Hosszan tartó tapssal jutalmazta a július 14-i esti díszbemutatón Enyedi Ildikó A feleségem története című filmjét a 74. cannes-i filmfesztivál közönsége.
A cannes-i Fesztiválpalota 2300 férőhelyes Lumiere nagytermében telt ház előtt mutatták be a hivatalos versenyprogram magyar alkotását, amely 23 művel verseng az Arany Pálmáért.
A cannes-i fesztivál hagyományainak megfelelően a világpremier előtt A feleségem története alkotói fotósok sorfala előtt vonultak fel a vörös szőnyegen, ahol Pierre Lescure, a fesztivál elnöke és Thierry Frémaux művészeti igazgató köszöntötte őket.
A teremben a már helyüket elfoglaló nézők állva köszöntötték Enyedi Ildikót és filmje külföldi színészeit, többek között a holland Gijs Nabert, a francia Louis Garrelt, az olasz Sergio Rubinit és a svájci Luna Wedlert, valamint a magyar stábot. A film francia női főszereplője, Léa Seydoux azonban nem tudott részt venni a díszbemutatón, miután a közelmúltban koronavírussal diagnosztizálták, s bár tünetmentes, a második negatív tesztjéig karanténban van Párizsban.
A feszült figyelemmel kísért vetítés végén a nézők több mint öt percig állva, tapsolva köszöntötték az alkotókat, akik szintén felállva köszönték meg a meleg fogadtatást.
Enyedi Ildikó könnyeivel küszködve, meghatottan mondott köszönetet a színészeknek és mindazoknak, akik a filmben dolgoztak, valamint a fesztiválnak, amely meghívta az alkotást.
„Nagyon köszönöm, hogy itt lehetek önökkel együtt, a film legelső vetítésén” – mondta franciául a rendezőnő. „Nagyon-nagyon meg akartuk csinálni ezt a filmet, a teljes szívünket beleraktuk. És most útjára indul” – tette hozzá.
Enyedi Ildikó pályafutásában meghatározó szerepe van a cannes-i fesztiválnak, ahol legelső filmje, Az én XX. századom – amelyet az Un certain regard (Egy bizonyos nézőpont) elnevezésű válogatásban mutattak be – 1989-ben elnyerte a legjobb első filmnek járó Arany Kamerát. A versenyprogramba viszont most először kapott meghívást a magyar rendezőnő.
Az Arany Pálma díj kiosztása és a záróünnepség szombaton lesz Cannes-ban.
A féltékenység és a szerelmi kétkedés természetrajzát bemutató, csaknem háromórás, nagyszabású, kosztümös, angol nyelvű film Füst Milán több mint húsz nyelvre lefordított, irodalmi Nobel-díjra jelölt A feleségem története című regényének adaptációja.
A Budapesten, Fóton, Hamburgban és Máltán forgatott alkotásban Störr kapitányt Gijs Naber holland színész alakítja, feleségét, Lizzyt pedig Léa Seydoux francia színésznő. A többi szerepben Louis Garrel, Josef Hader, Ulrich Matthes, Udo Samel, Jasmine Trinca és Luna Wedler, a magyar színészek közül pedig Funtek Sándor, Rujder Vivien és Hajduk Károly látható.
A magyar Inforg-M&M Film – Mécs Mónika, Mesterházy Ernő, Muhi András –, a német Komplizen Film (Jonas Dornbach), az olasz Palosanto Film (Flaminio Zadra) és a francia Pyramide Productions (Stéphane Parthenay) koprodukciójában készült alkotás forgatókönyvét Enyedi Ildikó írta, az operatőr Rév Marcell, a vágó Szalai Károly, a látványtervező Láng Imola, a jelmeztervező Flesch Andrea, a VFX supervisor Klingl Béla, a zeneszerző Balázs Ádám.
A feleségem története gyártását a Nemzeti Filmintézet 1,15 milliárd forinttal támogatta, az alkotás a német–francia Arte, az olasz RAI, az RTL Klub, az Eurimages és a Kreatív Európa Média közreműködésével készült.
A feleségem története a tervek szerint ősszel kerül a magyar mozikba, a Mozinet forgalmazásában.
(mti/Felvidék.ma)
