a határon túlra irányuló, illetve a határon túlról érkező migrációt illeti: Szlovákiában 2018-ban is magasabb volt a bevándorlók száma, mint a kivándorlóké. Tavaly ráadásul a migrációból fakadó népszaporulat meghaladta a természetest.
Utóbbi következtében 3346 fővel, előbbinek köszönhetően csaknem 4000 fővel nőtt a lakosság száma. „2018-ban a legidősebb, külföldről érkező bevándorló egy 91 éves férfi volt, a legidősebb kivándorló pedig egy 87 éves asszony” – árulta el Ivančíková.
Hozzátette: a migráció egyenlege 2018-ban csak Pozsony és Nagyszombat megyében volt pozitív. Mind a migrációs, mind a természetes népszaporulat egyedül Pozsony megyében volt pozitív értékű. Nagyszombat megyében a népességnövekedés összesített értéke szintén pozitív volt, ez azonban a migrációs növekedésnek volt köszönhető, amely kompenzálta a természetes népességfogyást.
Zsolna, Eperjes és Kassa megyében fordított volt a helyzet, a természetes népszaporulat kompenzálta az elvándorlás által okozott népességfogyást.
Általános népességfogyás (mind természetes, mind migrációs) volt jellemző tavaly Nyitra, Besztercebánya és Trencsén megyére is.
A városok és a vidék közötti migrációt összehasonlítva a mérleg a vidék javára billen, főleg a városokból való nagyobb mértékű elvándorlásból következő népességfogyás miatt, melyet nem képes kompenzálni a természetes népszaporulat.
(TASR)
