Baross Gábort hívja a köznyelv az úgynevezett vasminiszternek, mivel az ő nevéhez kötődik a Magyar Királyság vasúthálózatának kiépítése, fejlesztése. Ezen elv alapján bátran nevezhetnénk a Garam mente vasgrófjának Breuner Ágostont – aki a zselízi kastély építőjének, Esterházy János Károlynak volt az unokája –, mivel munkássága ugyancsak összefüggésbe hozható a kötöttpályás közlekedési eszközrendszer fejlesztésével.
Többek között elvitathatatlan érdemeket szerzett főigazgatóként a Vág-völgyi vasút kiépítésében, melynek elismeréseként 1873-ban császári és királyi kamarási méltóságot nyert el. A birtokrendszeri uradalmat egyébként az Osztrák-Magyar Monarchia legmodernebb uradalmai között tartották számon akkoriban.
Emellett tevékenysége időszakában, az 1880-as években épült ki a Párkány–Csata, majd a Csata–Léva közti vasútvonal.
Hogy ehhez mennyi köze volt, arról nincs tudomásunk, mindenesetre 1884 és 1892 között a Magyar Országgyűlés főrendiházának (felső kamara) tagja, illetve miniszteri tanácsos is volt, nem utolsó sorban pedig a Széchenyi István alapította Nemzeti Casinonak a tagja, mely olyan nemeseket tömörített, akik nyitottak a nemzeti közművelődés, a közérdekű eszmecsere és párbeszéd, valamint a magyar társadalom és az ország fejlődésének előmozdítása érdekében.
Halála előtt egy évvel pedig megépült Oroszkán a Garamvölgyi Cukorgyár Rt., ahova többnyire a zselízi uradalom földjeiről szállították a cukorrépát. Ezen áruforgalom logisztikájára építették ki a kisvasút infrastruktúráját, mely fokozatosan behálózta az egész térséget.
![](https://felvidek.ma/wp-content/uploads/2020/03/m2.jpg)
Gróf Breuner Ágost (teljes nevén: August Johann Evangelist Karl Borromeus Joseph Breuner-Enckevoirt) 1828. október 1-én született Alsó-Ausztriában, Grafeneggben. Apja, idősebb Breuner-Enckevoirt Ágoston, anyja pedig a zselízi kastély építőjének, Esterházy János Károlynak a lánya, Esterházy Mária Terézia Karolina. Felmenője Fülöp Ignácz 1687-ben nyert magyar indigenátust.
Azóta a család asparni ága – magyar családokkal jutván többszörös sógorságba – birtokossá vált. Bars, Hont és Nyitra megyékben nagy uradalmak fölött rendelkezett. Ágost gróf 1855. október 14-énHorpácson vette feleségül Széchenyi Agátha grófnőt (született 1833. 10. 18-án, teljes nevén: Marie Agathe Franciska Ludovika Stefánia Széchényi de Sárvár-Felsövidék), akivel Zselízen letelepedtek le.
Aktívan részt vett a közügyekben: parlamenti képviselő, császári és királyi kamarás, miniszteri tanácsos, a bécsi bányászati kamara tanácsosa volt.
1884-ben a Ferenc József-rend nagykeresztjével tüntették ki. Kiterjedt erdőségeiben híres vadászatokat rendeztek.
![](https://felvidek.ma/wp-content/uploads/2020/03/m3.jpg)
Vadászatain Európa főúri és politikai elitjének jeles tagjai is gyakran vettek részt. Közeli rokonságot ápolt Ratibor hercegével, II. Ratibor Victorral is, aki Breuner-Enkevoirth Mária (1856–1929) nevű lányát vette feleségül. Másik lányát, Ernesztínát pedig a zselízi kastély utolsó lakójaként tartjuk számon, aki egészen 1945-ig Zselízen élt. Összesen hét gyermekük született.
1894. február 21-én, 65 évesen halt meg Fiumében. Megérdemelné, hogy emlékét méltóbban őrizzük, legfőképpen Zselízen.