Az őshonos nemzeti kisebbségek európai szervezete, a FUEN alapos munkát végzett, kezdeményezését az európai bíróság csaknem teljes egészében legitimnek minősítette. Ám az Európai Bizottság megint az elzárkózást, az elutasítást választotta.
Magyar politikusok üdvözölték, hogy az Országgyűlés szerdán határozatban jelentette ki, továbbra is kiáll a Minority SafePack elnevezésű európai polgári kezdeményezés mellett. Őry Péter, Csallóközcsütörtök polgármestere, a Pro Civis Társulás elnöke szerint a Minority SafePack ügye szimbolikus ügy, amely a magyarság „elmúlt száz évének kálváriáját” is jól mutatja. Őt kérdezte a Gondola.
Elmondta, a felvidéki aláírók bízhatnak egy kitartó és hosszú – több éves – harcban, hiszen ahhoz is, hogy a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés aláírásgyűjtése megkezdődhessen, az európai bíróságnak kellett elmarasztalnia az Európai Bizottságot, mely már a kezdet kezdetén elutasította az uniós kisebbségvédelmi jogrend létrehozásának gondolatát arra hivatkozva, hogy az kizárólag nemzetállami hatáskörbe tartozik. Vagyis: nem kívánt teret adni 50 millió polgára elvárásainak.
„Az őshonos nemzeti kisebbségek európai szervezete, a FUEN alapos munkát végzett, kezdeményezését az európai bíróság csaknem teljes egészében legitimnek minősítette, ami azt jelenti: közösségi jogrendben szabályozható a nemzeti és nyelvi kisebbségek helyzete. A sikeres aláírásgyűjtést követően a cselekvés – a jogalkotás megkezdése – helyett a Bizottság megint az elzárkózást, az elutasítást választotta. Ötvenmillió polgárának azt üzente: nem érdekel, mit akartok, s nem csupán a sikeres petíciót, hanem saját „legfőbb” jogi ügydöntnöke ítéletét is a kukába dobta. Hozzáteszem: a jogállamisági alapelvek legnagyobb dicsőségére! Nincs más lehetőségünk, mint újra a bíróság elé citálni az európai Bizottságot; újabb döntést kérni arról, ami egyszer már eldöntetett, s míg az megszületik, a fizikai-szellemi létükben érintett, szülőföldjükön veszélyeztetett helyzetben túlélni próbáló uniós polgárok soraiban újabb támogatókat keresni és találni ügyünknek. Leveleket, állásfoglalásokat írni és benyújtani az Európai Bizottságnak, hogy rákényszerüljön elutasító magatartása megváltoztatására, s hogy tudatosuljon benne: ötvenmillió ember akaratát nem söpörheti le az asztalról” – nyilatkozta Őry Péter.
Hangsúlyozta, Csehország és Szlovákia jogrendjében az egykori jogfosztó rendeletek máig hatóan jelen vannak. S érdekes módon ez nem képezi jogállamisági vita-vizsgálatok tárgyát.
Mint mondta, ahogyan az elhallgatás jellemzi a bizottsági tagok viselt dolgait, korrupciógyanús ügyleteit is Brüsszelben.
„Az értékrenddel, a mércével, az etalonnal, az erkölcsi színvonallal nagy baj van. Optimizmusra nincs okunk. Túl sok a felfelé buktatott politikus az EU különböző szerveiben, akiktől saját hazájuk úgy szabadult meg, hogy Brüsszelbe delegálta őket. Különösen azokat, akik ilyen-olyan ngo-k szövetségesei voltak, tehát megvan a megfelelő „civil”- és médiahátterük is. Hogy ezzel a „közös Európa” eszméje degradálódik, nem nagyon érdekli a hatalmon lévő nemzeti politikusok többségét. Egy kisebbségi létre kényszerített ember azonban ilyen körülmények közt sem adhatja fel. Sziszifuszi a küzdelem, de hát mi az életünkért, a meg- és fennmaradásunkért harcolunk. Nekünk vannak olyan értékeink, amelyek erkölcsi tartást is adnak. Még egy sarkaiból kifordult orwelli világban is” – fejtette ki Őry.
(Gondola.hu/PrésHáz/Felvidék.ma)
