Gyuri bácsi, a bükki füvesember ma ünnepli 92. születésnapját. S ahogyan sokan mások ezen a tavaszon, ő is társaság nélkül, otthon fogadja a jókívánságokat. A jeles alkalomból a Györgytea szakhonlap készített interjút az ünnepelttel.
Gyuri bácsi ma ünnepli a 92. születésnapját. Sajnos, úgy tűnik, ezen a tavaszon elmaradnak a szülinapi vendégségek. Hogyan ünnepel?
Először is megköszönöm a Jóistennek, hogy megsegített abban, hogy idáig éljek. Úgy néz ki, hogy idén én is egyedül ünnepelek. Van egy segítségem, aki főz rám, gondolom, hogy ő fog valamit sütni. Meg hát a családom, a kollégáim, a barátaim telefonon felköszöntenek. De ha eljönnek, akkor is másfél méterről, szájmaszkban beszélünk. Ezt most el kell fogadni.
Ha lehetne három kívánsága, mit kérne?
Először is szeretnék jó egészségben élni 100 éves koromig, a másik kívánságom az, hogy a családom is egészséges maradjon. A harmadik kívánságom az egész magyar népnek szól, azt szeretném, ha a magyarok odafigyelnének magukra, az egészségükre és alkalmaznák azt, amit az ősök tudtak: használják a természetet, hiszen a természet mindenre tud orvosságot.
Az első kívánsággal úgy tűnik, nem lesz gond. Ha jól tudom, önnek egyszer egy javasasszony hosszú életet jósolt.
Igen, egyszer azt mondta egy öreg cigányasszony, hogy 124 évig fogok élni. Aztán később, amikor elmentem a feleségemmel az Avasra, ahol annak idején randevúztunk, ott meg egy fiatal cigánylány jósolt nekem 94 évet. Mondtam neki, hogy ne spóroljon már, dobjon rá még valamennyit… Tény, hogy nagyon hosszú az életvonalam.
Van olyan gyógynövény, amit gyerekkora óta fogyaszt?
Több ilyen is van, a csipkehús mindenképpen, tele van C-vitaminnal, a kakukkfű immunerősítő, a csalán vér- és májtisztító, a mezei katáng a hasnyálmirigyet támogatja, a galagonya a szívet, és ott vannak az emésztésjavító menták. Persze nem mindet fogyasztom gyerekkorom óta, a galagonya inkább az öreg szív gyámolítója. De az igaz, hogy gyerekkoromban azt ittuk mindannyian, amit a nagymama reggel megfőzött. Ilyenkor tavasszal sok volt a friss csalánból, gyermekláncfűből készült tea is.
A friss növényből ugyanúgy kell teát készíteni, forrázással?
Igen, de mivel nem kell magát megszívnia, elég 5-6 percig áztatni. A csalánlevelet a virágzásig gyűjtjük, akkor van benne a legtöbb hatóanyag.
A gyógynövények sosem változnak? Mindet ugyanarra használjuk, ahogy a régiek?
Igen, hiszen ez évezredes tapasztalat. Általában az állatok megfigyelésével alakult ki a felhasználási módjuk. Meglepődve hallottam nemrég, hogy a csimpánz úgy negyvenféle gyógynövényt ismer csak gyomorbajra és el tudja dönteni, hogy mikor melyiket használja. De a háziállataink közül a kutya és a macska is, ha elrontja a gyomrát, a tarackbúzát eszi meg, amely emésztésjavító hatású. Nekik ezt senki sem tanította, ösztönösen tudják, mi a jó nekik.
Van kedvenc gyógynövénye?
Nincs ilyen, mindegyiket a maga helyén kell használni. Vannak olyan növények, amelyek nagyon sokat tudnak, de az emberiség nem akarja használni. Ilyen a diólevél is. Kiváló, nagyon sokoldalú, olyan tapasztalataim vannak vele, amelyek már-már hihetetlenek. Egy riporternő nemrég mondta nekem, hogy egy éve fogyasztja a diólevélből készült teát és elmúltak a mellcisztái. Erről a hatásról eddig nem tudtam. Ezért fontos, hogy kapjak visszajelzést arról, kinek mi és hogyan hatott, hiszen a népgyógyászat is így épült fel: tapasztalati úton.
Mi a titka a diófának? Tudományos munkák szerint mérgező és nem bizonyított a hatása, ha ilyen kiváló gyógynövény, miért nem foglalkoznak vele?
