Március 6. és 8. között Prágába látogatott a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus Missziós Keresztje. A háromnapos esemény az év egyik legkiemelkedőbb ünnepnek számított a prágai magyar katolikusok számára.
Balga Zoltán atya meghívására, a Magyar Katolikus Püspöki Kar és a Bethlen Gábor Alapkezelő anyagi támogatásával valósulhatott meg a rendezvény.
Március 6-án, a Missziós Kereszt megérkezésének napján, első péntek lévén szlovák nyelvű keresztúttal kezdődött a programsorozat, majd szentmisén, végül éjfélig tartó szentségimádáson vehettek részt a hívek.
Balga Zoltán atya (Fotó: Lucie Hornikova)
Március 7-én, szombaton a prágai magyar katolikus közösség Esterházy Jánosra emlékezett. A boldoggá avatását szorgalmazó Esterházy János Társulás az Emberi és Keresztény Értékekért szervezésében koszorúzást tartottak a prágai motoli temetőben. A megemlékezésről ITT olvashatnak.
A koszorúzást követően a Szent Henrik- és Kunigunda-templomban folytatódott a megemlékezés. A Budapesti Központi Szeminárium rektora, dr. Martos Balázs atya vezetésével húsz kispap utazott Prágába erre a három napra, hogy szolgálatukkal és jelenlétükkel erősítsék a magyar közösséget az ünnepen.
A magyar nyelvű keresztút egyes stációinál Esterházy János gondolataival, a róla szóló visszaemlékezésekkel egészítették ki a rendszerint használt egyházi szöveget. A keresztút a Missziós Kereszt és Esterházy János szimbolikus jelenlétében egészen különös, mély lelki élmény volt.
A keresztutat követő szentmise homíliájában Balázs atya kiemelte, milyen nagy szükségünk van egymás hitére. Szent Pál apostolnak a rómaiakhoz írt leveléből idézte a következő sorokat: „Mert szeretnélek látni benneteket, hogy megerősítésetekre valamilyen lelki ajándékot adjak nektek, vagyis, hogy együtt bátorodjunk meg közöttetek egymás hite által, a tiétek és az enyém által.„ (Róm 1, 11-12).
Dominik Duka prágai érsek, bíboros (Fotó: Lucie Hornikova)
Ahogy a Missziós Kereszten elhelyezett ereklyék szentjei, úgy Esterházy János is igazi példaképe lehet minden magyarnak, minden hívőnek és minden jószándékú embernek. A szentek élete egy olyan fogódzó, amelybe minden nehézségünk során bátran kapaszkodhatunk.
Ahogy Esterházy János a Gulag rettenetében, majd a csehszlovák börtönévek megpróbáltatásai során Krisztusba vetette minden reményét és hitét, az ő szeretetébe kapaszkodott, úgy mi pedig hívjuk Esterházy és a boldog, illetve szent magyarok segítségét mindennapjainkban.
A szentmise után Ozsváriné Ramocsay Imri, a Missziós Keresztet készítő ötvösművész özvegye tartott előadást. Az előadás talán nem is igazán jó szó ebben az esetbe, inkább tanúságtételről volt szó.
Ozsvári Csaba alkotásaiból olyan mélyen megélt Istenhit sugárzik, amely nem hagyja érintetlenül szemlélőjét.
Legismertebb művei közé tartozik az a domborművekkel díszített misekönyv, amelyet II. János Pál pápa magyarországi látogatása alkalmából alkotott, és amelyet jelenleg Ferenc pápa is használ. A magyar főpásztorok 2008-as ad limina látogatásuk alkalmával egy Ozsvári-kelyhet ajándékoztak XVI. Benedek pápának. Az ötvösművész, a magyar egyházművészet kiemelkedő alakja, családja és barátai körében 2009. július 9-én, Óbudaváron váratlanul, egy életfelajánló szentmise után elhunyt. Művészként többször is kifejezésre juttatta, hogy kizárólag Istent kívánja szolgálni. Ozsváriné Ramocsay Imri beszéde a lélekről szólt, a lélek által.
Szent Henrik- és Kunigunda-templom (Fotó: Lucie Hornikova)
A szentmise alatt az oltártól balra állt a Missziós Kereszt, rajta a magyar szentek és boldogok ereklyéivel és egy Szent Kereszt-ereklyével. A kereszt készítője, Ozsvári Csaba boldoggá avatását a schönstatti közösség kérvényezte. Az oltártól jobbra pedig a boldoggá avatási folyamat közepén tartó Esterházy János képe volt elhelyezve. Ez a szent erőtér, ami szombaton este körülölelte a kereszt és a kép által szimbolizáltan a magyar közösséget, egész életre elkísérheti a jelenlévőket.
Kérjük imáinkban Esterházy Jánost, legyen velünk, mutasson utat, ahogy tették a nagy szent és boldog elődök: Szent István, Szent Imre, Szent László, Szent Erzsébet, Szent Margit, Szent Hedvig és Szent Kinga mellett a reformáció korában hitüket megvalló Szent Kassai Vértanúk, és a XX. század diktatúráinak hitvalló, soha meg nem alkuvó áldozatai: Boldog Brenner János, Boldog Apor Vilmos, Boldog Romzsa Tódor és Boldog Salkaházi Sára.