Nem tudom. Pedig az sem igaz, hogy mérgező és nem terem meg alatta semmi. Az igaz, hogy fertőtlenítő, gombaölő, baktériumölő hatású a lehullott levele, amit össze kell gyűjteni, de nekem is van a diófa alatt virág is, bokor is, vígan elvannak és virágoznak. Inkább az a furcsa, és erre még nem találtam választ, hogy miért van az, hogy a diófa alatt nem hajt ki utód. Az összes fa növeszt „kölket”, a diófa nem.
Volt emlékezetes eset, amikor tudott valakin segíteni a gyógynövényekkel?
Ó, volt sok, csak az a baj, hogy nem nagyon jegyzem meg. Talán egy eset, amikor egy néni vesedialízis előtt állt. Ajánlottam neki a zsurló, tejoltó galaj és nyírfalevél keverékét 1 hónapra. A néni azóta se került dialízisre, és jól működik a veséje. És most eszembe jut még egy eset.
Egyszer Szlovákiából hoztak hozzám egy kisgyereket, akinek a fél oldala nem mozgott rendesen, az egyik szemhéját be sem tudta csukni.
Többek közt szurokfűteát ajánlottam neki, meg hogy külsőleg a cickafark és kakukkfű keverékéből készült teával dörzsölje be a csigolyák mentén. Két hónap múlva örömmel jött az anyuka, hogy már jól mozog a gyerek és be tudja csukni a szemét.
Cickafark és kakukkfű külsőleg bedörzsölésre? Honnan jönnek ezek a gyógymódok?
Sokszor én magam se tudom, de valahonnan bevillan, hogy ez jó lehet. Régen én nemcsak a nagymamától hallottam gyógyhatásokat, hanem egy bábaasszonytól, Alvinka nénitől is. Hozzá is sokan jártak. Amíg a fiával játszottunk a konyhában, hallgattam, hogy mit tanácsol a betegeknek és úgy tűnik, sok minden megmaradt.
Ez a tudás mentődött át a Babaváró teájába is?
Igen, egy része.
Hány kisbabának lett az elmúlt években a fogadott nagypapája?
Nem tudom pontosan, több ezer baba született. A visszajelzések alapján a kúrát rendesen betartók harmadánál megszületett a vágyott kisbaba.
Mi újság a lelki fájdalmakkal? Szerelmi csalódás, gyász, pánikbetegség – ilyenekre is tud gyógyteát ajánlani?
Hogyne, sok ember küzd lelki, mentális problémákkal. Minden esetben azt mondom, hogy gondolkodjanak el azon, ha elkezdenek idegeskedni, rágódni, mi fog történni. Mert semmi. A pszichiáterek, pszichológusok, idegorvosok azt mondják, hogy az idegi problémák 95 százaléka akarattal, 5 százaléka gyógyszerrel gyógyítható. Én meg a természetet ajánlom. Gyógynövényt is tudok mondani (citromfüvet, orbáncfüvet, levendulát), de a legjobb, ha az illető kimegy és sétál egy nagyot a természetben. Az akarat a lényeg. Saját példa. Kereskedőtanuló koromban kaptam két pofont a tulajdonostól, már nem tudom miért. Hazarohantam sírva, elpanaszoltam anyámnak, na erre ő is lekevert két pofont és visszaküldött, hogy azonnal kérjek bocsánatot. Először rosszul esett, de aztán rájöttem, hogy igazuk volt, megérdemeltem. És nem okozott az eset semmilyen lelki törést. Meg az se, hogy elemi iskolás koromban, hatévesen az iskola előtt eljártam dolgozni. Nagyon szegények voltunk, kellett a pénz. Reggel hatra mentem a gazdálkodókhoz és onnét házhoz vittem két jó nagy kannában a tejet. Egy hónapra kaptam két pengőt.
Gyuri bácsi életén is átcsörtetett a 20. század. Soha nem volt olyan helyzet, amikor azt mondta, hogy ezt nem bírom tovább, feladom?
Nem volt ilyen. A mai eszemmel végiggondolva, fiatalon olyanokat tettem meg, amiket ma már nem mernék. Háború alatt úgy játszottunk a lőszerekkel, meg a bombákkal, mint más a labdájával. A háború után én tartottam el a nyolcfős családot. Jártam falura, meg éjszaka Romániába fűszert és sót csereberélni, egyszer el is kaptak a határőrök.
A háború környékén kezelt embereket gyógynövényekkel?
Nagyon ritkán. Annyit tudok, hogy a háború alatt az egészségügy hordta ki a honvédséghez a gyógynövényeket, mert nem voltak gyógyszerek. Engem szerencsére nem vittek ki a frontra, de úgy tudom, hogy az óriáspöfeteg gomba spóráját a katonák használták, mert szinte azonnal elállítja a vérzést. 1991-ben ugyanezt hallottam a honfoglalás kori magyar népgyógyászatról szóló konferencián is. Nagymama még azt is mondta, hogy csak arra kell vigyázni, hogy a szembe ne kerüljön spóra, mert vakságot okoz.
Egyszer azt mondta, hogy olyan gyógynövényből van bőség, amire épp szükség lesz. Ez tényleg így van?
Szerintem igen.
A Jóisten tálcán nyújtja a megoldást a bajokra.
Egyszer egy konferenciára mentünk egy orvosnő ismerősömmel, és ahogy haladtunk, nézegettem a tájat és megjegyeztem, hogy jövőre sok lesz a pajzsmirigybeteg. Kérdi tőlem, miből gondolom. Hát abból, hogy rengeteg a közönséges galaj. Egy évre rá találkoztunk és mondta, hogy nem hiszi el, de tíz orvos barátját is megkérte, hogy nézzék már meg, hogy alakult náluk az elmúlt évben a pajzsmirigybetegek száma, és kiderült, hogy megduplázódott. Azóta is nagyon sok a pajzsmirigybeteg.
Gyuri bácsi fedezett fel gyógynövényt?
Inkább azt mondanám, tanultam sok olyan fajt, amit a nagymama nem mondott. Például a mezei ürömről vagy a bárányürömről ő nem tudott. Pedig utóbbiról dr. Csapó azt írja 1908-as füveskönyvében, hogy „az bárányüröm jó veres borban főzve, a kopasz főn hajat növeszt”. Most már elég kopasz vagyok, nekem is ki kellene próbálni. Aztán van olyan is, hogy az embernek teljesen véletlenül bővül a tudása. Az egyik gyógynövénynapon is odajön hozzám egy férfi egy növénnyel, kérdezi, mi lehet ez? Fekete üröm volt. Kiderült, hogy a kutyáját ez gyógyította ki a rákból. A fekete ürmöt a pollenje miatt irtják, itthon nem nagyon használják. Egy embert tudok, aki Németországban kezel prosztatarákot fekete üröm gyökeréből készült készítménnyel.
Tartja a kapcsolatot más füvesemberekkel?
Van egy pár olyan szakember, akikkel tartom a kapcsolatot Erdélyből is, Magyarországról is. Hiszen a jó pap is holtig tanul, én is mai napig sokat tanulok másoktól. Erdő Péter mondta tavaly a húsvéti prédikációjában, hogy azt hittük, mindent tudunk a természetről és kisült, hogy semmit sem. Mélyen egyetértek vele.
Gyuri bácsi mit érez a természetben járva?
Azt érzem, hogy otthon vagyok. Sosem féltem a természetben, akkor se, ha egyedül sétáltam és muflonnal vagy rókával találkoztam. Pedig itt már vannak farkasok, néha-néha egy medve is lesétál a Bükkbe. A természetben rend van, szabály van. Minden növény, minden élet egy rendszernek a része és azt teszi, amit neki tennie kell. Csak az ember nem érzi magát a természet részének, kihullott belőle – és erre rá is fizet az emberiség.
Ön szerint miért kapta az emberiség most ezt a járványt? Elkényelmesedtünk? Túl nagy jólétben élünk?
Szerintem azért, mert a mai ember nem hisz semmiben.
Nem ér semmit a ne ölj, ne lopj, segíts a felebarátodon parancsolat, mindenki fut a pénz után.
Pedig a szegény népek, az indiaiak, hinduk sokkal boldogabbak, mi meg fogcsikorgatva nézzük a tévét. Igaz, én nem, mert nagyon kevés időt töltök tévénézéssel. Viszont minden este elég hosszan imádkozom, a családomért, az emberekért, áldást kérek a munkánkra.
Jövőbeli terveiről mit tudhatunk meg?
Szeretnék továbbra is minél több emberen segíteni. Jó lenne a gyógynövénykertemet is befejezni. Aztán azt mondják, aki diófát ültet, az bízik a jövőben, no én pár éve 1000 diófát ültettem, igaz, a levele miatt, de azért szeretnék még a dióültetvényemről jövő dióból zserbót enni.
(gyorgytea.hu/Felvidék.ma)
